– Az Északi Áramlat 2 elleni szankciók kiterjesztése minden olyan vállalkozásra, amely valamilyen formában részt vesz a gázvezeték befejezésében és üzembe helyezésében,
közvetlen támadást jelent Németország és Európa szuverenitása ellen
– olvasható Klaus Ernst, a német parlament gazdasági és energetikai bizottsági vezetőjének közleményében. – A szövetségi kormánynak most minden lehetséges intézkedést meg kell tennie ahhoz, hogy ez a kezdeményezés ne emelkedjen törvényerőre – írja továbbá a képviselő, aki egyben a Die Linke baloldali párt gazdasági ügyekért felelős szóvivője.

Fotó: Getty Images
Az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren összekötő Északi Áramlat gázvezeték második szakaszának építése 2018-ban kezdődött, tavaly év végére a készültség meghaladta a 93 százalékot. December 23-án azonban Washington szankciókat hirdetett meg az orosz energetikai projekt ellen, és az építkezés hosszú hónapokra elakadt. Június 4-én
a republikánus képviselők egy újabb tervet nyújtottak be, amely jelentősen kibővítené az Északi Áramlat 2 ellen alkalmazott szankciókat, ráadásul visszamenőlegesen, 2019 decemberétől.
Az újabb szankciós kör már komolyabb aggodalmakat keltett Berlinben is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap szerint a német kormány attól tart, hogy az amerikai lépések az állami és más német magánvállalatokat is érinthetik. Többek között a gázvezeték építésében részt vevő hajóknak nyújtott szolgáltatásokért felelős cégeket, a biztosítással foglalkozó vállalatokat, de akár az engedélyezést és ellenőrzést végző német hatóságokat is.
– Újdonság lenne, ha a szankciók a (baráti) kormányok hatóságai ellen vagy konkrétan a kormányok ellen szólnának.
Mindenesetre feltételezhető, hogy az új szankciós javaslatok jelentősen növelik a szankciók alá eső német és európai vállalatok körét – idézi a lap a német kereskedelmi minisztérium belső jelentését.

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Ernst válaszlépéseket ígér: javaslata szerint európai cseppfolyósítottgáz-tarifák emelésével, az amerikai nagykövet berendelésével vagy az amerikai képviselők elleni személyes szankciókkal tudna reagálni Németország az Egyesült Államok politikájára. – Ez a fajta viselkedés a partnernek tekintett államokkal szemben teljes mértékben elfogadhatatlan.
Az Egyesült Államok véglegesen búcsút mondana ezzel a transzatlanti barátságnak
– figyelmeztet Ernst.
Az elmúlt időszakban sokat romlott Washington és Berlin viszonya. Németország több alkalommal bírálta az amerikai külpolitikát, többek között az iráni atomalku felmondását. Donald Trump amerikai elnök pedig az orosz–német energetikai együttműködést, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) hiányos finanszírozását kritizálta. Washington legutóbb június elején jelentette be, hogy kivonja a NATO keretében Németországban állomásozó amerikai katonák mindegy harmadát.