Sanders nyert New Hampshire-ben, nyílt maradt a verseny

Egyre inkább balra tolódik-e az amerikai Demokrata Párt? – ez a kérdés a New Hampshire-i előválasztás után, amelyet Bernie Sanders nyert meg, és összesítésben felzárkózott ezzel Pete Buttigieg mögé. Donald Trump Iowa után most is fölényesen nyert a republikánusoknál, de magyar kihívója, Zoltan Istvan sem adja fel.

Fotó: Reuters

Hivatalban lévő elnökként Donald Trumpnak jóval könnyebb a dolga, mint a demokratáknak: nincs érdemi republikánus kihívója. Az elnök Iowában 97 százalékot szerzett, most pedig 86-ot kaphatott. Trump az éjjel gúnyos Twitter-üzenetekkel szórta meg ellenfeleit, a többi közt őrült Bernie-nek nevezve a New Hampshire-i demokrata győztest.

– Nem kérdés, most a szuperkeddre hajtok. New Hampshire-ben nem szerepeltem jól, de a kampányom erősödött az utóbbi időben a médiában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az éjjel Zoltan Istvan, Trump egyik marginális kihívója, aki pár tucat voksot kaphatott a New Hampshire-i republikánus előválasztáson, de továbbra sem adja fel. Az elnök 46 éves, magyar származású riválisa – aki Los Angelesben született – szociális kérdésekben túlságosan jobboldalinak tartja Trumpot, a Szilícium-völgyet pedig túl baloldalinak. – Remélem jól szerepelek a szuperkedden Kaliforniában, Texasban és Coloradóban. A következő hétvégén Coloradóban kampányolok – írta az éjjel kérdésünkre a Facebook Messengeren a kettős állampolgár kaliforniai vállalkozó.

Korábbi cikkünket Zoltan Istvanról ITT olvashatják.

Miért Iowa és New Hampshire?

Fél évszázada hagyomány az Egyesült Államokban, hogy ebben a két, önmagában kevéssé jelentős szövetségi államban kezdődik az előválasztási sorozat, emiatt pedig kiemelt médiafigyelmet kapnak. New Hampshire-ben törvény is rendelkezik róla, hogy náluk kell tartani az első előválasztást. Iowában ugyanis – ahol még korábban, február elején szavaztak – jelölőgyűlést (kaukuszt) tartanak. A kettő között az a fő különbség, hogy az előválasztásokat az egyes államok bonyolítják le, a sokkal informálisabb, sokszor egy vitafórumra emlékeztető kaukuszokat pedig a két nagy párt. A szabályok adott esetben bonyolultak is lehetnek, van például, ahol csak a regisztrált pártelkötelezettek voksolhatnak, míg másutt nem. De a lényeg ugyanaz: az egyes államok delegáltakat küldenek a nyári elnökjelölő pártkonvencióra, akik pedig – nagyrészt legalábbis – az előválasztási eredmények függvényében szavazva választják ki az elnökjelöltet 2020 novemberére.

Tisztul a kép vagy sem?

A szuperkedden, március 3-án több mint tucatnyi államban voksolnak a két nagy párt előválasztásán.

– A versengés távolról sem egyértelmű. A most következő hetekben az eddigieknél sokkal népesebb államok következnek, és beszáll a versenybe Michael Bloomberg is – értékelte az eredményt lapunknak Minneapolisból Barry Casselman amerikai elemző. New York egykori népszerű polgármestere, aki centrista nézeteket vall, kihagyta az első megméretéseket.

– Most, hogy kiértékelték a New Hampshire-i eredményeket, kezdjük már látni, mely demokrata indulók kezdték az elnökjelöltségért való versengést erős pozícióból, illetve kik azok, akiknek gondjaik akadhatnak. A New Hampshire-i választók, akárcsak a múlt héten az iowaiak, Bernie Sanderst és Pete Buttigieg-et tüntették ki a bizalmukkal – ezt már Mitchell McKinney mondta a Magyar Nemzetnek. A Missouri Egyetem professzora szerint a szomszédos Vermontból érkezett Sanders volt az esélyes, de Buttigieg is győztesnek mondhatja most magát annyiban, hogy erős második helyével rácáfolt a várakozásokra. És harmadik helyével Klobuchar is előrelépett Iowához képest.

– A nagy vesztesek most Elizabeth Warren szenátor és Joe Biden. Különösen Warren eredménye csalódást keltő, mert a szomszédos Massachusettsből érkezett, így most kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogyan alakul a kampánya, ha a saját hátországában is gyengén szerepel – mondta McKinney. Warren – a legnépszerűbb női jelölt – egyébként negyedik lett, mintegy 9 százalékkal.

Az amerikai elemző úgy véli, Bident a soron következő előválasztásokon, Nevadában és Dél-Karolinában a „most vagy soha| próbája várja. Jelöltsége megkérdőjeleződik, ha ezek egyikében sem tud meggyőző fölénnyel diadalmaskodni, állítja.

Annyi bizonyos: sem a különutas, radikálisan baloldali Sanders, sem pedig Buttiieg, a közép-nyugati volt polgármester nem a washingtoni demokrata elit embere. „Egyes demokraták számára ez a kínzó igazság: Sanders lehet a zászlóvivő, aki sokáig ellenállt annak, hogy felcímkézzék a pártban”, írta az első amerikai lapvisszhangok között a The New York Times.

Hogyan tovább?

Februárban Nevadában és Dél-Karolinában is szavaznak még, de New Hampshire után már minden szem az úgynevezett szuperkeddre szegeződik. Március 3-án ugyanis több mint tucatnyi államban, köztük a két legnépesebben, Kaliforniában és Texasban is voksolnak, és az összes demokrata küldött egyharmadáról döntés születik már. Ekkor sokszor tisztábban látszik, ki lehet a befutó. A republikánusoknál az idén nincs jelentősége az előválasztásoknak, érdemi kihívó híján borítékolható Donald Trump győzelme.