Új atomfegyverkezési verseny indulhat

Világszerte csökkent a nukleáris töltetek száma, de új katonai eszközök érkeznek.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 06. 15. 17:59
US President Obama and Russian President Medvedev shake hands after signing new Strategic Arms Reduction Treaty in Prague
Barack Obama és Dmitrij Anatoljevics Medvegyev Fotó: REUTERS/Jason Reed
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csökkent a nukleáris fegyverek száma a világon, ez azonban nem feltétlenül jelenti a globális fegyverkezés csökkenő tendenciáját – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn publikált jelentéséből. Az elavult fegyverek helyére új, modernizált katonai eszközök érkezhetnek, így a világ ismét egy fegyverkezési versenyben találhatja magát – figyelmeztet az intézet.

A világon jelenleg 13 400 nukleáris töltet található, tavaly ez a szám még 13 865 volt. A csökkenés azonban a régi fegyverzetek leselejtezésének a következménye, nem pedig egy tudatos, folyamatos leépítésnek. A SIPRI szerint 1800 atomtöltet van magas szintű harckészültségben a világon.

Az Egyesült Államok és Oroszország által 2010-ben megkötött új START-egyezménynek köszönhetően 2018-ban már csökkentették a nukleáris fegyverek számát, és tavaly mindkét ország arzenálja a megállapodás szerinti korlát alatt maradt. Az egyezmény ugyanakkor jövő év februárjában lejár, legközelebb június 22-én Bécsben találkozhatnak Moszkva és Washington képviselői, hogy a nukleáris leszerelésről tárgyaljanak. A SIPRI kutatói szerint ugyanakkor kevés esély mutatkozik arra, hogy az atomfegyverek korlátozása bilaterális formában folytatódjon – az Egyesült Államok ugyanis Kínát is az aláírók között szeretné látni, amitől Peking ez idáig elzárkózott.

Barack Obama és Dmitrij Medvegyev tíz éve írta alá az Új Start-egyezményt. Tíz év sok idő
Fotó: REUTERS/Jason Reed

– Az új START miatti holtpont, illetve a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról 1987-ben kötött amerikai–orosz szerződés 2019-es összeomlása arra utal, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú nukleárisfegyverzet-ellenőrzési megállapodások kora véget ért – idézi Shannon Kile-t, a SIPRI nukleáris leszerelési és fegyverkezési programjának igazgatóját az intézet közleménye. – A két ország közötti legfontosabb kommunikációs csatornák elvesztése, melyek célja az átláthatóság elősegítése és a nukleáris haderő-pozícióikkal és képességekkel kapcsolatos félreértések megakadályozása volt, potenciálisan új nukleáris fegyverkezési versenyt eredményezhet – véli a SIPRI igazgatója.

Jelenleg kilenc nukleáris fegyverekkel rendelkező államot tartanak számon: az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Az atomfegyverek több mint kilencven százalékát ugyanakkor jelenleg is a hidegháború korábbi két főszereplője birtokolja. Az Egyesült Államoknak tavaly a jelentés szerint 5800, Oroszországnak 6375 nukleáris töltete volt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.