Donald Trump amerikai elnök a hadsereget is bevetné

Az amerikai elnök gyengének és balfácánnak nevezte az egyes szövetségi államok kormányzóit, azt ígérve: beveti a hadsereget, ha képtelenek véget vetni az egy hete tartó és legalább öt halálos áldozatot követelő zarvargásoknak. Amerika keddre is lángokba borult, a közösségi médiában pedig milliók álltak a rendőri erőszakkal szembeni Blackout Tuesday kezdeményezés mellé.

Minneapolis, 2020. május 30. A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntető a nemzeti gárda katonájával üvölt Minneapolisban 2020. május 29-én. Négy nappal korábban Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt. MTI/AP/John Minchillo Fotó: John Minchillo Forrás: MTI/AP/John Minchillo

– Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket – hangoztatta, a szegényeket nevezve a történtek első számú kárvallottainak. Az elnök a több mint kétszázéves lázadási törvényre hivatkozva kilátásba helyezte, hogy „állig felfegyverzett katonák ezreit” vezényli Washingtonba, és más városokban is beveti a hadsereget, ha az egyes szövetségi államok kormányzói nem képesek rendet tenni a Nemzeti Gárda segítségével.

Fotó: Reuters

– A legtöbben maguk közül gyengék. Ha nem lesznek urai a helyzetnek, akkor az idejüket pocsékolják. Át fognak gázolni magukon. Úgy fognak kinézni, mint egy rakás balfácán – oktatta ki Trump a kormányzókat egy konferenciabeszélgetésen.

Az ötven állam mintegy felét kormányozzák csak demokraták, de a nagyvárosok jellemzően ezekhez tartoznak. Kormányzók is bírálták Trump szavait, lázító szelleműnek találva azokat. Joe Biden, az elnök várható demokrata választási ellenfele pedig úgy fogalmazott, „az amerikai hadsereget használja fel az amerikaiak ellen. Könny­gázt és gumilövedékeket vetet be a békés tüntetők ellen.” Trumpot hatásvadászként is támadták, köztük a washingtoni episzkopális püspök, mert – miután a rohamrendőrök utat törtek neki a tüntetők között – egy Bibliával fényképezkedett a Fehér Háznál lévő Szent János-templomnál, amelyet előzőleg felgyújtottak.

Oszlatáshoz felfegyverkezett rendőrök
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

A család kérésére elrendelt független boncolás időközben közvetlenül utal a rendőri erőszakra Floyd halálában, megállapítva: fulladás okozta azt. Ez nem vág egybe a hivatalos halottkémi jelentéssel, amely a szívleállást és a férfi betegségeinek hatását hangsúlyozza. Kedden milliók álltak a közösségi médiában a rendőri erőszakkal szembeni Blackout Tuesday (Keddi elsötétítés) nevű kezdeményezés mellé. Ebben a zeneipar ászai, köztük a Rolling Stones azt hirdette: a show-nak szünetet kell tartania, és tennie kell a rasszizmussal szemben.

A Nemzeti Gárda

A Nemzeti Gárdát is bevetették az Egyesült Államokban a tüntetések megfékezésére – olvasható a híradásokban. De kik is ezek a katonai egyenruhába öltözött, felfegyverzett gárdisták? A Nemzeti Gárda létezését az amerikai alkotmány is rögzíti, minden államban jelen vannak. Főparancsnokuk ezért alapvetően az adott állam kormányzója, bár bizonyos helyzetekben az ország mindenkori elnöke is irányíthatja őket. Létszámuk országosan nagyjából 450 ezerre tehető, közülük a demonstrációk ellenőrzésére mindössze 17 ezret vetettek be. Kinézetük ellenére a gárdisták nem katonák. Tagjaik jellemzően civilek, teljes munkaidőben dolgoznak, havonta egy hétvégét kell gyakorlatozásra, illetve évente egy kéthetes intenzívebb kiképzésre áldozniuk. A Nemzeti Gárda számos célra alkalmazható, köztük rendfenntartásra, határellenőrzésre, akár külföldi katonai missziókban is részt vehetnek. Leggyakrabban azonban természeti katasztrófák után nyújtanak segítő kezet, ahogy az utóbbi időben a koronavírus elleni küzdelemben segítettek. (MN)