Keringő a fekete lyuk körül – három kutatóé a fizikai Nobel-díj

Három kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat a fekete lyukak és a Tejútrendszer sötét titkainak felfedezéséért. A brit Roger Penrose – övé a díjjal járó tízmillió svéd korona fele –, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez – ők a díjjal járó pénz negyedét kapják fejenként – érdemelte ki az elismerést.

Stockholm, 2020. október 6. David Haviland, a fizikai Nobel-bizottság tagja (b) és Goran K. Hansson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára bejelenti, hogy a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez (kivetítõn, b-j) kapja az idei fizikai Nobel-díjat 2020. október 6-án a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának a fizikai Nobel-díj odaítélésérõl döntõ bizottság stockholmi sajtótájékoztatóján. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós a csillagászati kutatásokban elért úttörõ eredményeik miatt érdemelték ki az elismerést. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg Fotó: Fredrik Sandberg

A két másik kutatót, a 68 éves német Reinhard Genzelt és az amerikai Andrea Ghezt azért díjazták, mert egy szupermasszív fekete lyukat azonosítottak a mi galaxisunk közepén. (Az 1965-ben született Andrea Ghez mindössze a negyedik kutatónő, aki fizikai Nobel-díjat kapott.) A két tudós az 1990-es évek óta vezet egy-egy csillagászcsoportot, amelyek a Tejútrendszer magjában lévő, Sagittarius A* jelzésű objektumot vizsgálja. A rádiótartományban a behulló gázanyag sugárzása miatt látszó égitest közvetlen környezetében figyelték meg csillagok keringését. Az 1990-es évek elején kezdődött mérésekből kimérték több „normális” csillag pályáját (keringési idejét és a pálya méretét), amiből kiszámítható a láthatatlan vonzó centrum tömege. A központi égitest tömegére született becslés négymillió naptömeg, maximum öt-tíz százalékos bizonytalansággal. Kiss László szerint e különleges objektum létezésében ma már senki sem kételkedik. A két friss Nobel-díjas kutató óriásteleszkópok mérési eredményeit használva nemcsak a fekete lyuk létezését igazolta, hanem az általános relativitáselmélet újabb megerősítését is adta. Az akadémikus szerint ez az elismerés is megérdemelt helyre került.