Az 55 éves amerikai kutató Reinhard Genzel német fizikussal osztozik a díj egyik felén, a másik felét pedig a brit Roger Penrose kapja. Mindhárman a fekete lyukakkal kapcsolatos úttörő eredményeikért részesülnek az elismerésben.
A bejelentést követően Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez.
Andrea Ghez mindössze a negyedik nő Marie Curie (1903), Maria Goeppert-Mayer (1963) és Donna Strickland (2018) után a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeinek sorában. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nagyon komolyan veszi ennek felelősségét, és reméli, arra inspirál fiatal nőket, hogy a fizikát válasszák. „Sok örömmel járó terület. És ha valakinek szenvedélye a tudomány, nagyon sokat érhet el.”
Reinhard Genzel először nem is akarta elhinni, hogy Nobel-díjat kap. A 68 éves asztrofizikus épp egy virtuális konferencián vett részt kedd délelőtt, amikor megcsörrent a telefonja. „Beleszól valaki, és azt mondja, itt Stockholm” – mesélte a svéd fővárosból érkező hívásról. Hozzátette, hogy nagyon elérzékenyült, könnyek szöktek a szemébe.
Nem számított a díjra – jegyezte meg, utalva arra, hogy a tudósok általában csak igen idősen kapják meg a Nobel-díjat. Azért koccintottak egyet a hírre, de más tervei egyelőre nincsenek az ünneplésre, családja ugyanis épp nincs vele Münchenben. „De talán akad néhány kolléga, akik megisznak velem egy pohár bort” – mondta.
Mesélt arról, hogy már az apja is fizikus volt, „sőt, rosszabb”, ő is igazgató volt a Max Planck-intézetek hálózatában. Reinhard Genzel is az, az ő vezetésével működik a földönkívüli fizikával foglalkozó Planck-intézet. Nobel-díjára a csapatának is járó elismerésként tekint, de úgy véli, nem szabad elkényelmesedni tőle. „A semmiből nem születik semmi” – mondta, hozzátéve, hogy a fiatalabb korosztálynak „tartania kell a labdát”, keményen kell dolgozniuk.
Roger Penrose a bejelentést követően arról beszélt, hogy a fekete lyukakkal kapcsolatos legnagyobb rejtély az, hogy mi van a középpontjukban: a szingularitás, ahol a sűrűség és a gravitáció végtelenné vált. „A szingularitás a legnagyobb rejtvény, mert nem tudjuk, mihez kezdjünk vele. A fekete lyukak elfedik előlünk a szingularitást” – magyarázta, hozzátéve, hogy „halvány fogalmuk sincs, hogyan írják le a fekete lyukak közepén végbemenő fizikát, mert a sűrűség, a hőmérséklet és a jó ég tudja, mi” mind felfoghatatlan. Azt is mondta, ha az emberiség mélyebben meg akarja érteni a fizika törvényeit, „meg kell érteni a szingularitást”.