Az elmúlt három évtizedben a különböző katonai konfliktusok következtében Grúzia területének csaknem húsz százalékát, és lakosságának mintegy nyolc százalékát (háromszázezer embert) elveszítette, a hivatalosan az ország területét képző Abházia és Dél-Oszétia felett már nincs befolyása a központi kormánynak. Az ország területén kialakult befagyasztott konfliktusokért Grúzia Oroszországot okolja, ami még inkább így van a 2008-as ötnapos grúz–orosz háború után, amely a két ország közötti gazdasági kapcsolatok teljes befagyasztásával is járt. Az egymással szembeni szankciók feloldása csak a jelenlegi kormánypárt, a Grúz Álom hatalomra kerülésével következett be 2012 után.
A következő parlamenti választásokat Grúziában október 31-re írták ki, és amennyiben a tüntetések sokáig kitartanak a Grúz Álom válaszreakciója nélkül, a kormánypárt népszerűsége tovább eshet. Ráadásul a következő időszak az ellenzék kezére játszik: Grúzia 2019 novemberétől vette át az Európa Tanács elnökségét. Az elnökség részeként a 47 tagot számláló európai szervezet külügyminiszterei 2020 májusában gyűlnek össze Tbilisziben, és Szergej Lavrov vezetésével az orosz delegáció részvétele akár egy újabb politikai válságot okozhat az országban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!