Kölcsönös megértésre várva

Míg az erdélyi magyarok koszorúzással, gyászszalagos zászlókkal emlékeznek meg a száz évvel ezelőtti országcsonkításról, addig a román történészek a trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító törvény mielőbbi aláírását várják Klaus Johannis államfőtől. Gortvay István ügyvéd, a Székely Nemzeti Tanácsot létrehozó Urmánczy Nándor néhai országgyűlési képviselő unokája szerint lehetetlen feszültség nélkül kezelni Trianon tematikáját a magyar–román viszonyban.

Kövér László mondott beszédet Erdély első Trianon-emlékművének avatásán Farkaslaskán 2010-ben Fotó: Haáz Sándor Forrás: Haáz Sándor

Fodor János marosvásárhelyi történész a trianoni döntés közvetlen romániai, erdélyi utóéletével kapcsolatban lapunknak elmondta, a békeszerződést be kellett terjeszteni a parlament elé, Románia esetében ez még ugyanazon év augusztus 30-án történt, amikor ezt törvénybe iktatták, és szeptember 21-én megjelent a román hivatalos közlönyben. – Ami a magyar közösséget illeti, a kiútkeresés már az impériumváltás első, 1918 utáni szakaszában elkezdődött. A békeszerződés aláírásáig, sőt rövid ideig azt követően is többnyire a politikai passzivitás volt jellemző. Aztán létrejöttek azon politikai formációk, illetve 1922-től az a romániai Országos Magyar Párt, amely már többnyire szervezett formában képes volt ellátni a közösség politikai képviseletét – fogalmazott Fodor János.