Svédország külföldi reputációjának javításán fáradozik Ann Linde svéd külügyminiszter, miután egy másik uniós tagállam, Ciprus nem kívánatos személynek nyilvánította az észak-európai ország állampolgárait – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség emlékeztet, a mediterrán szigetország múlt héten ismertette a koronavírus-járvány utáni újranyitási tervét, illetve a nyári turistaszezonra vonatkozó szabályait: eszerint
Nicosia – a járványügyi mutatók kockázatértékelése alapján – 19 uniós tagállam állampolgárainak engedi meg, hogy júniustól belépjenek az ország területére, a svédek azonban nincsenek köztük.
Mint ahogy azt a Magyar Nemzet is többször megírta, a különutas válságkezelési technikát választó Svédországban továbbra is magas a koronavírus-fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, nem meglepő tehát, ha egy európai ország persona non grata-nak nyilvánítja az ország állampolgárait. Nem Ciprus egyébként az első, amely finoman jelzi Stockholm felé, hogy nem ért egyet válságkezelési módszerével: miközben az észak-európai országok is sorra nyitják újra határaikat, a svédekkel közös szakaszt egyelőre a legtöbb ország zárva tartja.
Miközben tehát Stockholm a gazdaság érdekében úgy döntött, nem vezet be karantént, hanem a nyájimmunitás-modellt kívánja alkalmazni, valójában saját magát zárta karanténba Európában.
A svéd külügyminiszter egyébként a Bloombergnek adott minapi interjújában úgy fogalmazott: arányos reakciókban reménykedett. – Nem akarunk diszkriminációt, fűzte hozzá, majd arról is beszélt, hogy bár érti, hogy országának a járványra adott válaszát némi frusztráció övezi más államok részéről, ugyanakkor rossznak tartja, hogy a halálozási arányt csak egy bizonyos hét alapján ítélik meg a statisztikák.
Ezzel arra utalt, hogy az ország halálozási rátája a legmagasabbak között van a világon: 100 ezer emberre 39 halott jut a Bloomberg szerint. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az uniós miniszterek pénteken megrendezésre kerülő brüsszeli találkozóján szóvá kívánja tenni Ciprus döntését. Mint fogalmazott,
reméli, hogy az ilyen döntések a tényekre épülnek, és nem holmi politikai stigmák, amelyeknek az otthoni közönségnek szóló erődemonstráció a célja.
Svédország egyébként már korábban is védekezett az egyhetes adatok pontatlanságával: Anders Tegnell állami járványügyi szakértő korábban azzal érvelt, hogy a magas halálozási statisztikák, melyek országos szinten már 30 ezer fertőzöttel és 3800 halottal számolnak, pontatlanok és igazából lehetetlen összehasonlítani más országok adataival. – Egy hetet vizsgálva nem leszünk okosabbak, hogy az intézkedések kinek sikerültek jobban vagy kevésbé – fogalmazott Tegnell.
