Legfeljebb nevében muszlim a budapesti török magániskola

Lehet majd az iszlám előírásának megfelelő ételt is fogyasztani – nagyjából ennyiben merülnek ki a muszlim vonások a Budapesten induló török Maa­rif Általános Iskola és Gimnáziumban. Nemhogy Koránt nem fognak oktatni, de még a török sem lesz kötelező a magániskolában. A médiá­ban megjelent álhíreket néhány ellenzéki politikus is megpróbálta saját céljaira felhasználni. Eredménytelenül: nemzetbiztonsági kockázatot sem sikerült feltárni és jelentkezőből sincs ­hiány.

Az ajtó mindenki előtt nyitva áll. A Maarif Általános Iskola és Gimnáziumban világi oktatás zajlik majd Fotó: Teknős Miklós

– Van egy ilyen iskola Erbílben is. Kicsit utánanéztem, és ott az épület, a felszereltség, a tanárok, a tanítás, minden nagyszerű – meséli az Irakból származó Ahmar, aki éppen fiával érkezett a budapesti török Maarif magániskolába, hogy érdeklődjenek, közelebbről is szemügyre vegyék az intézményt. Azt mondja, olvasta a magyar híreket, hogy „jönnek a törökök” és az „iszlamisták”, de nem hisz a vádaknak, sőt nem is tetszenek neki. – Ami azt illeti, éppen azért jöttünk ide, hogy megszabaduljunk az effajta rasszizmustól – panaszolja.

Célkeresztben

A Maarif még meg sem nyitott, már kapott hideget-meleget. A török iskola már a világ 43 országában működik, köztük nyugatiakban is, például az Egyesült Államokban, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Romániában. További 23 állammal működnek együtt – például Kanadával –, ám eleddig sehol nem akadt különösebb problémájuk. Tavaly azonban a 24.hu olyan cikkeket közölt, amelyek lényegében azzal gyanúsították a Budapesten is megjelenő iskolát, hogy iszlamista tanokat terjesztene, terroristákhoz kötődik, amit néhány politikus már egyenesen „nemzetbiztonsági kockázatként” értékelt. Ezt többek között arra alapozták, hogy a Maarif egyik tanára, Emine Alushi Albániában az Iszlám Államot népszerűsítette. Grúziában olyan oktatót neveztek ki, akit Törökországban lányok zaklatásával gyanúsítottak. Afganisztánban pedig olyan pedagógus vállalt munkát, aki előtte egy pizzériában dolgozott, és a törökön kívül semmilyen más nyelven nem beszélt, ami jól jelezte az intézmény színvonalának általános süllyedését.

– Az ellenünk felhozott vádak egyszerűen hazugságok – mondja a Magyar Nemzetnek Yasin Parildar, az iskolát üzemeltető Maarif Alapítvány magyarországi vezetője. Iszlamista intézményről szerinte már csak azért is értelmetlen beszélni, mert természetesen a magyar törvények tiszteletben tartásával, a magyar tanrendnek megfelelően dolgoznak. A magániskolában a tanulók világi oktatásban részesülnek, etikát tanulnak, csupán a tanítás utáni időkeretben választhatnak a különböző hitoktatások közül, de ezt sem ­kötelezően. Yasin Parildar hozzáteszi, a töröknyelv-tanulásra persze lesz lehetőség, csak egy választható nyelvként jelenik meg a tantervben. Ezenkívül még lesz saját konyhájuk, ahol ha­lal (az iszlám előírásainak megfelelő) ételeket is készítenek majd, de ezekben nagyjából ki is merülnek a muszlim vonások.

Yasin Parildar
Fotó: Teknős Miklós

– Azt a félreértést is szeretném eloszlatni, hogy ez „Erdoğan iskolája”. Az alapítványt a parlament döntése alapján hívták életre. Ha Recep Tayyip Erdoğan esetleg a következő választáson veszítene és új elnöke lenne Törökországnak, az iskolák akkor is folytatnák a munkát – mutatott rá a török szakember. Pénzügyi forrásaikkal kapcsolatban is világossá teszi, hogy ugyan török állami támogatással indulnak, de önfenntartásra törekednek, még úgy is, hogy a magániskolában nincs tandíj.

Félinformációk

– Elég egy keresést indítani az interneten, és máris lelepleződnek a hazugságok. Emine Alushit például valóban letartóztatták az Iszlám Állam népszerűsítéséért. Csakhogy 2017-ben, amikor még nem is volt Maarif iskola Albániában! – kezdett a többi vád tételes megcáfolásába a szervezet vezetője. A grúziai esetről úgy nyilatkozott, hogy évekkel ezelőtt valóban megvádoltak egy tanárt, de ő valójában sosem állt az alkalmazásukban.

Ami pedig az afganisztáni ügyet illeti, felhívta rá a figyelmet, hogy a személyzeti eljárásuk nagyon szigorú szabályokon alapul. A jelentkezőknek egyrészt meg kell felelniük a törvényi követelményeknek, másrészt egy központi vizsgát is le kell tenniük, amit egy személyes interjú követ. Ennek kapcsán Láda Erika is megerősíti, hogy már ők is megkezdték a toborzást, amit szigorúan a törvényi kereteken belül és szakmai szempontok betartásával végeznek. – Ha valakinek például nem magyarországi diplomája van, akkor honosíttatnia kell azt – magyarázza az eljárást az igazgatónő.

A Magyar Nemzet mindenesetre elindította a „keresést” az interneten a szavai­nak ellenőrzésére. Ebből az derült ki, hogy a Maarif iskolák ellen megfogalmazott vádak valóban félrevezetők, de legalábbis ellenőrizhetetlenek. Albániában például tényleg letartóztattak egy Emine Alushi nevű tanárt, amiért pozitívan nyilatkozott diákjainak az Iszlám Államról. Csakhogy a híradások szerint az eset valóban nem az akkor még nem is létező Maarif iskolában történt, hanem az albániai muszlim közösség által fenntartott intézményben.

A grúziai és afganisztáni vádak hitelessége is erősen vitatható. Forrásuk feltehetően egyedül egy Advocates of Silenced Turkey (Elhallgattatott Törökország Szószólója) nevű portál jelentése, amely egy New Jersey-i központú nonprofit szervezetként írja le magát. A névtelenül működő honlap célja a 2016-os törökországi puccskísérlet utáni jogsértések feltárása. Több anyagukban is figyelmeztetnek arra, hogy a Maarif iskolák célja valójában a puccskísérlet kitervelésével vádolt – egyébként a szomszédos Pennsylvania államban száműzetésben élő – Fethullah Gülen által kiépített oktatási és befolyásrendszer bekebelezése. Törökország soha nem is csinált titkot belőle, hogy felszámolná a Gülen-hálózatot, a helyi hatóságokkal együttműködve számos iskola irányítását átvette. Ilyen például az afganisztáni intézmény is, ahol állítólag a „pizzás tanárnő” is dolgozott.

Az ajtó mindenki előtt nyitva áll. A Maarif Általános Iskola és Gimnáziumban világi oktatás zajlik majd
Fotó: Teknős Miklós

Azt nehéz ellenőrizni, hogy valósak-e azok a panaszok, amelyek szerint a Maarif „hatalomátvétele” után meredeken zuhanni kezdett az oktatás színvonala. A kabuli iskola oldala szerint a Cambridge nemzetközi szabványaival hitelesített és az interneten elérhető vélemények is ellentmondanak a negatív kritikáknak, török sajtóhírek pedig többször arról számoltak be, hogy diákjaik országosan is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Persze ettől lehetnek elégedetlen hangok.

Gülenisták nyomában?

Magyarországon a puccskísérlet után az Orchidea iskola kapcsán merült fel a török gyanú, hogy gülenistákhoz köthető, ám a hatósági vizsgálatok nem tártak fel aggályokat, az intézmény máig zavartalanul működik. Yasin Parildar kérdésünkre nem ismeri el, hogy céljuk a gülenisták befolyásának visszaszorítása lenne. Azzal viszont egyetért, hogy ha az oktatással nem törődik az állam, akkor oda más szereplők nyomulhatnak be, ami veszélyekkel járhat. Emlékeztet rá, hogy az alapítványukat már a puccskísérlet előtt egy hónappal létrehozták, előkészületei pedig még régebbre nyúlnak vissza. Elmondása szerint céljuk egyszerűen a rendkívül fontos oktatás fejlesztése és biztosítása mindenkinek, szó szerint az egész világon.

Úgy tűnik, a sajtóban megjelent cikkek nem tépázták meg túlzottan az iskola hírnevét, az igazgatónő elmondása alapján folyamatos és nagy az érdeklődés. Az előkészületek már javában folynak, a tantermek lényegében készen állnak. Szeptemberben teljes üzemmel elstartolnak elsőtől a tizenkettedik osztályig, ebben az évben 80, jövőre 240 diákra számítanak. – Az ajtónk mindenki előtt nyitva áll, magyaroknak, törököknek vagy más külföldieknek egyaránt – tárja szét a kezét Yasin Parildar.

Politikai eszköz

Nem váratott sokat magára annak bekövetkezte, hogy a 24.hu hírportálon megjelent álhírekre alapuló cikksorozat a politikához is elérjen. Mivel a Maarif Általános Iskola és Gimnáziumnak a IX. kerületi Harsányi János szakközépiskola egy része ad otthont, elsőként Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina vonta kérdőre Pintér Sándor belügyminisztert. A kerület vezetőjét az érdekelte, hogy készített-e kockázatelemzést az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ vagy más szerv, valamint afelől érdeklődött, hogyan kaphatott ilyen gyorsan engedélyeket a török alapítvány.

Ezzel összhangban csakhamar a Demokratikus Koalíció is közleményben jelentette be, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult, mert az iskola szerintük több szálon is kötődik iszlám fundamentalista és terrorszervezetekhez. Ellenzéki javaslatra az ügyet a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén is napirendre tűzték, azonban semmilyen érdemi kockázat nem merült fel. Pintér Sándor a Baranyi Krisztinának írt válaszában leszögezte, hogy „amennyiben felmerül a nemzetbiztonsági kockázat, a szolgálatok a megelőzés, az elhárítás és a megakadályozás érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik”. A 24.hu híreit több másik média is átvette, többségük azóta helyreigazítást közölt. Úgy tudjuk, hogy aki ezt elmulasztotta, az ellen a Maarif megtette a szükséges jogi lépéseket.