Hogyan került a képbe Jean Castex miniszterelnökként?

A francia kormány pénteki váratlan lemondása megannyi kérdést vetett fel, többek között az új miniszterelnök személyét illetően is.

Forrás: V4NA Hírügynökség2020. 07. 06. 16:49
Forrás: v4na
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor pénteken lemondott az eddigi francia kormány, sokaknak eszébe juthatott az egyszerű kérdés: miért? Ahogyan az új miniszterelnök, Jean Castex személye körül is megannyi kérdés van, amelyekre most az Origo próbált meg választ adni.

Az első kérdés, hogy Emmanuel Macron miért cserélte korábbi miniszterelnökét, Édouard Philippe-t. Az Origo szerint ebben közrejátszhatott a féltékenység, mert Philippe népszerűbb volt, mint Macron, aki így attól félhetett, hogy a miniszterelnök az elnöki pozícióért indul 2022-ben. Ez ellen azonban történelmi példák is intenek, ugyanis az elmúlt harminc évben három, hivatalban lévő miniszterelnök is – Jacques Chirac, Édouard Balladur és Lionel Jospin – próbálkozott azzal a ciklusa végén, hogy azonnal elnök legyen, ez azonban egyiküknek sem sikerült.

Az Origo szerint a leváltásnak a fentiekkel szemben egy sokkal egyszerűbb oka van. A koronavírus-járványt ugyanis katasztrofálisan kezelte Franciaország, és szükség volt egy bűnbakra. Ez a bűnbak most Édouard Philippe lett, aki ellen egyébként a mulasztások miatt ügyészségi nyomozás is indul.

Macron pedig teljesen tudatosan egy lényegében ismeretlen politikust nevezett ki.

Jean Castex alig három hónapja ismert még csak országosan, amikor Édouard Philippe karanténfelszámolási biztosnak nevezte ki. Emellett jobbközép polgármester volt Prades-ban, egy a Pireneusok lábánál fekvő dél-francia kisvárosban, valamint a 2024-es olimpiai játékokkal kapcsolatban a minisztérium közötti együttműködést vezette.

Az új miniszterelnök 1965-ben született Vic-Fezensac városában, ahol nagyapja volt a polgármester és a térség szenátora is – a tanárcsaládban felnövő Castex így sokat köszönhet nagyapjának, ami a politikai affinitását és a szocializációját illeti. A Sud Ouest 2010-ben, amikor Castex Nicolas Sarkozy elnök szociális kérdésekért felelős tanácsadója lett, azt írta a politikusról, hogy „13-14 éves lehetett, amikor polgármester nagyapjával sérült embereket látogattak meg a településen. Szociálisan mindig is érzékeny volt, kifejezetten érdekelte a rászoruló ember sorsa.”

Castex igazi lokálpatrióta is, és nagy gondot fordít a gascogne-i hagyományok ápolására, katalán felesége miatt pedig a katalán hagyományokat is nagy becsben tartja – kiválóan beszéli is a nyelvet. A férfi iskolai tanulmányait kiváló eredménnyel végezte el, egy professzorának visszaemlékezése szerint ráadásul volt olyan év, amikor egy év alatt két osztályt is elvégzett Castex, erről a Le Figaro számolt be.

A miniszterelnök a toulouse-i egyetemre járt, ahol történész diplomát szerzett, onnan pedig egyenes út vezetett a francia elitképzőbe, az ENA-ra (École Nationale d'Adminisztration). Később friss diplomásként a Számvevőszéknél lett vizsgáló, 2008-ban pedig már főtanácsosi rangban volt. Ez az év fordulópont lett az életében, mert Sarkozy pártjának, az UMP-nek a színeiben polgármesternek választották meg Prades-ban. 2010-től aztán részt vett már a regionális közgyűlés munkájában is tanácsadóként az UMP regionális listavezetőjeként.

„Jót tesz, ha valaki a járdákkal, lefolyókkal és dugulásokkal foglalkozhat, miközben egy kabinetben vagy a nagy közigazgatásban dolgozik” – nyilatkozta Castex, vidéki és helyi feladatai mellett ugyanis 2007–2009 között Xavier Bertrand miniszter kabinetfőnöke is volt. A fővárosi munka mellett ugyanakkor minden hétvégéjét városában, a családjával töltötte. Castex-ről Bertrand is elismerősen nyilatkozott, azt mondta, a miniszterelnököt a gyakorlatias intelligencia jellemzi.

Jean Castex 2010-ben került közvetlenül a köztársasági elnök mellé, ahol először a szociális ügyek elnöki tanácsadója lett, majd az elnöki hivatal helyettes vezetőjeként folytatta. Munkássága során jelentős eredményeket ért el a regionális szintű szociális ügyek intézésében, a francia kórházak szociális szempontú racionalizációjában, és aktívan közreműködött a madárinfluenza-járvány elleni harcban is Didier Houssin professzor mellett. Houssin volt idén az, aki Castexet ajánlotta Édouard Philippe-nek, hogy aztán a volt miniszterelnök április elején megbízza őt a koronavírus-járvány miatt bevezetett országos karantén fokozatos feloldásának koncepciójának kidolgozásával és kormányzati koordinációjával.

Castexet az Élysée-ben úgy jellemzik, hogy „változás a folytonosságban”, az új kormányfőt ugyanis Sarkozy vezette be a kormányzati munkába, és Macron is ekkor figyelt fel rá. A Le Parisien értesülései szerint a titkos egyeztetések már Castex kinevezése előtt nyolc nappal megkezdődtek – ezt igazolja az is, hogy Castex azt mondta, július 6-án már bejelenti az új kormány tagjait, hamarosan pedig meghirdeti annak politikáját is.

Az LCI francia hírtelevízió szerint egyébként Castex rögtön felhívta Sarkozyt, amikor kiderült, hogy Macron őt akarja miniszterelnöknek. A Le Figaro pedig arról írt, hogy Sarkozy korábban azt mondta Macronnak, hiba egyetlen miniszterelnökkel végigcsinálnia az ötéves ciklust.

Jean Castex a TF1 híradójának adott első televíziós interjújában miniszterelnökként azt mondta, hogy ő nem a reflektorfény miatt van itt, hanem azért, hogy eredményt érjen el. Jelenleg egyetlen dolog érdekli, hogy a lehető legjobb munkát végezze hazájáért és polgártársaiért. Az új kormányfő egyébként abszolút nem számít a párizsi kör emberének, erről szól az Élysée egyik közleménye is.

Romain Pasquier francia politológus szerint Jean Castex jelölése egyértelmű jelzés a jobboldanak. Castex ugyanis nem ökológiai fordulatot testesít meg, de nem is teljesen inkompatibilis a várható szociális fordulattal szemben, valamint jó a kapcsolata a szakszervezetek régi embereivel is.

Erre a kapcsolatra pedig szükség is lehet, mert a Philippe-kormány képtelennek bizonyult a koronavírus előtt a szociális fordulatot követelő sárgamellényes mozgalom kezelésére. A francia belügyminiszter, Christophe Castaner jobb híján a rendőrségnek kiadta parancsban a gumilövedék használatát, ami miatt több ezer tüntetőnek okoztak súlyos sérülést. Teljesen eljátszotta a rendőrség bizalmát is, miután inkább a szélsőséges, illegális tüntetők mellé állt velük szemben. Éppen emiatt a Le Soir belga napilap szerint a rendkívül népszerűtlen Castanernek valószínűleg távoznia kell majd a pozíciójából.

Az Origo rámutat arra is, hogy a múlt hétvégi franciaországi önkormányzati választásokon a jobbközép nyert, Macron pártja pedig katasztrofálisan szerepelt. Macron ráadásul, aki a taktikája szerint egy középen álló politikus, azaz egyszerre felel meg a bal- és a jobboldal igényeinek, egy példátlanul népszerűtlen elnök.

A jobbközép előretörése után viszont rájött, hogy a 2022-es elnökválasztáson a már széttöredezett baloldal nem fog tudni kiállítani egy veszélyes ellenjelöltet – ugyanakkor ha a jobbközép összeszedi magát, az veszélyes lehet az Origo szerint. Macronnak így az az elképzelése, hogy a jobboldalt bizonyos mértékig integrálnia kell az utolsó két elnöki évében, ráadásul egy egyértelműen jobbközép politikussal – azaz Castex-szel, aki vidéki, tehát a kinevezése egy gesztus a vidék Franciaországának, és valóban jobboldali, hiszen a mai napig Sarkozy híve.

Macron most arra számít, hogy a 2022-es választáson Marine Le Pen, a nemzeti jobboldal vezetője lesz az ellenfele. Ezért addig gesztusokat akar tenni a jobbközép felé, hogy a kampányban majd elég legyen ijesztgetni a franciákat a barnaveszedelemmel, továbbá beszél majd a köztársasági értékek védelméről és a zöldfordulatról, a végén pedig megveri Le Pent és tulajdonképpen a jobbközepet – legalábbis ebben reménykedik.

Az elnök számításai azonban tévesek is lehetnek, hívja fel rá a figyelmet az Origo. Bár a baloldaltól jelenleg úgy tűnik, nem kell félnie, ha képtelen lesz úrrá lenni a francia gazdasági válságon, a sárgamellényesek lázadásán és a radikális baloldali zavargásokon, akkor a puszta ijesztgetés kevés lesz Marine Le Pen ellen.

Mindeközben Jean Castex a kabinetfőnökének Nicolas Revelt nevezte ki, akit tulajdonképpen ki kellett neveznie. Revel egészségügyi szakpolitikusként érdekes pályafutást tudhat maga mögött: 2014-től a francia betegbiztosító igazgatója volt, 2012–2014 között pedig a köztársasági elnöki hivatal helyettese volt – akárcsak Emmanuel Macron korábban, Hollande mellett.

Az is érdekes, hogy akkor éppen Macron váltotta Castexet az elnöki hivatal helyettesi tisztségében, most pedig az akkor Macron-közeli munkatársaként dolgozó Revel lett Castex kabinetfőnöke. Elemzői vélemények szerint Macron szoros felügyelet alatt akarja tartani a jobboldali miniszterelnökét egy baloldali kötődésű, hozzá feltétel nélkül lojális kabinetfőnökkel.

Ezt az elképzelést erősíti egyébként az is, hogy Macron már Édouard Philippe kinevezésekor is megpróbálta Revelt kabinetfőnökké tenni, ennek azonban Philippe ellenállt. Ebből adódóan a kérdés egyértelmű az Origo szerint: a Sarkozyhez közeli, jobbközép új miniszterelnök mennyire fog tudni kicsit is szabadon mozogni?

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.