Fény derülhet a világ egyik leghíresebb, máig megoldatlan bűnügyére, az Olof Palme-gyilkosságra. Svédország miniszterelnökét 1986 februárjában lőtték le nem messze az otthonától. A gyilkos hátulról adott le lövéseket a feleségével együtt sétáló Palméra, majd elmenekült. Azóta sem találták meg, és a rendőrség az időközben eltelt 34 évben még kisebb kapaszkodóval sem tudott szolgálni az üggyel kapcsolatban. Bár 1989-ben egy Christer Pettersson nevű férfit az emberölés elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ugyanabban az évben a fellebviteli bíróság döntése alapján felmentették.
A The Guardian brit napilap lap szerint szerdán Svédország bejelentést tesz majd az Olof Palme-gyilkosság nyomozásával kapcsolatban. A lap arról értesült, hogy a svéd hírszerzés márciusban találkozott Pretoriában a dél-afrikai hírszerzés képviselőivel, ahol a gyilkossággal kapcsolatos dossziét kaptak a partnereiktől.
Christer Petterssont felmentették a Palme-gyilkosság vádja alól
Fotó: MTI/EPA
Az elmúlt három évtizedben a megoldatlan gyilkosság számos elméletet szült. A két legnépszerűbb verzió szerint Palmét vagy egy egyedül fellépő, a miniszterelnök politikáját ellenző gyilkos lőhette le, vagy a dél-afrikai apartheid rendszer szervezhette meg a merényletet.
A brit ITN korabeli híradója az Olof Palme meggyilkolásáról
Palme 1969 óta vezette a Svéd Szociáldemokrata Pártot, és meggyilkolásakor második alkalommal töltötte be a miniszterelnöki pozíciót. A politikus az autoriter rezsimek és a birodalmi ambíciókkal rendelkező államok heves kritikusa volt. Aktívan bírálta többek között a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Spanyolországot és Dél-Afrikát is. Kormányzása alatt nagyobb hatalmat kaptak a szakszervezetek, nagy összegeket fordítottak az oktatásra, bővültek az egészségügyi kiadások és a jóléti államra jellemző szociális juttatások.
Az elmúlt évtizedekben több magas rangú politikus is úgy vélekedett, hogy a gyilkosság mögött az apartheid rendszer állhatott, amely ellen Palme minden eszközzel próbált fellépni a nemzetközi színtéren.
Lehet, hogy közel három és fél évtized után megtudhatjuk, miért kellett meghalnia Olof Palménak?
Fotó: MTI/EPA
