Magyar vitával indul az év Strasbourgban

Idén első alkalommal ül össze az Európai Parlament (EP) Strasbourgban, az e heti tanácskozás kulcsfontosságú témái közé befészkelte magát a magyar és a lengyel jogállamiság ügye is.

EUROPE Fotó: Vincent Kessler

Idén első alkalommal ül össze az Európai Parlament (EP) Strasbourgban, az e heti tanácskozás kulcsfontosságú témái – az ausztrál bozóttüzek, az Irán-konfliktus, a zöldmegállapodás finanszírozása, a brexit és az Európa jövőjéről szóló konferencia – közé befészkelte magát a magyar és a lengyel jogállamiság ügye is. A képviselők szerdán fogják megvitatni, hogy mire jutottak a tagállami miniszterek a hetedik cikkely szerinti eljárásokban, azaz megállapítást nyert-e, hogy Magyarországon és Lengyelországban veszélyben vannak az uniós alapértékek.

Az már előre borítékolható, hogy a kérdés megosztja majd az EP-t. Magyarország ellen a testület még 2018 szeptemberében, a Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés alapján indította meg a jogállamisági eljárást, mondván: a hazai szólásszabadság helyzete, a kisebbségek és a menekültek jogai, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége is aggodalomra ad okot. Az azóta eltelt majdnem másfél év alatt az Általános Ügyek Tanácsa mindössze kétszer vette napirendre a magyar kérdést, mindkét alkalommal a Varga Judit igazságügyi miniszer vezette delegáció válaszolt a tagállami miniszterek kérdéseire. Az eljárás hatékonyságáról egyébként sokat elárul, hogy a január elsejével munkába állt horvát EU-elnökség gyakorlatilag szünetet hirdetett, mivel meglátásuk szerint a vita eddig csak feszültséget szított a tagállamok között.

Az egyre hangosabb liberális–zöld frakcióval működő Európai Parlament közben azt is kifogásolja, hogy a képviselők hivatalosan nem vehetnek részt a tanácsi meghallgatásokon. A magyar kormány álláspontja szerint ott viszont semmi keresnivalójuk, az EP ugyanis az eljárás megindításakor megfogalmazta a saját véleményét. Az uniós szerződések egyébként annyi mozgásteret hagynak a testületnek, hogy a parlament jóváhagyását írják elő a tanácsi álláspont egyik feltételeként.

A politikailag túlfűtött vita előzményeként a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja múlt héten információs ülést tartott saját frakciójában. Az európai néppárti képviselők előtt Szájer József, Deutsch Tamás, Győri Enikő és Hidvéghi Balázs magyar EP-képviselők ismertették a hazai álláspontot, többek között az igaz­ságszolgáltatás, az akadémiai és médiaszabadság helyzetével, valamint az országgyűlési törvénnyel kapcsolatban. Hidvéghi Balázs az ülést követően lapunknak azt mondta: sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy a baloldal visszaél a jogállamiság fogalmával, és azt politikai fegyverként használva akarja a néppártot megosztani. – Az Európai Parlament szerepe a Magyarországgal kapcsolatos eljárásban már lezárult – húzta alá a Fidesz EP-képviselője.