időjárás 15°C Eliza, Eszter 2022. május 24.
logo

Keresik, de egyelőre nem találják Angela Merkel utódját

Kottász Zoltán
2020.09.30. 07:12
Keresik, de egyelőre nem találják Angela Merkel utódját

A konzervatív uniópártok (CDU/CSU) a szavazatok 35 százalékának megszerzésével nyernék meg a német szövetségi parlamenti választásokat, ha most tartanák azokat

– derül ki az Insa közvélemény-kutató intézet tegnap közölt felméréséből alig több, mint egy évvel a 2021. októberi választások előtt. Az ellenzéki Zöldek állnak a második helyen 19 százalékkal, s felkerült még a dobogóra a kisebbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt 15,5 százalékkal. Bekerülne még a parlamentbe a bevándorlásellenes AfD (11,5 százalék), a liberális FDP (6,5) és a radikális baloldali Die Linke (6,5). Nincs tehát nagy változás az elmúlt hónapokhoz képest, vagyis a jobboldali kormánypártok meg tudták őrizni tetemes előnyüket, amelyet elemzők szerint a koronavírus-járvány hatékony kezelésének és az Angela Merkel kancellárba vetett széleskörű társadalmi bizalomnak köszönhetnek.

Friedrich Merz a favorit a három induló között

Angela Merkel azonban jövőre, tizenhat év után búcsúzik kancellári posztjától, s kérdéses, hogy utódja fenn tudja-e tartani a CDU/CSU támogatottságát. A CDU, vagyis a Kereszténydemokrata Unió a december 4-i pártkongresszusán választja meg új vezetőjét, aki minden bizonnyal a CDU/CSU közös kancellárjelöltje is lesz. A Der Spiegel magazin hétfőn közölt friss felmérése szerint azonban

a CDU/CSU-hívek nincsenek meggyőződve a három induló alkalmasságáról.

A megkérdezettek 35,6 százaléka választaná Friedrich Merzet pártvezetőnek. Az egykori frakcióvezető a CDU konzervatív szárnyát, a Merkel bevándorláspolitikájával kritikus tábort képviseli. A járvány idején háttérbe szorult, keveset szerepelt a médiában, mivel hosszú évek óta nincs kormányzati pozícióban. Az elmúlt napokban mégis heves bírálatok kereszttűzébe került, mert egy interjúban arra a kérdésre, hogy lennének-e fenntartásai egy homoszexuális kancellárral szemben, azt válaszolta:

„Nem. A szexuális irányultság kérdése nem tartozik a nyilvánosságra, amíg az egész a törvényi keretek között történik, és mindaddig, amíg nem érint gyerekeket”.

Favoritból az utolsó helyre

Jellemzi a bizalmatlanságot, hogy a felmérés második helyén a szövetségi egészségügyi miniszter, a nyíltan homoszexuális Jens Spahn áll, aki hivatalosan nem is indul a CDU elnöki székéért – a megkérdezettek 21,2 százaléka szavazna rá. Jóval kisebb a támogatottsága Norbert Röttgennek, a Bundestag külügyi bizottsága elnökének (tíz százalék), aki elsősorban külpolitikai témákkal, Oroszország bírálatával és a Görögországban rekedt bevándorlók befogadásának sürgetésével igyekszik felhívni magára a figyelmet. Az utolsó helyen az egykori favorit, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke áll (8,7 százalék), aki Merkel politikájának folytatására tett ígéretet, de aki saját tartományában képtelen volt megbirkózni a járvánnyal.

Árulkodó, hogy a megkérdezettek 18,3 százaléka teljesen másik jelöltre szavazna.

Ismét CSU-elnök lesz a közös kancellárjelölt?

Nem véletlen, hogy arra a kérdésre, ki legyen a CDU/CSU közös kancellárjelöltje,

a válaszadók 43 százaléka Markus Södert, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a vezetőjét, Bajorország miniszterelnökét nevezte meg,

aki szigorú intézkedésekkel tudta kordában tartani a vírus terjedését saját tartományában. Amiatt is megnövekedett a népszerűsége más pártok szimpatizánsai körében, hogy pártját a jobboldalról a politikai közép felé tolja, ami többek között a klímavédelmi lépésekben és a bevándorlók befogadásának hajlandóságában nyilvánul meg. Söder mögött messze lemaradva, mindössze 15,5 százalékkal végezne a második helyen Friedrich Merz. Intő jel lehet azonban a jobboldali pártszövetség számára, hogy

amikor bajor volt a kancellárjelöltje – 1980-ban Franz-Josef Strauss, 2002-ben pedig Edmund Stoiber –, akkor nem tudtak választást nyerni.