Nyugat és Kelet között vergődik Tbiliszi

A grúz ellenzék mától újítja meg a tüntetéssorozatát a kormánypárttal szemben. A tüntetők fő követelése a választási rendszer átalakítása és az arányos képviseleten alapuló rendszer bevezetése már az idei, október 31-én megtartandó parlamenti választásokon. Az oroszellenesség továbbra is feszültségeket gerjeszt a grúz társadalomban.

Tavaly az ellenzék hívei már többször utcára vonultak Fotó: Irakli Gedenidze Forrás: Reuters

Az Egységes Nemzeti Mozgalom ellenzéki párt által vezetett tüntetések 2019 júniusáig nyúlnak vissza: akkor egy orosz parlamenti képviselő, Szergej Gavrilov az Ortodoxia Parlamentközi Közgyűlésén az orosz delegáció vezetőjeként a grúz parlament házelnöki székéből nyitotta meg az eseményt. Az eset a házelnök lemondását és hetekig tartó tüntetéseket eredményezett. A tüntetőket végül a kormánypárt, a Grúz Álom elnöke, Bidzina Ivanisvili tudta nyugalomra bírni, azzal az ígérettel, hogy az őszi ülésszak alatt megváltoztatják az alkotmányt és teljes egészében arányos képviseleten alapuló rendszert vezetnek be. Szakértők szerint a jelenlegi kevert – egyéni mandátumokon és pártlistán egyaránt alapuló – rendszer a kormánypártnak, a Grúz Álomnak kedvez. Mivel a rendszer megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosítást nem fogadta el tavaly novemberben a parlament, az ellenzék újra az utcára vonult, Ivanisvili távozását és a parlament feloszlatását követelve. A korábban megosztott grúz ellenzék átmenetileg közös nevezőre jutott, és együtt tüntettek az európai integrációt szorgalmazó pártok a nacionalista, oroszellenes nemzeti pártokkal együtt. A demonstráció most februártól újra kezdődik.

– Amennyiben a kormány nem teljesíti az ígéreteit, a tüntetések addig folytatódnak, amíg a Grúz Álom fel nem oszlik – közölte az Egységes Nemzeti Mozgalom frakcióvezetője, Roman Gociridze.

Tavaly az ellenzék hívei már többször utcára vonultak
Fotó: Reuters

A nyári incidens óta a kormánypárt támogatottsága jelentősen csökkent. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság húsz százaléka szavazna a Grúz Álomra, az oroszellenes Mihail Szaakasvili korábbi grúz államfőhöz kapcsolódó ellenzéki Egységes Nemzeti Mozgalom 13 százalékos támogatottsággal bír, nyolc százalékot kapna az EU-barát Európai Grúzia párt, öt százalékon áll a Munkáspárt. A Grúz Álomnak nem jött jól a júniusban, orosz részvétellel kirobbant botrányt, amely jelzi a grúz társadalomban egyre növekvő feszültségeket. A kormánypártot azzal vádolják, hogy miközben Grúzia európai integrációja és NATO-tagsága nem haladt előre az elmúlt években, addig jelentős javulás következett be a grúz–orosz kapcsolatokban. Ezt jól mutatja, hogy az Európai Unióval megkötött társulási megállapodás részeként 2016. július 1-jétől lépett életbe a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet az EU és Grúzia között, amelytől a gazdasági kapcsolatok jelentős megélénkítését várták. Ennek ellenére 2013 és 2018 között az Európai Unió részesedése Grúzia kereskedelmében 16 százalékon maradt, miközben a Oroszország és Grúzia közötti kereskedelmi forgalom ez idő alatt nyolc százalékról 22 százalékra nőtt.

Az elmúlt három évtizedben a különböző katonai konfliktusok következtében Grúzia területének csaknem húsz százalékát, és lakosságának mintegy nyolc százalékát (háromszázezer embert) elveszítette, a hivatalosan az ország területét képző Abházia és Dél-Oszétia felett már nincs befolyása a központi kormánynak. Az ország területén kialakult befagyasztott konfliktusokért Grúzia Oroszországot okolja, ami még inkább így van a 2008-as ötnapos grúz–orosz háború után, amely a két ország közötti gazdasági kapcsolatok teljes befagyasztásával is járt. Az egymással szembeni szankciók feloldása csak a jelenlegi kormánypárt, a Grúz Álom hatalomra kerülésével következett be 2012 után.

A következő parlamenti választásokat Grúziában október 31-re írták ki, és amennyiben a tüntetések sokáig kitartanak a Grúz Álom válaszreakciója nélkül, a kormánypárt népszerűsége tovább eshet. Ráadásul a következő időszak az ellenzék kezére játszik: Grúzia 2019 novemberétől vette át az Európa Tanács elnökségét. Az elnökség részeként a 47 tagot számláló európai szervezet külügyminiszterei 2020 májusában gyűlnek össze Tbilisziben, és Szergej Lavrov vezetésével az orosz delegáció részvétele akár egy újabb politikai válságot okozhat az országban.