Noha a francia belpolitikát évtizedekig a konzervatív jobbközép és a baloldal egyensúlya jellemezte, az elmúlt években világossá vált, hogy az országnak számos államfőt adó Köztársaságiak, illetve a Szocialista Párt egykori önmaguk árnyaivá váltak. Szavazóik csaknem eltűntek, a palettán Marine Le Pen bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülése és Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben elnevezésű liberális mozgalma vette át a helyüket. A jobboldal már régóta bevallottan küzd a túlélésért: ennek volt az egyik előszele, hogy augusztusban új vezetőt választottak Christian Jacob személyében, az azóta eltelt időben azonban a tömörülés továbbra sem tudott kikászálódni a gödörből.
A párt mélyrepülése François Fillon volt miniszterelnök, a 2017-es elnökválasztás konzervatív jelöltjének korrupciós botránya, majd csúfos bukása óta tart. – Átvészeltük az elnök-, majd a törvényhozási választás, illetve az európai parlamenti voksolás drámáit. De ha most nem győzünk, megfulladunk – fogalmazott Alexandra Borchio-Fontimp, a Köztársaságiak főtitkárhelyettese a most vasárnap, illetve a jövő hét végén megrendezésre kerülő, kétfordulós helyhatósági választásokhoz közeledve.
Ideológiájuk tisztább megfogalmazásával és a sárgamellényes tiltakozó mozgalmat több mint egy évig fűtő munkásosztálybeli szavazókat megcélzó stratégiájukkal fel akarják támasztani poraiból a francia jobboldalt.
A fővárosban jó esélyük van a sikerre: Rachida Dati, a Köztársaságiak polgármesterjelöltje a felmérések szerint fej fej mellett halad a jelenleg hivatalban lévő – szocialista – Anne Hidalgóval. A jobbközép párt fáradságot nem kímélve, országszerte kampányolva tesz meg minden tőle telhetőt, hogy programját közelebb vigye a polgárokhoz. Vezető politikusaik városról városra, gyűlésről gyűlésre jártak, hogy minél többekkel megismertessék a biztonság megteremtését és a keresztény vallás védelmének szükségességét hangsúlyozó keményvonalas álláspontjukat.
A Köztársaságiak erősen támaszkodnak a jobbközép hosszú évtizedeken át felépített helyi hálózataira, amelyek jelentős előnyt jelenthetnek Macron centrista mozgalmával szemben. Utóbbi csak pár éve létezik, így kevéssé tudta megvetni a lábát a helyi közösségekben.
