Egységet mutatott a NATO

Miután a londoni NATO-csúcstalálkozó keddi nyitányán lezajlott a pengeváltás, a zárónapon már mindenki kényesen ügyelt rá, hogy a katonai szövetség 70. évfordulójához méltó módon, a nézeteltérések ellenére is rendíthetetlen egységet sugározzon. Tekintve, hogy a 29 tagállam konszenzusát igénylő zárónyilatkozat szövege már előző nap kiszivárgott, parázs vitákra nem is lehetett számítani. Ettől függetlenül mégis némileg meglepetésként hatott, hogy nem csak, hogy nem mélyültek a repedések a szervezetben, de fontos kérdésekben sikerült megegyezni.

Egységre jutott a NATO Törökország ügyében. A londoni tárgyalások előtt olyan hírek szivárogtak ki, hogy a törökök készek megvétózni a Baltikum védelmének terveit, amennyiben a NATO nem ismeri el a szíriai Kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) terrorszervezetként. Ehhez képest Jens Stoltenberg főtitkár arról adott tájékoztatást, hogy a szövetség keleti határának védelmi terveit felülvizsgálták és jóváhagyták, márpedig ez csak úgy volt lehetséges, ha Recep Tayyip Erdoğan török elnök is rábólintott. Némileg puhulhatott a NATO álláspontja azzal kapcsolatban is, hogy a törökök orosz SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert vásároltak. Stoltenberg már úgy fogalmazott, annyi bizonyos, ezt a rendszert soha nem fogják integrálni a NATO-ba, de büntetőintézkedésekről szó sem esett.

Miközben tehát a Baltikum védelmi tervének elfogadásával a keleti tagállamokat is megnyugtatták, azokat a hangokat is meghallgatták, amelyek szorosabb párbeszédet követeltek Oroszországgal. Moszkva sietett is támogatásáról biztosítani a terveket, melyek szerint új egyezményt dolgoznának ki a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávú rakéták felszámolására vonatkozó INF-szerződés helyébe. Ezt az idén mondták fel a felek, miután Washington vádjai szerint az oroszok megszegték a megállapodást. Az új egyezménybe már szeretnék Pekinget is bevonni, amelynek szellemében a NATO – most először – leszögezte, hogy közösen lépnek fel az egyre erősödő és fegyverkező Kína ellen. A főtitkár örömmel üdvözölte, hogy több száz milliárd dollárral emelkedik a következő években a tagállamok védelmi költségvetése, amit Donald Trump amerikai elnök ezúttal sem mulasztott el minden fórumon szorgalmazni. Megerősítették a közös elkötelezettséget a terrorizmus elleni harcban is, legyen szó akár az afganisztáni szerepvállalásról, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról, vagy a migráció miatt jelentkező fenyegetésről.

A tömeges migráció nyomán fellépő biztonsági kockázatokat, köztük a terrorizmust emelte ki az új kihívások közül Orbán Viktor is a NATO-csúcson. A magyar miniszterelnök nagy fejlődésnek, komoly előrelépésnek nevezte, hogy a szövetség elismerte: a délről érkező tömeges migrációval a NATO-nak is foglalkoznia kell. Rámutatott, ebben a magyar külügynek is komoly érdeme van.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén azt emelte ki, hogy Londonban, hogy a migrációs folyamatok – különösen a Nyugat-Balkánon – nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is. Közölte, ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tett a NATO-ban: a Koszovóban szolgáló 395 fős magyar misszió létszámát száz fővel emeljük, a 110 fős afganisztáni kontingenst 80 katonával bővítjük, valamint a szolidaritás jegyében – az idei küldetés után – 2022-től ismét magyar Gripenek látják el a balti országok légterének védelmét. Szijjártó Péter az MTI kérdésére megerősítette, hogy 2024-ig elérjük vállalásunkat, hogy a GDP 2 százalékát fordítjuk védelmi kiadásokra. Elmondása szerint az erről beterjesztett tervet a szövetségről részéről nem is érte bírálat.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint a védelmi költségvetésünk tavaly már elérte az 1,41 százalékot. A magyar külügyminiszter azt is leszögezte, a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogokat. Korábban Vadim Pisztajko ukrán külügyminiszter meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország hamarosan megszünteti a kapcsolatok blokkolását, miután az ukrán parlament hamarosan tárgyalni fogja a nyelvtörvényről szóló javaslatot.

Trumpon tréfálkoztak

A CBC kanadai tévécsatorna által elcsípett beszélgetés szerint feltehetőleg Donald Trumpon tréfálkozott Justin Trudeau kanadai, Boris Johnson brit, valamint Mark Rutte holland kormányfő, illetve Emmanuel Macron francia elnök a NATO-csúcs esti fogadásán. A helyszínre a média csak korlátozott belépést kapott, így a mikrofon csak mondatfoszlányokat rögzített, de a vezetők elég hangosan beszéltek ahhoz, hogy nagyjából érteni lehessen őket. Bár Trump nevét nem ejtették ki, a felvételből úgy tűnik, hogy a kanadai miniszterelnök arról panaszkodott, azért késnek, mert az amerikai elnök 40 perces sajtótájékoztatókat ad. Később pedig azt említette, „látszott, ahogy a csapatának leesik az álla”, bár az nem derül ki, hogy pontosan kinek a csapatáról van szó, és miért lepődtek meg. Újságírói kérdésre Trump is reagált az internetre felkerült felvételre, kétszínűnek nevezve Trudeau-t, hozzátéve, hogy egyébként „jó srác”. Az amerikai elnök szerint a kanadai kormányfőnek valójában azért van gondja vele, mert szembesítette őt azzal, Kanadának ugyan van pénze, mégsem költi GDP-jének 2 százalékát védelemre. A NATO csúcs végeztével Trump nyilatkozat nélkül távozott.