Legfeljebb nevében muszlim a budapesti török magániskola

Lehet majd az iszlám előírásának megfelelő ételt is fogyasztani – nagyjából ennyiben merülnek ki a muszlim vonások a Budapesten induló török Maa­rif Általános Iskola és Gimnáziumban. Nemhogy Koránt nem fognak oktatni, de még a török sem lesz kötelező a magániskolában. A médiá­ban megjelent álhíreket néhány ellenzéki politikus is megpróbálta saját céljaira felhasználni. Eredménytelenül: nemzetbiztonsági kockázatot sem sikerült feltárni és jelentkezőből sincs ­hiány.

Az ajtó mindenki előtt nyitva áll. A Maarif Általános Iskola és Gimnáziumban világi oktatás zajlik majd Fotó: Teknős Miklós

Yasin Parildar
Fotó: Teknős Miklós

– Azt a félreértést is szeretném eloszlatni, hogy ez „Erdoğan iskolája”. Az alapítványt a parlament döntése alapján hívták életre. Ha Recep Tayyip Erdoğan esetleg a következő választáson veszítene és új elnöke lenne Törökországnak, az iskolák akkor is folytatnák a munkát – mutatott rá a török szakember. Pénzügyi forrásaikkal kapcsolatban is világossá teszi, hogy ugyan török állami támogatással indulnak, de önfenntartásra törekednek, még úgy is, hogy a magániskolában nincs tandíj.

Félinformációk

– Elég egy keresést indítani az interneten, és máris lelepleződnek a hazugságok. Emine Alushit például valóban letartóztatták az Iszlám Állam népszerűsítéséért. Csakhogy 2017-ben, amikor még nem is volt Maarif iskola Albániában! – kezdett a többi vád tételes megcáfolásába a szervezet vezetője. A grúziai esetről úgy nyilatkozott, hogy évekkel ezelőtt valóban megvádoltak egy tanárt, de ő valójában sosem állt az alkalmazásukban.

Ami pedig az afganisztáni ügyet illeti, felhívta rá a figyelmet, hogy a személyzeti eljárásuk nagyon szigorú szabályokon alapul. A jelentkezőknek egyrészt meg kell felelniük a törvényi követelményeknek, másrészt egy központi vizsgát is le kell tenniük, amit egy személyes interjú követ. Ennek kapcsán Láda Erika is megerősíti, hogy már ők is megkezdték a toborzást, amit szigorúan a törvényi kereteken belül és szakmai szempontok betartásával végeznek. – Ha valakinek például nem magyarországi diplomája van, akkor honosíttatnia kell azt – magyarázza az eljárást az igazgatónő.

A Magyar Nemzet mindenesetre elindította a „keresést” az interneten a szavai­nak ellenőrzésére. Ebből az derült ki, hogy a Maarif iskolák ellen megfogalmazott vádak valóban félrevezetők, de legalábbis ellenőrizhetetlenek. Albániában például tényleg letartóztattak egy Emine Alushi nevű tanárt, amiért pozitívan nyilatkozott diákjainak az Iszlám Államról. Csakhogy a híradások szerint az eset valóban nem az akkor még nem is létező Maarif iskolában történt, hanem az albániai muszlim közösség által fenntartott intézményben.

A grúziai és afganisztáni vádak hitelessége is erősen vitatható. Forrásuk feltehetően egyedül egy Advocates of Silenced Turkey (Elhallgattatott Törökország Szószólója) nevű portál jelentése, amely egy New Jersey-i központú nonprofit szervezetként írja le magát. A névtelenül működő honlap célja a 2016-os törökországi puccskísérlet utáni jogsértések feltárása. Több anyagukban is figyelmeztetnek arra, hogy a Maarif iskolák célja valójában a puccskísérlet kitervelésével vádolt – egyébként a szomszédos Pennsylvania államban száműzetésben élő – Fethullah Gülen által kiépített oktatási és befolyásrendszer bekebelezése. Törökország soha nem is csinált titkot belőle, hogy felszámolná a Gülen-hálózatot, a helyi hatóságokkal együttműködve számos iskola irányítását átvette. Ilyen például az afganisztáni intézmény is, ahol állítólag a „pizzás tanárnő” is dolgozott.

Az ajtó mindenki előtt nyitva áll. A Maarif Általános Iskola és Gimnáziumban világi oktatás zajlik majd
Fotó: Teknős Miklós

Azt nehéz ellenőrizni, hogy valósak-e azok a panaszok, amelyek szerint a Maarif „hatalomátvétele” után meredeken zuhanni kezdett az oktatás színvonala. A kabuli iskola oldala szerint a Cambridge nemzetközi szabványaival hitelesített és az interneten elérhető vélemények is ellentmondanak a negatív kritikáknak, török sajtóhírek pedig többször arról számoltak be, hogy diákjaik országosan is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Persze ettől lehetnek elégedetlen hangok.

Gülenisták nyomában?

Magyarországon a puccskísérlet után az Orchidea iskola kapcsán merült fel a török gyanú, hogy gülenistákhoz köthető, ám a hatósági vizsgálatok nem tártak fel aggályokat, az intézmény máig zavartalanul működik. Yasin Parildar kérdésünkre nem ismeri el, hogy céljuk a gülenisták befolyásának visszaszorítása lenne. Azzal viszont egyetért, hogy ha az oktatással nem törődik az állam, akkor oda más szereplők nyomulhatnak be, ami veszélyekkel járhat. Emlékeztet rá, hogy az alapítványukat már a puccskísérlet előtt egy hónappal létrehozták, előkészületei pedig még régebbre nyúlnak vissza. Elmondása szerint céljuk egyszerűen a rendkívül fontos oktatás fejlesztése és biztosítása mindenkinek, szó szerint az egész világon.

Úgy tűnik, a sajtóban megjelent cikkek nem tépázták meg túlzottan az iskola hírnevét, az igazgatónő elmondása alapján folyamatos és nagy az érdeklődés. Az előkészületek már javában folynak, a tantermek lényegében készen állnak. Szeptemberben teljes üzemmel elstartolnak elsőtől a tizenkettedik osztályig, ebben az évben 80, jövőre 240 diákra számítanak. – Az ajtónk mindenki előtt nyitva áll, magyaroknak, törököknek vagy más külföldieknek egyaránt – tárja szét a kezét Yasin Parildar.

Politikai eszköz

Nem váratott sokat magára annak bekövetkezte, hogy a 24.hu hírportálon megjelent álhírekre alapuló cikksorozat a politikához is elérjen. Mivel a Maarif Általános Iskola és Gimnáziumnak a IX. kerületi Harsányi János szakközépiskola egy része ad otthont, elsőként Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina vonta kérdőre Pintér Sándor belügyminisztert. A kerület vezetőjét az érdekelte, hogy készített-e kockázatelemzést az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ vagy más szerv, valamint afelől érdeklődött, hogyan kaphatott ilyen gyorsan engedélyeket a török alapítvány.

Ezzel összhangban csakhamar a Demokratikus Koalíció is közleményben jelentette be, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult, mert az iskola szerintük több szálon is kötődik iszlám fundamentalista és terrorszervezetekhez. Ellenzéki javaslatra az ügyet a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén is napirendre tűzték, azonban semmilyen érdemi kockázat nem merült fel. Pintér Sándor a Baranyi Krisztinának írt válaszában leszögezte, hogy „amennyiben felmerül a nemzetbiztonsági kockázat, a szolgálatok a megelőzés, az elhárítás és a megakadályozás érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik”. A 24.hu híreit több másik média is átvette, többségük azóta helyreigazítást közölt. Úgy tudjuk, hogy aki ezt elmulasztotta, az ellen a Maarif megtette a szükséges jogi lépéseket.