A magyar törvény válaszlépés az EU Bíróságának ítéletére

Kedden az Országgyűlés elfogadta a menekültügyi eljárás módosításáról szóló törvényt, melynek értelmében a menedék iránti kérelem magyarországi benyújtása csak egy külképviseleten benyújtott előzetes szándéknyilatkozat pozitív elbírálása után lesz lehetséges. A magyar törvényhozás aktusa az illegális migráció ellehetetlenítését szolgálja, egyfajta válaszlépés az EU Bíróságának közelmúltbeli ítéletére, mely szerint a tranzitzónák nem működhetnek tovább. A mostani pengeváltás ugyanakkor „csak” egy újabb fejezet abban az évek óta folyó harcban, melynek tétje, hogy az illegális migráció mindenkit megillető, globális szociális joggá válik-e. Az egyik oldalon a bevándorlást feltétlenül támogató, a menekültügyi jogszabályokat eredeti értelmükből kiforgató szervezetek állnak, míg a másik oldalon a józan ész hívei, magyar szuverenitást védelmezők. Előbbi „kategóriában” a főszerepeket az Európai Unió Bírósága mellett az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és próbaperek sokaságában migránsokat képviselő Helsinki Bizottság játsszák.

Földközi-tenger, 2020. június 3. Európába igyekvõ illegális bevándorlók a ruhájukat szárítják a máltai kormány által az elszállásolásukra bérelt turistahajók egyikén a Földközi-tengeren, mintegy 20 kilométerre a máltai partok elõtt 2020. június 2-án. A hajókon tartózkodó több mint 400 migránst több akció keretében mentették ki az embercsempészek gumicsónakjairól április vége óta. Málta arra vár, hogy az Európai Unió tagállamai vállalják a migránsok befogadását, addig nem engedi õket partra szállni. MTI/AP/Rene' Rossignaud Fotó: Rene' Rossignaud

A járvány alatt meghozott ítéletek mellé gyorsan felsorakozhatnak az Országgyűlés által 2018 júniusában elfogadott jogszabály-módosítások és Magyarország alaptörvényének hetedik módosítása (Stop, Soros!-jogszabálycsomag) miatt indult eljárást lezáró döntés is. A Stop, Soros!-jogszabálycsomag ugyanis kimondta, hogy nem kaphat menedékjogot az, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás a vonatkozó irányelv mellett az Európai Unió alapjogi chartáját sérti, így „a 2018-ban elfogadott jogszabályok ellentétesek az uniós joggal”. Figyelembe véve, hogy a bizottsági keresetlevelet 2019. december 20-i dátummal szerepeltetik az EUB nyilvántartásában, előfordulhat az is, hogy még ebben az évben döntés születik a Stop, Soros!-jogszabálycsomagról is, hiszen a migrációs szempontból fontos döntéseket az elmúlt időszakban nagyon gyorsan, néhány hónap leforgása alatt hozta meg az EUB. Ebben az ügyben az uniós bírák nemcsak egy törvényt, hanem az alaptörvény módosítását vizsgálják. Éppen ezért feltétlenül nagy jelentősége lesz ennek a döntésnek, hiszen a kedvezőtlenebb forgatókönyv szerint az EUB megállapíthatja azt is, hogy a magyar alaptörvény ellentétes az uniós joggal, ez pedig feltétlenül történelmi esemény lenne, amely nagyban meghatározná a tagállamok és az uniós szervek jövőbeli viszonyát.