Az áruszállítás zavartalansága az egyetlen szempont

A rendőrök kint állnak az úton, de nem állítják meg a kamionost. A cél az, hogy zökkenőmentesen haladjon az áruszállítás – mondta el lapunknak egy nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőr. István csaknem egy hónapja járja Nyugat-Európa útjait, újra határok között, kicsit másfajta viszonyok között, mint azt megszokta.

Hatvan kilométeres dugó a német–lengyel határnál Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

– Ahogy hazaérek, azonnal két hét karantén vár rám, pedig én azért jóval kevesebb emberrel találkozom, mint egy átlagos európai – mondta a sofőr, utalva szakmája elkerülhetetlen velejárójára, a magányra. Mint felvázolta, Budapestről kellett gyógyszert vinnie Franciaországba, ahonnan Belgium felé vette az irányt, ott megint gyógyszerrel megrakodva ment Hamburgig, ahol tejet kapott, hogy vigye Hollandiá­ba, ahonnan átment ismét Belgiumba újabb adag gyógyszerért, azt hazahozta, s azonmód indult is vissza Párizs mellé gyógyszerrel megrakodva, át Németországba, Ausztriába, s épp Angliában várakozik, hogy leszállíthassa a rakományt rendeltetési helyére.

Ez a cikkcakkos út egész március hónapot felölelte, olyan körülmények között, amihez a schengeni rendszer bevezetése óta nem szokott hozzá senki. – Az alagúton a kocsikat vonat viszi, a sofőröket egy kisbusz szállítja a vonathoz. Abba befér nagyjából húsz ember.

Hatvan kilométeres dugó a német–lengyel határnál
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Most háromszor fordultak, hogy egyszerre csak hatan legyünk a buszban – magyarázta a változást a kamio­nos, hangsúlyozva, nem lett különösebben nehezebb, rosszabb a munkája, mint a vírus előtt volt. – Mindenkinek az a célja, hogy az áruforgalom ne álljon le – mondta István, hozzátéve, a sofőröket most sehol se látják szívesen, mivel olyan területeken járnak, ahol fertőzésveszély van. Szerinte ugyanakkor épp az elzártsága miatt és az általa végrehajtott óvintézkedések eredményeképp nem jelent különösebb veszélyt senkire, ám az is igaz, hogy egyetlen ország se ellenőrzi, beteg-e a sofőr vagy sem.

A határok vagy járhatók, vagy lassú a bejutás, ez országtól függ. – A holland-belga határon nincs semmi, ott át lehet haladni gond nélkül. A német-francia határ is könnyen járható, külön sávot alakítottak ki a kamionoknak, de ott a személyforgalmat szűrik, hőmérőzik az utasokat. Minket nem – mondta István. A briteknél sokkal komolyabb az ellenőrzés, de ez inkább a rakománynak szól, nem az embernek.

A tavasz közeledtével ugyanis ismét felbukkantak a migránscsoportok a part mentén, akik a kamionokra lesnek, hogy a raktérben át tudjanak jutni a szigetre. István szerint, ha meglátják a csomagok rendeltetési helyét, és valamely azonosító címkéről kiderül, hogy az Egyesült Királyság a célállomás, azonnal befészkelik magukat a pótkocsiba egy pihenőnél. A britek pedig ezt tudják is, így minden kamion alapos vizsgálaton megy át, különleges, mágneses szenzorral figyelik a kocsi mozgását. A vizsgálat öt percig tart, ezalatt a teherautó áll, de minden rezgésre figyelnek.

– Ez egy nagyon érzékeny műszer. Hiába negyven tonna a kocsi, ha én levegőt veszek, észreveszi a gép – mondja a sofőr. Neki ez különösen fontos kérdés, hiszen ha a britek találnak potyautast a raktérben, akkor a sofőrt embercsempészettel vádolják, így neki is volt olyan esete, amikor a francia oldalon magára kért vizsgálatot, látva a ponyva megbontását. – Ezt még Belgiumban észrevettem, de a rendőrség nem volt hajlandó kijönni, így csak a francia vámnál tudtam lefülelni az utasaimat – mesélte István.

Szerinte az osztrákok most sokkal szigorúbbak, mint a németek, saját mérése szerint látott 18 kilométer hosszú kamionoszlopot a határon, Ausztriába való bebocsátásra várva. Hegyeshalomnál is volt vagy nyolc-tíz óra, amíg átjutott valaki, de felhívta a figyelmet, Kópházát és Sopront is megnyitották, ott is be lehetett lépni Magyarországra, de kevesen mentek át oda.

– Hát igen. Vannak jó és rossz sofőrök – mondja nevetve. Az ellenőrzést pedig nagyon könnyen kijátszhatónak tartja, hiszen szerinte úgysem ellenőrzi senki, hogy a kocsi merre járt Európában, bemondás alapján pedig le is tagadhatja a sofőr, ha például Milánóban is megfordult.