Holtponton maradt az orosz–japán békeszerződés ügye

A Vlagyivosztokban zajló Keleti Gazdasági Fórumon találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Abe Sindzó japán kormányfő, ám a második világháborút lezáró békeszerződés megkötése még sokáig várathat magára. Az egyetlen akadályt a Kuril-szigetek hovatartozása körüli vita jelenti, amelyben egyik vezető sem hajlandó engedni, hiába tegeződnek már egy ideje.

Abe Sindzó japán miniszterelnök csütörtökön a vlagyivosztoki regionális gazdasági fórumon arra kérte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy tegyen erőfeszítéseket a két ország közti évtizedes területi vita megoldása érdekében, s mielőbb írják alá a második világháborút lezáró, immár 74 éve esedékes békeszerződést. – A Japán és Oroszország közötti, együttműködésen alapuló kapcsolat mind nyilvánvalóbb lesz, hála közös munkánknak – hangsúlyozta beszédében Abe a Kyodo japán hírügynökség szerint. – Ezen túlmenően az a történelmi feladatunk, hogy aláírjuk a békeszerződést. Teljesítsük hát kötelességünket, s nyissunk meg végtelen lehetőséget népeink előtt – tette hozzá. A vita tárgya annak a négy, Hokkaidótól északra, a dél-kurili régióban fekvő szigetnek a hovatartozása, amelyet a Szovjetunió a világháborúban elfoglalt, majd Moszkva azóta sem szolgáltatott vissza.

Putyin csütörtökön elismerte, az Abéval tavaly kötött megállapodás értelmében felgyorsítják a tárgyalásokat a szigetek ügyében – egy 1956-os moszkvai nyilatkozat ugyanis kilátásba helyezte két sziget visszaadását. A közös közlemény szerint Oroszország a két kisebb szigetet (Sikotant és Habomait) szolgáltatná vissza a békeszerződés megkötése után. A másik kettő (Etorofu és Kunasiri) megmaradna az oroszoknak. Az erről folyó miniszteri és munkacsoportszintű tárgyalások azonban mindig megrekedtek a felek között szakadékként húzódó vitában. Moszkva ráadásul az utóbbi időben keményített az álláspontján. Csütörtöki találkozójukon Putyin azt mondta Abénak, Tokió Amerikához fűződő katonai kapcsolatai és egyéb problémák megnehezítik a békeszerződés aláírását. A két vezető abban értett csak egyet, hogy a jövőben folytatni fogják a tárgyalásokat.

Legközelebb novemberben találkoznak majd Chilében az ázsiai és a csendes-óceáni országok együttműködési fórumának csúcstalálkozóján. Putyin tanácsadója, Jurij Usakov szerint jelenleg minden marad a régiben, a meglévő együttműködés keretei között. Pofonként érte Japánt egy orosz kormánydokumentumból kiszivárgó hír is, amely szerint Moszkva több mint 300 kilométer hatótávolságú föld-víz rakétarendszert akar telepíteni a kurili szigetlánc északi, Kamcsatkához közeli két szigetére, Paramusirire és Matuára az orosz védelmi képességek erősítése érdekében. A holtponton lévő szigetvita ellenére Abe és Putyin szerint semmi akadálya annak, hogy közös gazdasági tevékenységet folytassanak a négy szigeten. Csütörtökön mindketten megerősítették, hogy októberben turisztikai próbaprogramba fognak.

Óriási fejlesztések Szibériában

Nagy ívű szibériai fejlesztéseket körvonalaztak a vlagyivosztoki gazdasági fórumon. Így nemzetközi összefogással 21,3 milliárd dollár értékű földgáz-cseppfolyósítási projekt létesül Arctic LNG-2 elnevezéssel Észak-Szibériában. Az első LNG-szállítmánynak 2023-ban kell majd indulnia a létesítményből. Az évi 20 millió tonna kapacitású üzemet a Jamal-fészigeten található Yamal LNG-től mintegy 30 kilométerre hozzák létre. Az orosz Távol-Keleten egyébként az utóbbi években jelentős ipari fejlődés ment végbe, a térség termelése 23 százalékkal nőtt, ami háromszorosan haladja meg az ország többi részéét. Putyin beszédében hangsúlyozta, ebben a régióban 2015 óta 612 milliárd rubel (9,2 milliárd dollár) értékű beruházást hajtottak végre. Javulóban van az infrastruktúra helyzete, 2024-ig például negyven repülőteret korszerűsítenek. Eddig 242 új gyár épült, s több mint 39 ezer munkahely jött létre – írja az Rt.com orosz híroldal. A nemzeti fejlesztési program tervei szerint 2035-re a távol-keleti térség bruttó hazai termékének (GDP) bővülése eléri majd az évi hat százalékot.