időjárás 3°C Marcella 2023. január 31.
logo

Trump és Putyin egymás rakétáit méregetik

Bendarzsevszkij Anton
2020.09.21. 06:18
Trump és Putyin egymás rakétáit méregetik

Egyre aktívabb fegyverkezési versenyről árulkodhatnak az elmúlt évek eseményei. Vlagyimir Putyin két évvel ezelőtt mutatta be az orosz hiperszonikus rakétákat és más modern katonai fejlesztéseket. Donald Trump az orosz elnök prezentációjára két évvel később, a napokban kontrázott és kijelentette, hogy a hiperszonikus fegyverek fejlesztési terveit Moszkva Barack Obama idejében lopta el az amerikai tervezők asztaláról. Habár az amerikai hadsereg idén kezdett a hiperszonikus rakéták nyilvános tesztelési fázisába, Washington lemaradása ezen a téren akár négy-öt év is lehet Kínától és Oroszországtól.

– Van egy hiper-szuper rakétánk – árulta el a támogatóinak Donald Trump a Minnesota államban tartott szombati kampányrendezvényen. – Hiper-szupernek hívom, mert ötször gyorsabb a hagyományos rakétáknál. De Oroszország az erről szóló információkat Obama-adminisztrációtól kapta meg, ellopták és csináltak egy saját rakétát. Azonban nekünk most olyan rakétánk van, amely sokkal, de sokkal gyorsabb – folytatta Trump.

Tizenhat éve fejlesztés alatt

Az amerikai vádakra Vlagyimir Putyin orosz államfő még ugyanaznap reagált. Putyin felfedte az orosz hiperszonikus Avangard rakétarendszer létrehozójának, Herbert Jefremovnak a nevét és elmondta, hogy Moszkva 2004 óta fejlesztette a technológiát, miután 2002-ben Washington egyoldalúan kilépett a ballisztikus rakéták elleni rendszerek korlátozásáról szóló egyezményből.

– Létre kellett hoznunk ezt a fegyvert az amerikai stratégiai rakétavédelmi rendszerek kiterjesztése miatt adott válaszként, amelyek ki tudták volna iktatni, semmissé tenni a teljes atomfegyver-arzenálunkat

– mondta el Putyin szombaton.

Mit tud az új fegyver?

A hiperszonikus rakéta első számú előnye abban rejlik, hogy felfoghatatlanul gyors: az Avangard-rendszerű rakéták például akár huszonhétszer gyorsabbak a hang sebességénél, mintegy 33 ezer kilométert tudnak megtenni óránként. Egy ilyen rakéta egy óra húsz perc alatt meg tudná kerülni a Földet. Vagyis: a hiperszonikus fegyverek gyorsasága és mozgás közbeni kiszámíthatatlansága (menet közben is irányítható) az, ami egészen új szintre emeli őket az eddigi stratégiai fegyverekhez képest. A jelenlegi fegyverek segítségével gyakorlatilag lehetetlen lelőni. Moszkva jelenleg a rakétáknak legalább három típusát fejleszti: levegőből indítható (Tőr), hajóról indítható (Cirkon) és földfelszínről indítható rakéták (Avangard). A hiperszonikus fegyverek kifejlesztése így lényegében hasztalanná teszi az eddigi rakétavédelmi rendszereket, amelyek a hagyományos ballisztikus rakéták kivédésére szolgáltak.

Az Avangard hiperszonikus rakéta fellövése Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium sajtószolgálata

A hiperszonikus fegyverkezési verseny

Vlagyimir Putyin 2018 elején mutatta be először az új orosz fegyvereket a nyilvánosság előtt: atomenergia-meghajtású szárnyas rakétákat, legénység nélküli, távvezérelt tengeralattjárókat, valamint Avangard és Szarmat hiperszonikus rakétarendszereket.

– A nukleáris rakétafegyverek fennállásának teljes ideje alatt – a szovjet korszakot és a modern kori időket is beleértve – most először nem kell utolérnünk senkit, hanem épp ellenkezőleg, a világ más vezető államai még létre kell, hogy hozzák azokat a fegyvereket, amelyekkel Oroszország már rendelkezik – mondta Putyin január közepén.

Kína sem késlekedett sokáig: Peking 2019-ben tette közszemlére a Dongfeng–17 hiperszonikus rakétáit az októberi katonai felvonulás alatt. Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Mark Esper idén márciusban beszélt az amerikai szenátusban a hiperszonikus fegyverek fejlesztéséről. Esper szerint a hiperszonikus fegyverek fejlesztése most Washington egyik fő prioritása kell legyen. Szakértők szerint az amerikaiak korábban más fegyvernemeket részesítettek előnyben, ezért nem folyt komoly kutatás ebben a szférában. A lemaradást mára Washingtonban is elismerik: miközben Oroszország az elmúlt években több különböző típusú hiperszonikus rakétát tesztelt, az első éles amerikai tesztek csak néhány hete, szeptember elején történtek. A lemaradás ez alapján négy-öt év is lehet, és amíg Moszkva már a közeljövőben tervezi az új fegyverzet hadrendbe állítását, Washingtonnak ez vélhetően a 2020-as évtized közepére sikerülhet.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.