Lemondott az első libanoni miniszter, követheti a teljes kormány

A bejrúti robbanást követő belpolitikai válság újabb jeleként lemondott vasárnap Manal Abdel-Szamád tájékoztatási miniszter. Távozása előszele lehet annak, hogy a teljes libanoni kormány hamarosan lemond, s előre hozott választásokat írnak ki a közel-keleti országban, amelyet gazdaságilag, társadalmilag és politikailag is megrengetett a keddi nagy erejű robbanás.

Bejrút, 2020. augusztus 8. Összecsapnak a rohamrendõrök és a politikai elit távozását követelõ tüntetõk Bejrútban 2020. augusztus 8-án. A libanoni fõváros kikötõi negyedében négy nappal korábban kettõs robbanás történt, amelynek következtében legkevesebb 154 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek. Haszan Diáb libanoni kormányfõ elõrehozott parlament választások kiírását javasolta. MTI/EPA/Vael Hamzeh Fotó: Vael Hamzeh

A keresztény Michel Aun államfő azonban óva intett attól, hogy – a maronita keresztény közösség pátriárkája javaslatának megfelelően – nemzetközi vizsgálat induljon a történtek felderítésére, mondván, az felhígítaná az igazságot.

Segítséget nyújt a világ

A világ vezetői mindenesetre készen állnak arra, hogy anyagilag és orvosi felszerelésekkel, mentőcsapatok küldésével is megsegítsék Libanont, ahogy ez az elmúlt napokban bebizonyosodott. Vasárnap online donorkonferenciát is tartottak azzal a céllal, hogy helyreállítsák a robbanás következtében mintegy 15 milliárd dollárnyi (4400 milliárd forint) gazdasági kárt elszenvedett Bejrútot. – Mindenki segíteni akar – írta ki Twitter-oldalán Donald Trump amerikai elnök.

– A cél az, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjünk, s összehangoljuk a segélyezést, hogy a lehető leghatékonyabb módon jusson el a libanoni emberekhez – hangoztatta a konferenciát megnyitó beszédében Emmanuel Macron.

A francia elnök nemrég Bejrútban járva új politikai megállapodást szorgalmazott a libanoni vezetők között.

Elemzők emlékeztetnek: Libanon már a robbanás, illetve a koronavírus-járvány előtt is mély gazdasági válságba került, az ország gazdasága és a libanoni font értéke tavaly mélyrepülésbe kezdett, amelynek hatására októberben erőszakos tüntetések robbantak ki a korrupció és a tervezett adóemelések ellen. A kialakult politikai válság hatására mondott le az akkori miniszterelnöki, Szaad Haríri. Libanon államadósságának aránya az egyik legnagyobb a világon, a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 150 százaléka.

Súlyos bajban az ország

Az ENSZ ügynökségei szerint óriási kihívás előtt áll Libanon a bejrúti robbanás után. Számos háztartás maradt áram és víz nélkül, túlzsúfoltak a kórházak, a koronavírus-járványban megfertőzött emberek száma pedig erőteljes növekedésnek indult. Az elmúlt napokban a 300-at is megközelítette a naponta újonnan igazolt megbetegedések száma a mintegy 5,5 millió lakosú országban, miközben július nagy részében száz alatti volt ez a szám.