A fekete lyukakat nehéz megérteni, ez teszi őket vonzóvá

A fekete lyukakat nagyon nehéz megérteni, ez teszi őket olyan vonzóvá – mondta Andrea Ghez, miután a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden bejelentette, hogy két tudóstársával együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat.

Az 55 éves amerikai kutató Reinhard Genzel német fizikussal osztozik a díj egyik felén, a másik felét pedig a brit Roger Penrose kapja. Mindhárman a fekete lyukakkal kapcsolatos úttörő eredményeikért részesülnek az elismerésben.

A bejelentést követően Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez.

Andrea Ghez mindössze a negyedik nő Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963) és Donna Strickland (2018) után a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeinek sorában. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nagyon komolyan veszi ennek felelősségét, és reméli, arra inspirál fiatal nőket, hogy a fizikát válasszák. „Sok örömmel járó terület. És ha valakinek szenvedélye a tudomány, nagyon sokat érhet el.”

Reinhard Genzel először nem is akarta elhinni, hogy Nobel-díjat kap. A 68 éves asztrofizikus épp egy virtuális konferencián vett részt kedd délelőtt, amikor megcsörrent a telefonja. „Beleszól valaki, és azt mondja, itt Stockholm” – mesélte a svéd fővárosból érkező hívásról. Hozzátette, hogy nagyon elérzékenyült, könnyek szöktek a szemébe.

Nem számított a díjra – jegyezte meg, utalva arra, hogy a tudósok általában csak igen idősen kapják meg a Nobel-díjat. Azért koccintottak egyet a hírre, de más tervei egyelőre nincsenek az ünneplésre, családja ugyanis épp nincs vele Münchenben. „De talán akad néhány kolléga, akik megisznak velem egy pohár bort” – mondta.

Mesélt arról, hogy már az apja is fizikus volt, „sőt, rosszabb”, ő is igazgató volt a Max Planck-intézetek hálózatában. Reinhard Genzel is az, az ő vezetésével működik a földönkívüli fizikával foglalkozó Planck-intézet. Nobel-díjára a csapatának is járó elismerésként tekint, de úgy véli, nem szabad elkényelmesedni tőle. „A semmiből nem születik semmi” – mondta, hozzátéve, hogy a fiatalabb korosztálynak „tartania kell a labdát”, keményen kell dolgozniuk.

Roger Penrose a bejelentést követően arról beszélt, hogy a fekete lyukakkal kapcsolatos legnagyobb rejtély az, hogy mi van a középpontjukban: a szingularitás, ahol a sűrűség és a gravitáció végtelenné vált. „A szingularitás a legnagyobb rejtvény, mert nem tudjuk, mihez kezdjünk vele. A fekete lyukak elfedik előlünk a szingularitást” – magyarázta, hozzátéve, hogy „halvány fogalmuk sincs, hogyan írják le a fekete lyukak közepén végbemenő fizikát, mert a sűrűség, a hőmérséklet és a jó ég tudja, mi” mind felfoghatatlan. Azt is mondta, ha az emberiség mélyebben meg akarja érteni a fizika törvényeit, „meg kell érteni a szingularitást”.

Penrose rendkívül megtisztelőnek nevezte, hogy Nobel-díjat kap, nagy örömmel vette a hírt, még akkor is, ha kissé szokatlan módon értesült róla, ugyanis a zuhany alól kellett kijönnie, amikor hívták.

Martin Rees brit királyi csillagász a 89 éves Roger Penrose-t méltatva azt mondta, az oxfordi professzor indította el az általános relativitáselmélet kutatásának reneszánszát az 1960-as években, és Stephen Hawkinggal közreműködött az ősrobbanásról és a fekete lyukakról szóló bizonyítékok megerősítésében. „Penrose és Hawking többet tett a gravitációról szerzett ismereteink elmélyítéséért, mint bárki más Einstein óta” – idézte őt az AP amerikai hírügynökség.

„Sajnos ez a díj túlságosan későn jött ahhoz, hogy Hawking is részesülhessen az elismerésben” – tette hozzá, utalva arra, hogy Hawking 2018-ban halt meg, és a Nobel-díjat posztumusz nem ítélik oda.

Ezzel kapcsolatban Lutz Wisotzki, a potsdami Leibniz Asztrofizikai Intézet munkatársa azt mondta, Penrose jóslatai a fekete lyukak tulajdonságairól talán egy kicsivel még sarkalatosabbak, de természetesen Hawkingnak is látnoki megállapításai voltak.

Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer középpontjában. Ez a képződmény, amely a galaxis szívében meghatározza a csillagok pályáját, a jelenlegi elméletek szerint nem lehet más, mint egy nagytömegű fekete lyuk.