Kanadába vágyik Jihadi Jack

Jihadi Jack sorsa lehet az október 21-i kanadai parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémája – legalábbis ebben reménykedik a hírhedt terrorista édesapja, John Letts.

2019. 08. 22. 14:44
Jack Letts szülei: a kanadai apa és brit anya. Ottawa egyelőre óvatos Fotó: Europress/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jihadi Jack sorsa lehet az október 21-i kanadai parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémája – legalábbis ebben reménykedik a hírhedt terrorista édesapja, John Letts, aki a minap tudatta: hamarosan az észak-amerikai országba utazik, hogy elősegítse a jelenleg egy kurdok által őrzött szí­riai börtönben lévő fia hazatelepítését. A kanadai The Globe and Mail hírportálnak a férfi azt nyilatkozta, reméli, hogy a kanadai kormány megteszi a szükséges lépéseket fiának kiszabadítása érdekében. A National Post kanadai lapnak azzal érvelt: Ottawa az egész világnak elsőként mutathatna példát a hasonló helyzetek kezelésében azzal, hogy fiát hazaszállítja, hogy ott nézzen szembe az igazságszolgáltatással. – Vádat emelhetnek ellene és börtönbe csukhatják, amennyiben bizonyítékok vannak a jogsértésekről – fogalmazott a férfi.

Csakhogy az Iszlám Állam terrorszervezethez 2014-ben csatlakozó, brit anyától és kanadai apától a nagy-britanniai Oxfordban született Jihadi Jack (eredeti nevén: Jack Letts) esetét éppen az teszi bonyolulttá, hogy – mint a legtöbb hasonló esetben – nem áll elegendő bizonyíték a hatóságok rendelkezésére arról, hogy milyen bűntényeket követett el a terrorszervezet támogatásának céljával Szíriába utazó férfi. ­Miután azonban a napokban London bejelentette, hogy megfosztják Jack ­Lettset brit állampolgárságától, Kanadára hárult minden felelősség a 24 éves férfi sorsának további alakulásáért. A terroristával még februárban sikerült interjút készítenie a brit ITV televízió­nak: akkor azt mondta, bár kettős állampolgár, mindig is britnek érezte magát. Hétfőn ugyanannak a televíziónak Jihadi Jack azt mondta: mindig is úgy éreztem, hogy kanadai vagyok.

Jack Letts szülei: a kanadai apa és brit anya. Ottawa egyelőre óvatos
Fotó: Europress/AFP

Az ügy napok óta tematizálja a kanadai belpolitikát, a konzervatívok ugyanis attól tartanak, Justin Trudeau liberális miniszterelnök a közelgő választások előtt a Jihadi Jackre irányuló médiafigyelmet meglovagolva hazaszállíttatja a terroristát, félelmük pedig nem alaptalan. A kormányfő ugyanis még 2017-ben elkötelezetten kiállt az Iszlám Állam nyugati harcosainak rehabilitációja mellett, mondván: azok, akik hátat fordítanak a gyűlölködő ideológiának, rendkívül erős hangok lehetnek a jövő generációk radikalizálódásának megakadályozásában.

Egyébként miközben Európa még csak ízlelgeti a hazatérő terroristák kezelésének ügyét, Kanada rutinosan mozog a terepen: az al-Kaidához köthető Zakaria Amara kanadai–jordán állampolgár még 2006-ban akarta felrobbantani a torontói tőzsdét. Noha a merényletet megakadályozták, az eset miatt Stephen Harper korábbi konzervatív miniszterelnök törvénybe iktatta a súlyos bűntettet elkövető kettős állampolgárok kanadai állampolgárságának megvonását. Csakhogy Trudeau szerint az „állampolgársági törvény két osztályba sorolta a kanadaiakat”, ezért a miniszterelnöki székbe kerülve eltörölte a szabályozást.

Trudeau kabinetje mindenesetre egyelőre óvatosan fogalmaz Jihadi Jack ügyével kapcsolatban: Ralph ­Goodale közbiztonsági miniszter a minap azt mondta, Ottawának nincs kötelezettsége és szándéka arra vonatkozóan, hogy megkönnyítse a férfi hazautazását.

Konzervatív összetartás

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a karmelita kolostorban fogadta ­Stephen Harpert, Kanada korábbi miniszterelnökét, a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU) elnökét – írta a távirati iroda. A megbeszélésen aktuális világpolitikai témákról volt szó, de tárgyaltak a magyar–kanadai kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről is. ­Stephen Harper a Konzervatív Párt színeiben 2006-tól 2015-ig volt az észak-amerikai ország miniszterelnöke. A Nemzetközi Demokrata Unió világszerte hatvan országból több mint nyolcvan jobbközép pártot tömörít. Tavaly áprilisban egyébként Harper hisztériahullámot váltott ki a liberális médiában azzal, hogy az IDU elnökeként gratulált Orbán Viktor elsöprő választási győzelméhez.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.