„A nulláról kell kezdenem”

Az új szlovák kormánykoalíció a napokban hagyta jóvá kormányprogramját, amely szerint az oktatási törvénybe bekerül a nemzeti oktatásügy meghatározása, és megtartják a nemzetiségi iskolákat, hogy azok ne essenek áldozatul a tervezett racionalizációnak. A felvidéki magyarság helyzetéről Filip Mónikát, az új kormány magyar nemzetiségű oktatásügyi államtitkárát kérdeztük.

Szavai szerint nem épp pozitív közegbe került az államtitkár Forrás: Facebook

– Ön a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt listáján indult magyar nemzetiségű jelöltként. Miért egy szlovák párt listáját választotta, és köztük miért a SaS-t?

– Azért indultam szlovák párt listáján, mert csak szlovák pártok szólítottak meg. Először a Progresszív Szlovákia lépett kapcsolatba velem. Nem politikai céllal, hanem mint közigazgatási szakembert kerestek meg. Annak ellenére, hogy nagyon magas helyet ajánlottak a választási listájukon, nem tudtam volna szakemberként a közigazgatási programjuk mögé állni. Magyar pártok nem fordultak hozzám, és nem is terveztem aktívan belépni a politikába. De szeptember végén Richard Sulík, a SaS vezetője felhívott, érdekes ajánlatot kaptam tőle, és döntő volt, hogy én írhattam a párt programjának közigazgatási részét. Ezt meg is tettem, és ennek áttanulmányozása után az eredetileg felajánlott 50-es számú hely helyett végül a 23.-ra kerültem a párt jelöltlistáján.

– Ön lett az oktatásügyi tárca első államtitkára. Ez milyen feladatokkal és felelősséggel jár?

– Egyrészt első államtitkárként a minisztert kell támogatnom. Bármelyik témánál a jobb keze kell legyek. Másodsorban mint államtitkár kaptam egy portfóliót, és ebben szeretnék eredményeket elérni. Három témakörben: a nemzetiségi oktatás, az inklúzió (befogadás) és a finanszírozás egységesítése.

– Jelzésértékű, hogy a kampány alatt is két nyelven kommunikált. Sőt talán először láthattuk az oktatásügyi minisztérium határozatát kiadva magyar nyelven is. Ez a jövőben is várható?

– Igen. Sőt azt szeretném elérni, hogy ez egy bevett és természetes része legyen az oktatásügynek. Körülbelül hatszáz magyar oktatási intézményünk van. Ez a szám és a magyar nemzetiségűek száma Szlovákiában indokolja, hogy az oktatásügyben magyar nyelven kommunikáljunk velük, hiszen identitásunk legfontosabb része a nyelv. Egyelőre ezt a jelzésértékű lépést tettem meg, de átszervezések lesznek, és igyekszem azon dolgozni, hogy a jövőben ez rendszeressé váljon. Jelenleg ugyanis nincs sem kommunikációs csatorna, sem emberi erőforrásunk arra, hogy mindenről magyarul is tájékoztatást tudjunk adni.

Szavai szerint nem épp pozitív közegbe került az államtitkár
Fotó: Facebook

– Hivatalba lépésekor milyen helyzet fogadta a nemzetiségi oktatásban?

– Sajnos nem éppen pozitív közeg. Lehetett érezni, hogy az előző kormány minisztere a Szlovák Nemzeti Párt színeiben tevékenykedett, és a mellette dolgozó, akkori államtitkár hatáskörét nagyon leszűkítették. Egyetlen főosztály, a nemzetiségi és inkluzív oktatás főosztálya maradt, amelynek sem kapacitásai, sem elért eredményei nincsenek. Kis lépéseket tettek, amelyek inkább csak a népszerűség növelését szolgálták. Azzal szembesültem, hogy a nulláról kell kezdenem a munkát. Értem ezalatt a magyar tanítási nyelvű iskolákkal való kommunikációt vagy az oktatás minőségének fejlesztését.

– Hogyan látja a felvidéki magyar oktatás helyzetét? Melyek a legnagyobb problémák, van-e javaslata a megoldásukra?

– Véleményem szerint a legnagyobb problémánk az oktatás minősége, aminek több oka is van. Ilyen a tanárok továbbképzése vagy a tanári hivatás vonzerejének hiánya, amely az oktatás minőségére is hatással van a magyar iskolákban is. Másik problémánk a diákok számának folyamatos csökkenése, ami a magyar tanítási nyelvű iskolákat még érzékenyebben érinti. Ezek az oktatási intézmények ráadásul elhanyagoltak voltak a minisztérium részéről. Belekerült a kormányprogramba, hogy végre megfogalmazzuk, mi a nemzetiségi oktatás. A magyar tanítási nyelvű iskolákban szeretnénk, hogy magas szinten működjön a szlovák nyelv oktatása, mert ha nem jó, a szülők kétszer is meggondolják, milyen nyelvű iskolába írassák gyermeküket. Hiszen tartanak attól, hogy nem fognak tudni érvényesülni a szlovák munkaerőpiacon vagy továbbtanulni a szlovák egyetemeken. Emellett fontos a pedagógusokkal is foglalkozni: jó és ügyes pedagógusoknak kell kikerülniük az egyetemekről, de fontos a megfelelő pénzügyi motiváció is, és a továbbképzésük. Most csak egy pár problémát soroltam fel.

– Ezekre, illetve a kisebbségeknek milyen megoldásokat tartalmaz a napokban megjelent kormányprogram?

– Ami megtalálható benne, az a nemzetiségi iskola meghatározása. Továbbá benne van az is, hogy aktuális és modern tankönyveket fogunk biztosítani. A kormány támogatni fogja a pedagógusok szakmai felkészítését és továbbképzését, valamint támogatni fogjuk a szlovák nyelv második nyelvként való oktatását a más – például a magyar – tanítási nyelvű iskolákban.

Néptáncot tanulnak a résztvevők a Gombaszögi Nyári Táborban. Új elképzelések is forognak a pozsonyi kormányváltás óta
Fotó: MTI/Komka Péter

– Van-e együttműködés önök és a szlovákiai magyar szakmai szervezetek között az oktatásban? Hogyan tudnak beleszólni az érintettek az oktatással kapcsolatos döntésekbe?

– Természetesen mindenkinek nyitva áll az ajtóm. Minden konstruktív ötlet érdekel, és az első naptól kedve nyilvánosan tudatom ezt a szervezetekkel is. Már csak azért is, mert ezek a magyar szervezetek vannak kapcsolatban a tanárokkal, igazgatókkal. Aki tényleg jó és konstruktív ötlettel tud jönni, azt igyekszem majd támogatni. Erre már konkrét példát is tudok mondani: a jelenlegi rendkívüli helyzetben igyekszünk a pedagógusokat, tanulókat és szülőket is segíteni, a szlovák televízió ehhez segédanyagot forgat. Magyarul ez eddig nem volt, de most a Pátria rádióval és a Fórum Kisebbségkutató Intézettel azon dolgozunk, hogy az oktatóvideók forgatásai megvalósulhassanak magyar tanárokkal is. Ezek elérhetők lennének az interneten, esetleg megjelennének a szlovák televízió adásában is.

– Hogyan értékeli a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programját? Lát-e lehetőséget az együttműködésre a két ország között a kisebbségi oktatásban?

– Szerintem nagyon fontos, hogy Magyarországgal jó kapcsolatot ápoljunk. Még eltart egy ideig, amíg kapcsolatba kerülök mindenkivel az oktatásügyben, és tisztában leszek azzal, hogy milyen programok és projektek voltak eddig. De érzékelem és látom: a magyar kormány nagyban támogatta a magyar nyelvű oktatást Szlovákiában, és nekik köszönhető, hogy sok oktatási intézmény épülete megújulhatott. Ez azért pozitív, mert a magyar oktatás talán el is volt hanyagolva szlovák részről. Mi ezen javítani szeretnénk.

Szakértőből politikus

Filip Mónika közigazgatási szakértőként került a Richard Sulík által vezetett Szabadság és Szolidaritás párt listájára. A kampány alatt is két nyelven kommunikált, és saját bevallása szerint kollégái örömmel veszik, hogy magyar. Bár a pártnak nem tagja, több mint 4200 preferenciaszavazatának köszönhetően a 23. helyről a 15.-re tornázta fel magát a februári választásokon. Ő lett Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter első helyettese. Államtitkárságán keresztül eddig példátlan határozat született; ezt a minisztérium magyar nyelven is kiadta a felvételik és érettségik időpontjáról.