A Kaukázusban alakíthatnak ki új hídfőállást a terroristák

Az orosz kémfőnök szerint új külső tényező, hogy Törökország nyíltan és egyértelműen Azerbajdzsánt támogatja.

A régió eddigi vezetője, a 71 éves Vlagyimir Vasziljev, aki a politikai karrierjét megelőzően a szervezett bűnözés elleni küzdelemben szerzett érdemeket és belügyminiszter-helyettes is volt, elnöki tanácsadó lett.

Pasinján: Örményország kész engedményeket tenni, ha Baku is kész erre

Az örmény fél kész engedményekre a hegyi-karabahi konfliktusban, ha erre hajlandóak Azerbajdzsánban is – jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden Jerevánban, az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.

„A konfliktusok rendezésének a kölcsönös engedmények alapján kell történnie – jelentette ki Pasinján. – Hegyi-Karabah és Örményország kész olyan engedményekre, amilyenekre Azerbajdzsán is hajlandó.”

Pasinján úgy vélte, hogy a hegyi-karabahi konfliktus kiújulásának oka Törökország aktív szerepvállalása Azerbajdzsán oldalán.

„Törökország aktív szerepvállalása nélkül ez a háború nem kezdődött volna el. Igaz, hogy az azeri vezetés az elmúlt tizenöt évben harcias nyilatkozatokat tett, de a háború megindítására vonatkozó döntést Törökország teljeskörű támogatása indokolta” – mondta Pasinján.

A kormányfő az interjúban megismételte azokat a vádakat is, amelyek szerint Törökország törökbarát szíriai fegyvereseket küldött harcolni Hegyi-Karabahba.

A konfliktust „a terrorizmus elleni háborúnak kell tekinteni” – vélte Pasinján, aki a konfliktus Örményországra való kiterjesztésétől óvta Azerbajdzsánt, emlékeztetve az orosz-örmény katonai szövetségi szerződésre.

„Meggyőződésem, hogy ha a helyzet megköveteli, Oroszország eleget tesz a két ország közötti katonai szövetségben szereplő kötelezettségeinek” – mondta a kormányfő.

Ilham Aliyev, aki kedden Bakuban tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, telefonon beszélt Haszan Róháni iráni elnökkel. Az iráni elnök kezdeményezte beszélgetésben „Róháni aggodalmát fejezte ki a folytatódó szembenállás miatt az örmény-azeri érintkezési vonalon, és meggyőződését fejezte ki, hogy mielőbb békésen rendezik a konfliktust” – tudatta az azeri elnök sajtószolgálata közleményben.

Aliyev közölte, hogy a korábban az örmény erők kezén lévő iráni-azeri határszakasz „Azerbajdzsán ellenőrzése alá került”, és Baku kész rövidesen határőr csapatokat odavezényelni és a szükséges infrastruktúrát kiépíteni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és iráni kollégája, Mohammad Dzsavád Zaríf kedden telefonon tárgyalva aláhúzták, hogy az Azerbajdzsánnal és Örményországgal szomszédos országok fontos szerepet játszhatnak a hegyi-karabahi konfliktus rendezésben.

Előzőleg Ali Akbar Velajati, Ali Hameneinek, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének külpolitikai tanácsadója felszólította Örményországot, hogy vonja ki a csapatait a megszállt azeri területekről, de hangsúlyozta, hogy a rendezést politikai, nem pedig katonai úton kell megvalósítani – jelentette a Tasnim iráni hírügynökség.

Velajati a Kajhan című iráni lapnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy négy ENSZ-határozat szólítja fel az örményeket a megszállt azeri területekről való kivonulásra, és kijelentette, hogy valamennyi ENSZ-tagállamnak be kell tartania a határozatokat.

Az azeri hadsereg kedd délután ismét tüzérségi támadást intézett a hegyi-karabahi főváros, Sztepanakert ellen. A szakadár enklávé hatóságai szerint több lövedék a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (CICR) irodája közelében csapódott be.

Arcrun Ovanniszján, a jereváni védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy az azeri erők Sztepanakertben lakóházakat és polgári létesítményeket támadnak, többen megsebesültek.

Az azeri védelmi minisztérium szerint Örményország Hegyi-Karabahon kívül fekvő körzetet támadott kedden. Örményország és Azerbajdzsán között egy hete robbantak ki harcok a vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó terület, Hegyi-Karabah miatt. A harcok örmény források szerint eddig több mint 200 halálos és sebesült áldozatot követeltek, az azeri fél 19 civil halálos áldozatról és 60 sebesültről számolt be.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hiába szólították föl a feleket a harcok beszüntetésére.