– Van egy hiper-szuper rakétánk – árulta el a támogatóinak Donald Trump a Minnesota államban tartott szombati kampányrendezvényen. – Hiper-szupernek hívom, mert ötször gyorsabb a hagyományos rakétáknál. De Oroszország az erről szóló információkat Obama-adminisztrációtól kapta meg, ellopták és csináltak egy saját rakétát. Azonban nekünk most olyan rakétánk van, amely sokkal, de sokkal gyorsabb – folytatta Trump.
Tizenhat éve fejlesztés alatt
Az amerikai vádakra Vlagyimir Putyin orosz államfő még ugyanaznap reagált. Putyin felfedte az orosz hiperszonikus Avangard rakétarendszer létrehozójának, Herbert Jefremovnak a nevét és elmondta, hogy Moszkva 2004 óta fejlesztette a technológiát, miután 2002-ben Washington egyoldalúan kilépett a ballisztikus rakéták elleni rendszerek korlátozásáról szóló egyezményből.
– Létre kellett hoznunk ezt a fegyvert az amerikai stratégiai rakétavédelmi rendszerek kiterjesztése miatt adott válaszként, amelyek ki tudták volna iktatni, semmissé tenni a teljes atomfegyver-arzenálunkat
– mondta el Putyin szombaton.
Mit tud az új fegyver?
A hiperszonikus rakéta első számú előnye abban rejlik, hogy felfoghatatlanul gyors: az Avangard-rendszerű rakéták például akár huszonhétszer gyorsabbak a hang sebességénél, mintegy 33 ezer kilométert tudnak megtenni óránként. Egy ilyen rakéta egy óra húsz perc alatt meg tudná kerülni a Földet. Vagyis: a hiperszonikus fegyverek gyorsasága és mozgás közbeni kiszámíthatatlansága (menet közben is irányítható) az, ami egészen új szintre emeli őket az eddigi stratégiai fegyverekhez képest. A jelenlegi fegyverek segítségével gyakorlatilag lehetetlen lelőni. Moszkva jelenleg a rakétáknak legalább három típusát fejleszti: levegőből indítható (Tőr), hajóról indítható (Cirkon) és földfelszínről indítható rakéták (Avangard). A hiperszonikus fegyverek kifejlesztése így lényegében hasztalanná teszi az eddigi rakétavédelmi rendszereket, amelyek a hagyományos ballisztikus rakéták kivédésére szolgáltak.
A hiperszonikus fegyverkezési verseny
Vlagyimir Putyin 2018 elején mutatta be először az új orosz fegyvereket a nyilvánosság előtt: atomenergia-meghajtású szárnyas rakétákat, legénység nélküli, távvezérelt tengeralattjárókat, valamint Avangard és Szarmat hiperszonikus rakétarendszereket.
– A nukleáris rakétafegyverek fennállásának teljes ideje alatt – a szovjet korszakot és a modern kori időket is beleértve – most először nem kell utolérnünk senkit, hanem épp ellenkezőleg, a világ más vezető államai még létre kell, hogy hozzák azokat a fegyvereket, amelyekkel Oroszország már rendelkezik – mondta Putyin január közepén.
Kína sem késlekedett sokáig: Peking 2019-ben tette közszemlére a Dongfeng–17 hiperszonikus rakétáit az októberi katonai felvonulás alatt. Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Mark Esper idén márciusban beszélt az amerikai szenátusban a hiperszonikus fegyverek fejlesztéséről. Esper szerint a hiperszonikus fegyverek fejlesztése most Washington egyik fő prioritása kell legyen. Szakértők szerint az amerikaiak korábban más fegyvernemeket részesítettek előnyben, ezért nem folyt komoly kutatás ebben a szférában. A lemaradást mára Washingtonban is elismerik: miközben Oroszország az elmúlt években több különböző típusú hiperszonikus rakétát tesztelt, az első éles amerikai tesztek csak néhány hete, szeptember elején történtek. A lemaradás ez alapján négy-öt év is lehet, és amíg Moszkva már a közeljövőben tervezi az új fegyverzet hadrendbe állítását, Washingtonnak ez vélhetően a 2020-as évtized közepére sikerülhet.
