Belgiumban egyre aggasztóbb a járványügyi helyzet, éppen ezért a kormány tovább szigorított a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett országos szintű intézkedéseken: a határokat ugyan nem zárják le, de a külföldre utazást nem ajánlják, vasárnaptól pedig a nem alapvetően szükséges árukat kínáló üzleteknek és a vendéglátóhelyeknek is be kell zárniuk.
A brüsszeli Politico ugyanakkor azt írja,
hiába akart az alig egy hónapja hivatalába iktatott Alexander De Croo országosan egységes fellépést a járvány terjedésének megakadályozására, amit válaszul kapott, az nem több, mint a szövetségi állam regionális kormányainak saját, egymással semmilyen összhangban nem lévő intézkedései.
A hírportál megjegyzi: a regionális korlátozások szinte naponta változnak, emiatt pedig rendkívül nehezen követhető, hogy hol milyen intézkedések vannak érvényben, ami különösen nagy gondot okoz egy olyan országban, ahol jelenleg Európában a legmagasabb a fertőzöttség mértéke. A Worldometers legfrissebb adatai szerint a 11,5 milliós országban több mint húszezer új fertőzöttet regisztráltak az elmúlt 24 órában, egy nap alatt pedig 144-en haltak meg koronavírusban.
Belgium államformája 1993 óta aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ország területi és nyelvi-kulturális alapon is három-három különböző egységre oszlik,
amelynek mindegyikének önálló reprezentációja és törvényhozása, tehát parlamentje, illetve végrehajtó hatalma, vagyis kormánya van.
Ezek a szubszidiaritás elve alapján működnek, és csak az országos jellegű kérdésekben van a szövetségi kormánynak és a parlamentnek hatásköre. Elvileg tehát hét kormánya és hét parlamentje van a Benelux államnak, a Politico szerint azonban „tous ensemble”, azaz az „együtt közösen” elv helyett minden kormány – különböző megközelítéseken miatt – egymástól eltérő, olykor szöges ellentétben álló küzdelmet folytat a vírus ellen.
A flamand nyelvű északi és a francia nyelvű déli politikusok például komoly viszályba keveredtek egymással a járványügyi korlátozások mértékét illetően is, előbbiek ugyanis kijárási tilalmat és egyéb szigorú intézkedéseket szorgalmaztak a koronavírus visszaszorítására,
csakhogy a flamand vezetőket sokkal jobban aggasztja a gazdaság visszaesése, mint a fertőzöttek számának drasztikus emelkedése.
Az egymással ellentétben álló korlátozások hatására döntött szerdán a szövetségi parlament élén álló De Croo az országos szintű korlátozások mellett, mondván: „Jelenleg az utolsó dolog, amire szükségünk van, az a széthúzás, a küzdelemnek ugyanis a koronavírus ellen kell folynia.”
