Liberális támadás a Fidesz ellen az Európai Néppártban

Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően a Fidesz fellépett az Európai Unió bevándorláspárti politikájával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális tagjai támadják a magyar kormánypártot. Ennek legszembetűnőbb példája, hogy miután Donald Tusk, az EPP elnöke, a frakcióból történő kizárással fenyegette meg a Fideszt, a pártcsalád tizenhárom tagja 2020-ban immár másodszor kezdeményezte a magyar párt kizárását az Európai Néppártból.

A volt lengyel miniszterelnök harcolni akar a parlamentben Fotó: Antonio Bronic Forrás: Reuters

Az első sikertelen próbálkozás után – amelynek végén a Fidesz maga kérte, hogy függesszék fel tagságát az EPP-ben – egy darabig úgy tűnt, hogy a kizárást kezdeményező pártok feladják az értelmetlen harcot. A magyar parlament által elfogadott koronavírus elleni védekezésről szóló törvény azonban újra ürügyet szolgáltatott az EPP liberális tagpártjainak arra, hogy ismét kezdeményezzék a Fidesz kizárását. De kik is valójában azok az önmagukat konzervatívnak és kereszténydemokratának valló politikusok s melyek azok a pártok, amelyek a méltatlan támadások mögött állnak?

Talán nem meglepő, hogy a legújabb, Fidesz kizárását szorgalmazó levelet több olyan formáció is aláírta, amely már 2019-ben is megpróbálta elérni a magyar párt eltávolítását az Európai Néppártból. Ezekről a pártokról elmondható, hogy szinte mindegyikük már régóta baloldali értékeket képvisel a konzervatív normák helyett, illetve olyan „progresszív”, zömmel liberális politikai célokat fogalmaz meg, mint a multikulturális társadalom megteremtése, a melegjogok bővítése, vagy a migráció teljes legalizálása és a bevándorlók tömeges integrálása. Közös jellemzőjük továbbá, hogy nagy részük sem hazájukban, sem az EPP-ben nem képvisel komoly erőt, így politikai befolyásuk is csupán elenyésző az Európai Néppártban helyet foglaló többi párthoz képest.

Néhány a Fidesz kizárását szorgalmazó párt a néppártban:

A holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) vezetői már 2019 előtt is több alkalommal támadták a magyar kormányt. A CDA Hollandiában csupán a harmadik legerősebb párt, jelenleg a Mark Rutte vezette kormánykoalíció leggyengébb tagja. A programjukat leginkább a bevándorláspárti és multikulturalizmust támogató politika jellemzi. A 2019-es Európai Parlamenti választások óta mindössze négy képviselőjük ül az Európai Néppárt frakciójában, szemben a Fidesz tizenhárom képviselőjével.

A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV) meghatározó alakja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke. A CSV a 2019-es EP választásokat követően a korábbi három képviselő helyett ma már csak kettőt tudhat az Európai Néppárt frakciójában. Ugyan a párt jelenleg a legnagyobb politikai erőt képviseli hazájában, elmondható, hogy támogatottságuk folyamatosan csökken.

A kizárást kérő pártok közül jelenleg a görög Új Demokrácia párt képviseli a legnagyobb erőt az Európai Néppártban. A Kiriákosz Mitszotákisz által vezetett formáció tavaly megnyerte az előrehozott választásokat Görögországban, így jelenleg ők képviselik a legnagyobb erőt a görög törvényhozásban. A liberális értékeket valló és az európai integráció elmélyítését támogató párt már tavaly is élesen bírálta a magyar kormányt. A pártnak jelenleg nyolc képviselője van az Európai Néppártban.

Szintén kizárná a Fideszt a norvég Konzervatív Párt (Hoyre) is. Tenné ezt annak ellenére, hogy Norvégia nem is tagja az Európai Uniónak, a párt csupán társult tagként van jelen az Európai Néppártban. A Hoyre annak ellenére, hogy magát jobbközép, konzervatív értékeket valló pártként definiálja, politikájának nagy része liberális gondolatokon alapul, így támogatja a melegházasságot, valamint közismert bevándorláspárti politikájáról is.

A tavaly sikertelenül próbálkozók mellett akadnak olyan pártok is, amelyek idén csatlakoztak a kizárási kampányhoz. Ilyen például a szlovák Progresszív Szlovákia-SPOLU (PS-SPOLU) pártkoalíció, amely 2019-től, új tagként, összesen két képviselővel foglal helyet az EPP pártcsaládjában. A 2019-ben alakult koalíciós párt köztudottan liberális értékeket vall. Ezt jól tükrözi, hogy az Európai Parlamentbe bejutott négy képviselőjük közül csupán kettő foglal helyet az EPP-ben, másik két képviselőjük az ALDE utódpártjának, a liberális értékeket valló – többek között a Momentum képviselőit is a soraiban tudó – Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció tagja.

A másik új, kizárást támogató párt a cseh Hagyomány, Felelősség, Prosperitás (TOP 09). A 2009-ben alakult, Miroslav Kalousek által vezetett formáció nyíltan liberális és föderációpárti nézeteket vall. Az Európai Néppártban három képviselővel helyet foglaló párt a 2017-es cseh választásokon a szavazatok mindössze 5,3 százalékát megszerezve jutott be a törvényhozásba.

A 2019-es kizárási javaslatot több olyan formáció is támogatta, amelyek most nincsenek a tizenhárom kezdeményező párt között. Nem lenne azonban meglepő, ha ezek a pártok újfent csatlakoznának a Fideszt támadó liberális csoporthoz. Ilyen például a portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). A pártok – melyek esetében már a névválasztás is a társadalomfilozófiájuk baloldaliságát tükrözi – már a 2011 és 2015 közötti kormányzásuk idején is neoliberális gazdaságpolitikát folytattak, aminek keretén belül elindították a nemzetgazdaságilag fontos ágazatok privatizálását. Ennek eredményeként mindketten ellenzékbe szorultak a 2015-ös parlamenti választásokon.

Az ír Fine Gael programját szintén a liberális gondolatok jellemzik. A párt támogatja a melegházasságot, illetve az Európai Unió határain kívülről érkező migrációt. A nemrég még kormányon lévő formáció óriásit bukott a 2020-as parlamenti választásokon. A pártnak az idei voksoláson csupán a szavazatok ötödét sikerült megszereznie, amivel összesen tizennégy széktől búcsúzott az ír parlamentben. Jelenlegi erejét az is jól mutatja, hogy mindössze négy képviselővel vannak jelen az Európai Néppárt frakciójában.

Az Európai Néppárt frakciójának liberális erői 2019 után tehát idén is támadást indítottak a Fidesz ellen. Teszik mindezt akkor, amikor széthúzás helyett összefogásra lenne szükség Európában. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági problémák leküzdésének idején egymás segítése és támogatása helyett a fent megnevezett formációk most is az Európai Néppárt frakciójának megosztására, sőt létszámának csökkentésére törekednek.

Fontos azonban látnunk, hogy a kizárást kérő pártok nagy része mind az EPP-ben, mind pedig hazájában törpepártnak tekinthető, emiatt pedig sem az Európai Néppárt frakciójában, sem pedig hazájukban nem képviselnek komoly politikai erőt. Így a 2019-es kudarcuk után, várhatóan ez a próbálkozás is sikertelenül zárul majd számukra.