Leállt a turizmus, de virtuálisan bejárható számos látványosság

Hogy fenntartsák az érdeklődést Egyiptom iránt, a tárca már több kreatív ötlettel rukkolt elő.

Tisztítják a gízai piramisokhoz vezető utat. Távol maradnak a látogatók Fotó: MTI/EPA/Mohamed Hoszam

„Végy két és fél csésze csirkealaplevet! Főzés közben adj hozzá fél hagymát apróra vágva, majd egy és egynegyed csésze vörös lencsét. Fűszerezd ánizzsal, római köménnyel, kaporral. Egyszerű módja ez a lencseleves elkészítésének, ám nagyon is különleges. Ugyanis ez a legkorábbról ismert egyiptomi recept, melyet egy papirusztekercsre jegyezve találták Görögországban, a Krisztus előtti III. században. Egyiptomban már legalább hatezer éve fogyasztanak lencsét, ám az ízlések valószínűleg koronként változtak. Ez a receptúra viszont még ma is megállja a helyét” – legalábbis ez derül ki abból a videóból, amelyben az egyiptomi Idegenforgalmi és Régiségügyi minisztérium megbízásából készül az étel.

Hogy fenntartsák az érdeklődést Egyiptom iránt, a tárca már több ehhez hasonló kreatív ötlettel rukkolt elő. Szerdán indul Facebook-oldalukon egy Elfeledett mesék című sorozat; ebben neves régészek adnak bepillantást az egyiptomi múltba és érdekes műtárgyak történetébe. Ugyancsak nagy sikert aratott a kezdeményezés, hogy virtuálisan bejárható számos látványosság, köztük a Mohammed Ali-mecset, Dzsószer és Unas fáraók piramisai, több ókori sírhely és megannyi múzeum.

Tisztítják a gízai piramisokhoz vezető utat. Távol maradnak a látogatók
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Hoszam

A százmillió lakosú országban eddig 9400 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és 525-re teszik a betegségben elhunytak számát. Kairó már a kezdetektől rendkívül komolyan vette a járványt, és szigorú, ám húsba vágó óvintézkedéseket hozott. Így március közepén leállították a légi közlekedést, majd bezártak a szállodák is. Óriási veszteség ez a gazdaságnak: az idegenforgalom adja a GDP 10-15 százalékát, az ágazat legkevesebb 13 millió embert foglalkoztat. A turizmus újraéledése egyelőre távolinak tűnik. A belföldi utazást bizonyos feltételekkel ugyan már engedélyezték, azonban a külföldi turisták még sokáig elmaradhatnak.

– Hurghadában turizmus nélkül meghal a város.

Félő, hogy a járvány gazdasági hatásainak több áldozata lesz, mint ahányan a vírus miatt haltak meg – értékelte a helyzetet lapunknak Szvitek Mónika, aki évek óta a vörös-tengeri üdülővárosban dolgozik. Mint mondja, náluk semmilyen munkalehetőség nincs, az egyetlen dolog, amiért az emberek képesek túlélni a hónapok óta tartó jövedelemkiesést, az, hogy a családok összetartóbbak az európaiaknál. Elmondása szerint mindenki mindenkitől kölcsönkér, mások visszautaztak vidékre rokonaikhoz, tartalékaik csak nagyon keveseknek vannak.

– Egyelőre még türelmesek az emberek, ami talán a ramadán böjti hónapnak is köszönhető – mondja az általános hangulatról. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy fogytán a türelem, éppen a minap hallott egy tragédiáról: egy férj annyira kilátástalannak ítélte családja anyagi helyzetét, hogy önkezével vetett véget életének. Arra számít, hogy különösen nehéz lesz a helyzet a ramadán végén, amikor hagyományosan sütnek-főznek és ajándékoznak az emberek.

– Egyelőre nem látjuk az alagút végét. Reménykedünk, hogy júniusban újraindul a turizmus – számol be az idegenforgalomban dolgozó nő. Mint mondja, úgy tudják, május végére megnyithatják a légteret, június elején pedig állítólag indul már járat. Mindenképpen számítanak a ramadán végén esedékes enyhítésekre. Szvitek Mónika a belföldi turizmust is hiányolja: a böjti időszakban senki nem utazik.

Azt meséli, a strandok, plázák egyébként is zárva vannak, bár legalább már a tengerre ki lehet menni, magán-hajókirándulásokat lehet szervezni. – Sajnos ennek az évnek már annyi! Az első fél év majdnem tönkretette az életünket. A második fél év pedig arról fog szólni, hogy kifizessük az adósságainkat és újult erővel dolgozzunk – panaszolja.