Másodszorra sem szavazta meg az előrehozott választásokat a brit parlament

Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a kedd hajnali szavazáson nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség.

Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt.

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint azonban nem elfogadható az előrehozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen brexit lehetősége – amelyet Boris Johnson nem hajlandó kizárni – végleg le nem kerül a napirendről.

Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri, Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvényt.

Elhangzott az ellenzéki érvek között az is, hogy ha az alsóház megszavazza a Johnson által október 15-ére javasolt választások kiírását, a kormányfő – a választási törvény biztosította jogánál fogva – a parlament feloszlatása után önhatalmúlag átteheti a választás időpontját például novemberre, vagyis a jelenleg érvényes október 31-i brexit-határidőn túlra, így érve el az október végi brit kilépést a parlament beleszólási lehetősége nélkül, függetlenül attól, hogy létrejön-e addig új brexit-megállapodás vagy sem.

A kedd hajnali szavazás után lezárult az eddigi parlamenti ülésszak, és az új törvényhozási évad október 14-én, alig két héttel a brexit jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik az új kormányprogram meghirdetésével.

Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel az október végi brexit-határidőig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve szűkíteni a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselők mozgásterét.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.

A parlamenti ülésszak lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad október 14-i kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.