Az első sikertelen próbálkozás után – amelynek végén a Fidesz maga kérte, hogy függesszék fel tagságát az EPP-ben – egy darabig úgy tűnt, hogy a kizárást kezdeményező pártok feladják az értelmetlen harcot. A magyar parlament által elfogadott koronavírus elleni védekezésről szóló törvény azonban újra ürügyet szolgáltatott az EPP liberális tagpártjainak arra, hogy ismét kezdeményezzék a Fidesz kizárását. De kik is valójában azok az önmagukat konzervatívnak és kereszténydemokratának valló politikusok s melyek azok a pártok, amelyek a méltatlan támadások mögött állnak?
Talán nem meglepő, hogy a legújabb, Fidesz kizárását szorgalmazó levelet több olyan formáció is aláírta, amely már 2019-ben is megpróbálta elérni a magyar párt eltávolítását az Európai Néppártból. Ezekről a pártokról elmondható, hogy szinte mindegyikük már régóta baloldali értékeket képvisel a konzervatív normák helyett, illetve olyan „progresszív”, zömmel liberális politikai célokat fogalmaz meg, mint a multikulturális társadalom megteremtése, a melegjogok bővítése, vagy a migráció teljes legalizálása és a bevándorlók tömeges integrálása. Közös jellemzőjük továbbá, hogy nagy részük sem hazájukban, sem az EPP-ben nem képvisel komoly erőt, így politikai befolyásuk is csupán elenyésző az Európai Néppártban helyet foglaló többi párthoz képest.
Néhány a Fidesz kizárását szorgalmazó párt a néppártban:
A tavaly sikertelenül próbálkozók mellett akadnak olyan pártok is, amelyek idén csatlakoztak a kizárási kampányhoz. Ilyen például a szlovák Progresszív Szlovákia-SPOLU (PS-SPOLU) pártkoalíció, amely 2019-től, új tagként, összesen két képviselővel foglal helyet az EPP pártcsaládjában. A 2019-ben alakult koalíciós párt köztudottan liberális értékeket vall. Ezt jól tükrözi, hogy az Európai Parlamentbe bejutott négy képviselőjük közül csupán kettő foglal helyet az EPP-ben, másik két képviselőjük az ALDE utódpártjának, a liberális értékeket valló – többek között a Momentum képviselőit is a soraiban tudó – Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció tagja.
