Fotó: REUTERS/Yves Herman
Bár a találkozón részt vevő vezetők kivétel nélkül örömüket fejezték ki az alku miatt, kérdéses, hogy a szigetországnak szüksége lesz-e halasztásra, vagy október 31-én végleg maga mögött hagyja az uniót.
– Van megállapodásunk, tehát nincs szükség halasztásra – mondta tegnap Juncker, okot adva a találgatásoknak, miszerint az EU elutasíthatja, ha Johnsont szombaton a brexit dátumának újabb halasztására kötelezik a brit képviselők. Erre utalt Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint országa már tavasszal lezárta volna a vita ezen szakaszát, mégpedig azért, hogy mielőbb megkezdődhessenek a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások.
Mark Rutte holland miniszterelnök optimistán nyilatkozott. – Furcsább dolgokat is láttunk már, szóval reménykedjünk! – felelte a felvetésre, miszerint tartható-e az október 31-i dátum. Mindemellett bizonytalan, hogy az EU-vezetők véleménye megfelelő nyomást gyakorol-e a londoni képviselőkre, köztük az északír küldöttekre.
Halasztott bővítés
A tegnap esti – lapzártánkkor még tartó – brüsszeli munkavacsorán az EU-bővítés kérdése is terítékre került. Ursula von der Leyen azt mondta: nem valószínű, hogy ezen a csúcson döntés születik Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. A leendő bizottsági elnök egyben csalódottságának adott hangot ezzel kapcsolatban. A balkáni országok szerinte óriási erőfeszítéseket tettek azért, hogy közelebb kerüljenek az EU-hoz, és rendkívül fontos lenne, hogy pozitív jelzést kapjanak. Lapunk is beszámolt róla, hogy az EU-csúcs margóján a V4-ek levélben jelezték: világos európai perspektívát kellene felvázolni a szóban forgó országoknak.
Londoni szempontok
Bár Brüsszelben megkönnyebbülve fogadták a brexitmegállapodást, Boris Johnson miniszterelnöknek Londonban még meg kell vívnia pár csatát. Az első már holnap következik, amikor is a brit parlament alsóháza szavaz a már átdolgozott alkuról. Ismert, az előző miniszterelnök, Theresa May kilépési megállapodását rövid idő alatt háromszor is leszavazták a brit honatyák. Amennyiben a rendkívüli ülésnapon (a második világháború vége óta ez mindösssze a negyedik szombat lesz, hogy dolgoznak a Westminsterben) zöld jelzést kap a dokumentum, a szigetország még távozhat az EU-ból a tervezett, október 31-i időpontban. Ha azonban mégsem „nyer” a Johnson-alku, egy friss – a londoni ellenzék által kezdeményezett – törvény értelmében a miniszterelnöknek hosszabbítást kell kérnie az EU-tól. Johnson ugyanakkor ennek a lehetőségét a múltban következetesen kizárta. Johnson számára mindenesetre nem jó jel, hogy tegnap a kormányát kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt, illetve a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Munkáspárt részéről is elutasították a megállapodást. Az északír protestánsok továbbra is azzal érvelnek, hogy a dokumentum árt a szigetország integritásának, míg Jeremy Corbyn, az ellenzék munkáspárti vezetője egyszerűen az „Ez még Theresa May megállapodásánál is rosszabb” fordulattal söpörte le az asztalról az alkut. A skót függetlenedést célul kitűző, EU-barát edinburgh-i kormány részéről tegnap szintén elfogadhatatlannak nevezték az alkut. Hosszú távon viszont a konzervatív miniszterelnöknek nincs oka aggodalomra. Egy brit forrás tegnap lapunknak elmondta: Johnson a megállapodással teljesítette az ígéretét, új alapokra helyezte az együttműködést Brüsszellel, így nyugodt szívvel mutogathat majd ellenzékére, ha az országnak mégsem sikerül kilépnie október 31-én. Ez egy előre hozott választás alkalmával szinte biztosan erőpozícióba helyezné a Johnson vezette Konzervatív Pártot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!