Szlogenek helyett tettek kellenek

Az Európai Parlament baloldali pártjai napokon belül kihirdetnék az Európa-szintű klímavészhelyzetet. Az erről szóló határozati javaslat a jövő heti strasbourgi plenáris ülés témája lesz. Mind az Európai Néppártnak, mind a Fidesznek fontos a környezetvédelem ügye, hiába próbálja a baloldal kisajátítani a témakört – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Edina. Az EP környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja szerint azonban a klímavészhelyzet puszta kimondása nem orvosolja a problémákat.

Szmog akadályozza a látást és a légzést Londonban, de mintha a kutyát sem érdekelné Fotó: Reuters

Az Európai Néppárt a jövő héten alakítja ki végleges álláspontját, de úgy gondolom, hogy végül nem fogjuk támogatni a javaslatot. Ennek egyszerű oka van: mi tettekben és nem szlogenekben gondolkozunk. Azzal, hogy az Európai Parlament kihirdeti a klímavészhelyzetet, nem oldja meg a problémákat.

Mind az Európai Néppárt, mind a Fidesz számára fontos a környezetvédelem ügye, hiába próbálja a baloldal hosszú évek óta kisajátítani a témakört – fogalmazott lapunk kérdésére Tóth Edina, a konkrét elképzelésekkel kapcsolatban azt hangoztatva: a hamarosan munkába álló, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság klímavédelmi jogszabálycsomagjára várnak, és ennek fényében döntenek majd a szükséges lépésekről.

– Mostani ismereteink alapján valóban ambiciózus jogszabálycsomag van készülőben. Ezt természetesen majd az Európai Parlament is részletesen megvizsgálja. Fontosnak tartom, hogy a végleges álláspontunk kiegyensúlyozott legyen: úgy tegyünk a környezetvédelemért, hogy közben nem sodorjuk veszélybe az unió versenyképességét – hangsúlyozta a politikus.

Szmog akadályozza a látást és a légzést Londonban, de mintha a kutyát sem érdekelné
Fotó: Reuters

A december elsején hivatalba lépő Európai Bizottságban Frans Timmermans felel majd a zöldügyekért. A holland exkülügyminiszter az előző bizottsági ciklusban a jogállamisági ügyeket vitte, és meglehetősen konfliktusos kapcsolatot alakított ki Közép-Európával. Arra a felvetésünkre, hogy Timmermans személye hatással lehet-e hazánk klímabarátabbá tételére, az euró­pai parlamenti képviselő elmondta: véleménye szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget. – Induljon be a munka, és majd meglátjuk, milyen az együttműködés. Én arra fogok törekedni, hogy hatékonyan együtt tudjunk dolgozni a környezetvédelem ügyé­ben– szögezte le Tóth Edina.

A régiónknak egy másik fontos szempont, hogy meglehetősen nagy anyagi forrásokra van szükség a gazdaság és a mindennapi élet zöldebbé tételéhez. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég Prágában ezt úgy kommentálta: ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kellene az átalakításokra fordítani. Hollandia esetében ugyanez az arány 0,5 százalék lenne – mondta akkor a kormányfő. – Egy Magyarországon készült hatástanulmány szerint csak nekünk 150 mil­liárd eurós pluszköltséget jelentene a 2050-es karbonsemlegesség.

A nyugat-európai tagállamokban az összeg töredékéről beszélünk – erre már Tóth Edina hívja fel a figyelmet. Az EP-képviselő elmondása szerint hamarosan levélben fordul az uniós bizottsághoz, hogy extra forrásokat kérjen a régiónknak. – Jelenleg tervbe van véve az Igaz­ságos Átmeneti Alap (Just Transition Fund) létrehozása, amely Kelet-Közép-Európában segítené a zöldgazdaságra való átállást. Egyelőre azonban nagyon kicsinek látjuk az itt rendelkezésre álló összeget – fogalmazott a fideszes képviselő. – Ha a bizottságnak tényleg fontos az ügy, márpedig eddig minden erre utal, zöld jelzést kell hogy adjon a pluszpénzeknek – szögezte le.

Szimbolikus, de divatos gesztus

A klímavészhelyzet kihirdetése bár valóban hangzatosan cseng, a figyelemfelhívás és politikai tőkeszerzés mellett gyakorlati jelentősége aligha van. Pár napja a kanadai, kétszázezres lakosságú Windsor város döntött a környezetvédelmi szükségállapotról. A polgármester szavai szerint a deklaráció értelmében „ezentúl környezettudatos lencsén keresztül szemlélik a jövőt”. A világon elsőként 2016-ban az ausztráliai Darebin település élt a klímavészhelyzet megnevezésével, később az ausztrál példa gyűrűzött át az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba.

A szigetország volt az első olyan állam – nemcsak Európában, hanem a világon –, ahol a törvényhozás mondta ki a vészhelyzetet. A baloldal kezdeményezte parlamenti határozatnak ugyanakkor nincs jogi kötőereje a mindenkori londoni kormányra nézve. Az Egyesült Királyság közel hatvanhatmilliós lakosságának ma 84 százaléka él olyan közigazgatási egységben, ahol már kimondták a klímavészhelyzetet. Hasonló a helyzet olyan uniós államokban, mint Írország, Portugália, Málta vagy Ausztria. Nyugati szomszédunkban négy nappal a szeptemberi parlamenti választások után, egyfajta szimbolikus gesztusként – a Zöldek látványos megerősödésének fényében – határoztak a szükségállapotról.

Emlékezetes, hogy Budapesten is az októberi önkormányzati választások után vezették be a vészhelyzetet, mondván: a főváros „érzi a súlyát” a klímakérdésnek. A belga főváros, Brüsszel is csak hetekkel előzte be Budapestet: itt hivatalosan szeptember legvégén nevezték meg politikai prioritásként a környezetet. Árulkodó adat, hogy a világon jelenleg 25 ország közel 1200 közigazgatási egységében van klímavészhelyzet, tehát a politikai deklarációk szintjén több mint 450 millió ember élhet közvetlen, az éghajlatváltozás okozta veszélyben.