Vízumpolitikából diplomáciai nehézfegyver

Ismét szigorú szankciókat vetett be Kína ellen az Egyesült Államok; ezek vállalatokat és pekingi hivatalnokokat egyaránt érintenek. Legújabb diplomáciai offenzívájában az amerikai kormány egy régi-új eszközhöz, az emberjogi kérdéshez nyúlt, ami eddig nem volt jellemző Donald Trump külpolitikájára.

Buzna Viktor
2019. 10. 09. 18:14
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A washingtoni diplomácia jól bevált fegyverét, az emberjogi kérdést vetette be Kína ellen az amerikai elnök. A Fehér Ház a héten pekingi hivatalnokokat és kínai vállalatokat tett tiltólistára, mivel az amerikai kormány álláspontja szerint szerepet játszanak muszlim kisebbségekkel, az ujgurokkal és kazahokkal szemben elkövetett atrocitásokban. A washingtoni kereskedelmi minisztérium még hétfőn huszonnyolc cégnek tiltotta meg a tevékenységet az amerikai piacon; e vállalatok a digitális megfigyeléshez szükséges technológia fejlesztésével foglalkoznak.

A pekingi kormány még reagálni sem tudott a döntésre, amikor érkezett az újabb csapás: Mike Pompeo külügyminiszter bejelentette, a Kína nyugati Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén zajló jogtiprásokban érintett kínai hivatalnokok „nem élvezhetik az Egyesült Államok szabadságát”, vagyis nem kaphatnak vízumot. Ezzel nem várt fordulatot vett a két ország közötti, eddig a vámháború keretein belüli konfliktus.

Korábban is kerültek tiltólistára a csúcstechnológiában érdekelt kínai vállalatok. Mint a CNBC amerikai hírtelevízió honlapján olvasható, a globális piacon sikeres, nehezen helyettesíthető technológiát előállító, a kínai hírszerzés és hadsereg tevékenységét potenciálisan támogatni képes cégek dolgát nehezítik meg. Merészebb, ugyanakkor mégsem új húzás a vízumok megtagadása. Szeptember végén az ENSZ New York-i közgyűlésén tíz orosz hivatalnok nem kapott beutazáshoz engedélyt.

Mind ez idáig azonban Donald Trump elnök tartózkodott az emberi jogok felemlegetéséről. Pragmatikus külpolitikája, üzleti tárgyalási stílusa miatt is meglepő, hogy az amerikai elnök most az ujgurok jogai miatt kezdett diplomáciai offenzívába. Különösen, mivel a Hszincsiang-Ujgur tartományból évek óta érkeznek hírek, amelyek szerint Peking kemény eszközökkel próbálja megtörni a helyi szeparatisták mozgalmát. A muszlim szélsőségesek korábban több terrorcselekményt is végrehajtottak Kínában, sajtóhírek szerint azonban aránytalanul kemény válaszlépésekre kerül sor.

Jelenleg is egymillió muszlim élhet átnevelő munkatáborokban, ahol a kínai szocializmusra teszik fogékonyabbá őket, miközben korlátozottan gyakorolhatják vallásukat. Más sajtóhírek szerint mecseteket tettek tönkre, egyes vallási vezetők pedig eltűntek. A diplomáciai fordulatnak mindamellett voltak előjelei. Pompeo múlt heti, vatikáni látogatása során emlegette fel az ujgurok helyzetét, amikor a vallásszabadságról beszélt. Szeptember végén pedig a washingtoni központú agytröszt, a Carnegie Alapatvány jelezte tanulmányában: egyre több kínai biztonságtechnikai cég jut piaci részesedéshez a nyugati világban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.