Az Egységes Nemzeti Mozgalom ellenzéki párt által vezetett tüntetések 2019 júniusáig nyúlnak vissza: akkor egy orosz parlamenti képviselő, Szergej Gavrilov az Ortodoxia Parlamentközi Közgyűlésén az orosz delegáció vezetőjeként a grúz parlament házelnöki székéből nyitotta meg az eseményt. Az eset a házelnök lemondását és hetekig tartó tüntetéseket eredményezett. A tüntetőket végül a kormánypárt, a Grúz Álom elnöke, Bidzina Ivanisvili tudta nyugalomra bírni, azzal az ígérettel, hogy az őszi ülésszak alatt megváltoztatják az alkotmányt és teljes egészében arányos képviseleten alapuló rendszert vezetnek be. Szakértők szerint a jelenlegi kevert – egyéni mandátumokon és pártlistán egyaránt alapuló – rendszer a kormánypártnak, a Grúz Álomnak kedvez. Mivel a rendszer megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosítást nem fogadta el tavaly novemberben a parlament, az ellenzék újra az utcára vonult, Ivanisvili távozását és a parlament feloszlatását követelve. A korábban megosztott grúz ellenzék átmenetileg közös nevezőre jutott, és együtt tüntettek az európai integrációt szorgalmazó pártok a nacionalista, oroszellenes nemzeti pártokkal együtt. A demonstráció most februártól újra kezdődik.
– Amennyiben a kormány nem teljesíti az ígéreteit, a tüntetések addig folytatódnak, amíg a Grúz Álom fel nem oszlik – közölte az Egységes Nemzeti Mozgalom frakcióvezetője, Roman Gociridze.
Fotó: Reuters
A nyári incidens óta a kormánypárt támogatottsága jelentősen csökkent. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság húsz százaléka szavazna a Grúz Álomra, az oroszellenes Mihail Szaakasvili korábbi grúz államfőhöz kapcsolódó ellenzéki Egységes Nemzeti Mozgalom 13 százalékos támogatottsággal bír, nyolc százalékot kapna az EU-barát Európai Grúzia párt, öt százalékon áll a Munkáspárt. A Grúz Álomnak nem jött jól a júniusban, orosz részvétellel kirobbant botrányt, amely jelzi a grúz társadalomban egyre növekvő feszültségeket. A kormánypártot azzal vádolják, hogy miközben Grúzia európai integrációja és NATO-tagsága nem haladt előre az elmúlt években, addig jelentős javulás következett be a grúz–orosz kapcsolatokban. Ezt jól mutatja, hogy az Európai Unióval megkötött társulási megállapodás részeként 2016. július 1-jétől lépett életbe a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet az EU és Grúzia között, amelytől a gazdasági kapcsolatok jelentős megélénkítését várták. Ennek ellenére 2013 és 2018 között az Európai Unió részesedése Grúzia kereskedelmében 16 százalékon maradt, miközben a Oroszország és Grúzia közötti kereskedelmi forgalom ez idő alatt nyolc százalékról 22 százalékra nőtt.
