Afrikát célozza Berlin nagyhatalmi politikája

Második alkalommal rendezik meg a Németország-Afrika csúcstalálkozót, a ma kezdődött esemény Berlin ambícióit jelzik a kontinensen. Angela Merkel kancellár a befektetések ösztönzését politikai feltételekhez kötné, miközben egyre élesebb a nagyhatalmi verseny a hosszú távon jó lehetőségeket rejtő afrikai piacon.

Ismét státuszkérdésként kezelik afrikai jelenlétüket a nagyhatalmak, azzal a különbséggel, hogy míg a gyarmatosítás idején hadseregekkel vonultak a fekete kontinensre, napjainkban a befektetések szolgálnak hídfőállásul. Kína agilis politikája a legnépszerűbb téma az elemzők körében, az ázsiai ország ugyanis számos üzletágban sikeresen foglalt el pozíciókat. Vállalataik a vasúti infrastruktúrában, a telekommunikációban és a mezőgazdaságban is egyre nagyobb érdekeltséget szereznek. Mindezt némi irigységgel figyelik Moszkvában, legalábbis nyugaton így értékelték az október végén tartott első Oroszország–Afrika csúcstalálkozót. Az eseményt követően pedig már arról jelent meg több írás is, hogy a keleti nagyhatalmak versenyében lemaradhat Európa. Oroszország és Kína lazább feltételekkel hitelez az afrikai országoknak, alkalmanként helyi diktátorok személyes érdekeltségeit is finanszírozzák.

Az ENSZ statisztikái azonban arról árulkodnak, hogy a hiedelemmel szemben nem keletről falják fel Afrikát. Valójában továbbra is a nyugati jelenlét a legerősebb, a júniusban közölt adatok szerint Franciaország a legnagyobb befektető a kontinensen, nem sokkal lemaradva Hollandia követi. Harmadik helyen az Egyesült Államok, negyedik helyen pedig az Egyesült Királyság áll, s Kína csak az ötödik a listán. Oroszország az első tíz befektető közé sem került be.

Szintén kitűnik az ENSZ adataiból Németország hiánya a listáról. Ezen változtatna Berlin, erre utal most, hogy ma a német fővárosban megtartották a Compact with Africa néven rendezett, tizenkét afrikai ország vezetőjével közösen tartott csúcstalálkozót. Az eseménnyel kapcsolatban Angela Merkel rádióinterjút adott, amelyben a kancellár elmondta: Afrika több lehetőséget rejt magában, mint amennyi kockázatot, Németországnak azonban mindenekelőtt politikai megoldást kell találnia a líbiai helyzet rendezésére. Merkel beszélt arról is, jelentősen emelni kell az elmaradott régiókba irányuló befektetések mértékét. Ezeket azonban Berlinnek feltételekhez kell kötnie, a kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell a megfelelő, átláthatóságra törekvő politikai keretrendszert.

A Deutsche Welle hírportál erre reagálva megjegyzi, jelenleg hozzávetőlegesen 800 német cég van jelen a kontinensen, ám piaci körülményeik nem kielégítőek. Versenyezniük kell a nagy politikai támogatást élvező kínai és francia, valamint a magas kockázatot vállaló indiai vállalatokkal, miközben a német bankok nem hiteleznek az afrikai energia- és útinfrastruktúra-szektort célzó befektetéseket. A német evangélikus egyház a civil szervezetek hiányát kérte számon Berlinen. Az egyház afrikai segélyprogramjának vezetője, Reinhard Palm elmondta, a többszöri kérés ellenére sem kaptak meghívást a ma kezdődött fórumra. Hozzátette, üdvözlendő a kormány eltökéltsége, hogy támogatja a német befektetések kontinensre áramlását, hozzátéve, szerinte annak élvezői a nagyvállalatok, nem pedig a kis- és középvállalatok lesznek.