Politikai képmutatás
– A gyarmati időkből visszamaradt két afrikai spanyol exklávé, Ceuta és Melilla határvédelmének megerősítése és az az ellen tiltakozó nyilatkozatok hiánya az európai politika képmutatásának újabb bizonyítéka
– magyarázta a helyzetet a Magyar Nemzet megkeresésére Párkányi Eszter. Az Alapjogokért Központ elemzője hozzáfűzte:
bár a spanyol baloldali kormány a világ legmagasabb kerítésrendszerének kialakítását tervezi, mégse találkozhatunk heves reakciókkal az európai politikusok részéről.
Mélyen hallgat a liberális elit
– Emlékezzünk vissza, hogy 2015-ben milyen felháborodáshullámot váltott ki a magyar déli határzár megépítése. Akkor a nagy balliberális pártok és az Európai Bizottság vezetői mind hevesen támadták az Orbán-kormányt.
Most ugyanazok a balliberális politikusok, akik az elmúlt években a jobboldali kormányok által hozott szigorú határvédelmi és az illegális migráció ellen fellépő intézkedések ellen tiltakoztak, meghallgatásokat és tüntetéseket rendeztek, szankciókkal fenyegettek, most mélyen hallgatnak
– mutatott rá Párkányi Eszter. Hozzáfűzte: a spanyol kommunisták és szocialisták ugyanazon logika mentén meghozott döntéseivel – erős határvédelem az illegális bevándorlók tízezreinek feltartóztatására – most nincs problémájuk.
– Hol vannak most a magyar baloldali politikusok, Gyurcsány Ferenc és Ujhelyi István a drótvágóikkal? Vagy nekik csak a jobboldali kormányok által emelt kerítés a lebontandó kerítés?
– tette fel a kérdést az elemző.
Mégsem álprobléma?
Párkányi Eszter szerint az eset világosan megmutatja az európai és magyar baloldal elvtelen politikáját. Ugyanakkor mégis üdvözlendő az a tény, hogy az illegális bevándorlás ügye és megfékezése már egyre több nyugati baloldali kormány és párt szerint sem „álprobléma”, mint ahogy azt a magyar ellenzék az elmúlt években folyamatosan mantrázta.
– Bízzunk benne, hogy valaki őket is értesíti… Ettől kezdve viszont az európai és magyar balliberális politikusok Magyarország migrációs politikájával szembeni kritikái még inkább képmutatók és hiteltelenek
– mutatott rá az Alapjogokért Központ elemzője.
Gyarapodó kerítések
Nem a magyar volt az első határzár az Európai Unióban, és nem is az utolsó. Görögország 2012-ben, Bulgária pedig 2014-ben húzott fel kerítést a Törökországgal való határain az illegális bevándorlás ellen, a spanyoloknál 1998 óta létezik fizikai védelmi rendszer, a franciák pedig a magyar kerítés kiépítésével egy időben építettek határzárat Calais-nál.