Bejelentette, hogy a 2015 óta támogatott határon túli szakképzési intézményeket a következő években megpróbálják bevonni a Paks 2 programba. Ezáltal próbálja Magyarország teljesíteni azt a vállalását, hogy 40 százalékban saját erőből építi meg a paksi atomerőmű új reaktorait. Hozzátette: nem akarják elszippantani a jól képzett fiatalokat, hanem lehetőséget szeretnének biztosítani számukra, hogy néhány évig magasabb fizetésért a paksi atomerőmű építőtelepén dolgozzanak. Szerinte ez a lehetőség a Nyugat-Európába távozott szakmunkások számára is vonzó lehet.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Az államtitkár arra is kitért, hogy a 2011-ben elindított Határtalanul program által diákok százezrei látogattak el az országuk határain túli magyar közösségekhez. Csak az idei tanévben 101 ezer gyermek utaztatásához járulnak hozzá. Közülük 17 ezer külhoni, 9-10 ezer pedig erdélyi. E program eredményének tartotta, hogy egy a 23 évesek körében tavaly végzett magyarországi felmérésen a megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy járt már a határon túli magyar közösségben, és 63 százalékuk, hogy vannak ott élő barátaik.
Potápi Árpád János megemlítette: 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, a magyar nemzetpolitika pedig az erős magyar közösségek évét hirdette meg. Azt tekintette célnak, hogy az elmúlt évszázadban történt rossz dolgok mellett a magyarság a sikereit is tudja megmutatni.
Erdei Ildikó, a Bartók Béla gimnázium igazgatója arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a mintegy 15 ezer fős temesvári magyarság többsége vegyes családban él. A magyar iskola missziója a magyar nyelv erősítése egy olyan közösségben, ahol három családból kettő nyelvileg vegyes. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a szórványlét ne legyen szomorú élmény, sőt, jelentsen előnyt, ha valaki Temesváron magyar nyelven tanul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!