Hullanak az emberek Belgiumban a megkésett korlátozások miatt

Belgiumban elvileg hét parlamentnek, illetve hét kormánynak kellene kordában tartania a napról napra rosszabbodó járványhelyzetet, az egymással egyébként is viaskodó intézmények azonban az elmúlt hetekben sokszor egymástól eltérő, olykor szöges ellentétben álló küzdelmet folytattak a koronavírus ellen. A flamand vezetőket például leginkább a gazdaság visszaesése aggasztja, míg a francia nyelvű déli politikusok inkább a gazdaság kárára, de az emberéleteket mentve kijárási tilalmat szorgalmazva igyekeztek elejét venni a vírus futótűzszerű terjedésének. Az átláthatatlan zűrzavarra kénytelen volt reagálni a szövetségi kormány is, az alig egy hónapja beiktatott Alexander De Croo így vasárnaptól országos szintű szigorításokat vezetett be. Kérdés azonban, hogy a parlamentek mennyire tudnak majd együttműködni az intézkedések betartásában a következő hat hétben.

A belgiumi Liége egy kórházának Covid részlege 2020. októberében. Forrás: EPA-EFE/STEPHANIE LECOCQ]

Belgiumban egyre aggasztóbb a járványügyi helyzet, éppen ezért a kormány tovább szigorított a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett országos szintű intézkedéseken: a határokat ugyan nem zárják le, de a külföldre utazást nem ajánlják, vasárnaptól pedig a nem alapvetően szükséges árukat kínáló üzleteknek és a vendéglátóhelyeknek is be kell zárniuk.

Európa legszigorúbb szabályai jönnek. A december 13-ig érvényes szabályok értelmében vásárolni családonként csak egy ember mehet, egy vásárló pedig legfeljebb harminc percig tartózkodhat az üzletben. Más üzletek esetében internetes vásárlást követően lehetőség lesz az áru kiszállítására és átvételére. Minden olyan tevékenységet végző szolgáltatónak be kell zárnia, amelynek a munkája során a közvetlen fizikai kapcsolat elkerülhetetlen, például a fodrászoknak és a kozmetikusoknak. Az iskolák alsó és felső tagozatos diákjainak november 15-ig csak a távoktatás megengedett, a felsőoktatás esetében a távoktatás december közepéig folytatódik.

A brüsszeli Politico ugyanakkor azt írja,

hiába akart az alig egy hónapja hivatalába iktatott Alexander De Croo országosan egységes fellépést a járvány terjedésének megakadályozására, amit válaszul kapott, az nem több, mint a szövetségi állam regionális kormányainak saját, egymással semmilyen összhangban nem lévő intézkedései.

A hírportál megjegyzi: a regionális korlátozások szinte naponta változnak, emiatt pedig rendkívül nehezen követhető, hogy hol milyen intézkedések vannak érvényben, ami különösen nagy gondot okoz egy olyan országban, ahol jelenleg Európában a legmagasabb a fertőzöttség mértéke. A Worldometers legfrissebb adatai szerint a 11,5 milliós országban több mint húszezer új fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában, egy nap alatt pedig 144-en haltak meg koronavírusban.

Belgium államformája 1993 óta aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ország területi és nyelvi-kulturális alapon is három-három különböző egységre oszlik,

amelynek mindegyikének önálló reprezentációja és törvényhozása, tehát parlamentje, illetve végrehajtó hatalma, vagyis kormánya van.

Ezek a szubszidiaritás elve alapján működnek, és csak az országos jellegű kérdésekben van a szövetségi kormánynak és a parlamentnek hatásköre. Elvileg tehát hét kormánya és hét parlamentje van a Benelux államnak, a Politico szerint azonban „tous ensemble”, azaz az „együtt közösen” elv helyett minden kormány – különböző megközelítéseken miatt – egymástól eltérő, olykor szöges ellentétben álló küzdelmet folytat a vírus ellen.

A flamand nyelvű északi és a francia nyelvű déli politikusok például komoly viszályba keveredtek egymással a járványügyi korlátozások mértékét illetően is, előbbiek ugyanis kijárási tilalmat és egyéb szigorú intézkedéseket szorgalmaztak a koronavírus visszaszorítására,

csakhogy a flamand vezetőket sokkal jobban aggasztja a gazdaság visszaesése, mint a fertőzöttek számának drasztikus emelkedése.

Az egymással ellentétben álló korlátozások hatására döntött szerdán a szövetségi parlament élén álló De Croo az országos szintű korlátozások mellett, mondván: „Jelenleg az utolsó dolog, amire szükségünk van, az a széthúzás, a küzdelemnek ugyanis a koronavírus ellen kell folynia.”

A kormányfő hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen ez az ország utolsó esélye, még ha minden bizonnyal nagy gazdasági veszteséggel is jár az, hogy hat hétig újra leáll az ország.