Folytatódik az exobolygó-vadászat

Több mint 16 évnyi égboltfürkészés után múlt héten letelt a NASA Spitzer űrtávcsövének szolgálati ideje. Mérési adatai alapján még hosszú évekig születnek tudományos eredmények, a neki köszönhető felfedezések új kérdéseket vetettek fel és érdekes, új megfigyelési célokat jelöltek ki. Utódját, a James Webb űrteleszkópot várhatóan jövő márciusban indítják.

Közel tízmilliárd dollárba kerül a hatalmas méretű utód Forrás: NASA

Az amerikai űrügynökség (NASA) 2003 óta működő, Nap körüli pályán, a Földet követve keringő, eredetileg ötéves működésre tervezett Spitzer űrtávcsövének raktárából 2009-ben kifogyott az egyes detektorok hűtésére szánt folyékony hélium – olvasható az Űrvilág.hu szakportálon. Attól kezdve csak a két, rövidebb infravörös hullámhosszon érzékeny berendezését használhatták csillagászati megfigyelésekre. A közeli infravörös tartományban ugyanis nincs feltétlenül szükség további hűtésre. A korlátozottan ugyan, de kiválóan működő Spitzer sorsa tavaly pecsételődött meg. A NASA 2017-ben ugyanis úgy döntött, hogy a négy nagy csillagászati űrobszervatóriuma (Hubble, Compton, Chandra és Spitzer) közül az utolsóként felbocsátott infravörös űrtávcső működtetését csak 2019-ig finanszírozza. Mivel az űreszköz működőképes, nem akarták veszni hagyni. Ezért az üzemeltetési kiadásokat – ez az összeg 2018-ban 11 millió dollár volt – átvállaló szervezetet keresett a NASA. A 2017-es felhívásra két jelentkezés érkezett, azonban egyik sem tudta előteremteni a pénzt. Ezért kapcsolták ki múlt csütörtökön az űrtávcsövet.

Az exobolygók és távoli galaxisok titkai után fürkésző Spitzer kiesésével jelenleg nincs az űrben infravörös megfigyelésre alkalmas nagyberendezés. No, nem sokáig. A következő évtized első számú obszervatóriuma, a James Webb űrteleszkóp 2021-ben indul útnak. A névadó James Webb 1961 februárjától 1968 októberéig vezette az amerikai űrügynökséget. A NASA szerint Webb az Apollo-program támogatása mellett arra is figyelt, hogy a szovjetekkel folytatott űrverseny közben az érdemi tudományos programokra is jusson pénz.

A CNN szerint a tudósok nem aggódnak amiatt, hogy a Spitzer leállítása és a James Webb űrteleszkóp fellövése között akár másfél év is eltelik. A más csillagok körül keringő égitestek, azaz az exobolygók vadászata a 2018 tavasza óta működő TESS űrtávcsőnek köszönhetően folytatódik, ez a berendezés több mint 1000 exobolygójelöltet talált működésének első évében. A NASA további három éven át biztosan működteti azt az eszközt.

A Spitzer és a TESS segítségével határozták meg a Webb néhány ígéretes célpontját. 2017 februárjában jelentették a csillagászok, hogy felfedeztek hét Föld méretű bolygót, amelyek a Földtől negyven fényévre, a TRAPPIST–1 törpecsillag körül keringenek. Közülük kettő azért érdekes, mert a TRAPPIST–1b és a TRAPPIST–1e felszínén folyékony víz lehet. A misszió másik tervezett célja a WASP–18 katalógusjelű csillag és bolygója, a WASP–18b. Ez a rendszer a Földtől 330 fényévnyire található, és azért izgalmas, mert a planéta tízszer nagyobb tömegű a mi Jupiterünknél, miközben mindössze 23 óra alatt kerüli meg a csillagát.

Közel tízmilliárd dollárba kerül a hatalmas méretű utód
Fotó: NASA

A James Webb tükre ötvenszer nagyobb lesz a most leállítotténál, ennek köszönhetően sokkal messzebb lát az univerzumban. A Spitzer a távoli bolygók méretét tudta meghatározni, utóda ennél jóval több információt nyújthat. Például – ha van – a légkör összetételéről szolgáltathat adatokat, illetve a bolygó kialakulásáról, fejlődéséről is küldhet hasznos tényeket. – Olyan, a világegyetem kialakulásának kezdetén létrejött galaxisok nyomait is észlelhetjük vele, amilyeneket eddig soha sem láthattunk – érvelt az amerikai hírügynökségnek Amber Straughn, az űrtávcső programjának munkatársa.

Hosszú időbe telik egy obszervatórium megépítése, tudományos küldetésének meghatározása. A Spitzer űrtávcső koncepcióját először az 1970-es években fogalmazták meg, maga az eszköz 2003-ban indult útjára. ­Hasonlóan göröngyös a James Webb űrteleszkóp története. A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor tervezték a következő lépést. Az annak idején még Next Generation Space Telescope néven emlegetett James Webb űrtávcső költségeit egymilliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték, és 2007–2011 közöttre tervezték az obszervatórium fellövését. Nem így lett. 2011-ben a küldetést újragondolták, 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, 8,8 milliárd dollárban maximalizálva az összköltségeket. Az új terveket azonban megint módosítani kellett, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára napolva el a fellövést. Most 2021. március 30. a legvalószínűbb időpont. Az űrtávcső teljes élettartamára becsült költség pedig a legújabb számítások szerint 9,66 milliárd dollár lesz. (Ebből a fejlesztési és építési költségek 8,8 milliárdot visznek el, a többit az üzemeltetésre fordítják.)

Jövő március végéig kiderül, hogy lesz-e újabb halasztás, és tovább emelkednek-e a költségek.