Ultimátum az Irakban állomásozó nyugati csapatoknak

Az iraki fegyveres csoportok felfüggesztenék az amerikai erők ellen indított támadásokat, ha a kormány ismertetné velük a csapatok kivonásának menetrendjét. A Trump-adminisztráció tervéről, valamint az amerikai erők kivonásának következményeiről Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

U.S. soldiers are seen during a handover ceremony of Taji military base from US-led coalition troops to Iraqi security forces, in the base north of Baghdad, Iraq August 23, 2020. REUTERS/Thaier Al-Sudani - RC2LJI9AGRF5 Fotó: Thaier Al-Sudani

– Irán által támogatott iraki milíciacsoportok állapodtak meg abban, hogy hajlandók felfüggeszteni az amerikai erőket célzó rakétatámadásokat azzal a feltétellel, hogy Irak kormánya bemutatja a nyugati katonák kivonásának ütemtervét – jelentette be minap az egyik csoport szóvivője. Az, hogy pontosan mely csoportokról van szó, nem szerepelt a közleményben. A Kata’ib Hezbollah fegyveres szervezet képviselője, Mohammed Mohi a Reuters hírügynökségnek adott interjúja szerint a csoportok nem tűztek ki határidőt, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ha Washington mégis ragaszkodik az iraki jelenléthez, sokkal erőszakosabb támadásokkal fognak fellépni a közel-keleti országban tartózkodó nyugati erők ellen.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szeptemberben intézett ultimátumot Bagdadhoz, miszerint ha a kormány nem tartja féken a helyi fegyveres – többnyire Irán által támogatott – milíciákat, bezárják az Egyesült Államok kirendeltségeit, visszahívják diplomatáikat és kivonják az Irakban állomásozó katonákat is. Az iraki vezetés úgy véli, hogy az amerikai érdekeltségű létesítmények támadásával veszélyeztetik az ország biztonságát a főként iráni támogatottságú fegyveres csoportok. A kormány régóta tart attól, hogy Irak egy proxy (helyettesek által vívott) háború csataterévé válik. Ennek értelmében több politikus szólította fel a fegyveres szervezeteket, hogy szüntessék be az amerikai létesítmények elleni offenzívát. Tavaly október és idén július között közel negyven rakétatámadást indítottak a Bagdadban lévő amerikai nagykövetség ellen, valamint olyan támaszpontokat is célba vettek, ahol az Egyesült Államok katonái is szolgálnak.

Az amerikai katonák az iraki háború végével, 2011-ben szinte teljesen kivonultak a közel-keleti államból, azonban 2014-ben visszatértek, hogy támogassák a helyi erőket az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban. A fegyveres csoport legyőzésével azonban már nem indokolt a külföldi erők jelenléte, továbbá Donald Trump amerikai elnök többször ismertette álláspontját, miszerint nem híve annak, hogy az Egyesült Államok katonái a tengerentúlon háborúzzanak.

– Az amerikai csapatok létszáma folyamatosan csökken – nyilatkozta lapunknak Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Sajtóértesülések szerint már az ötezret sem éri el az Irakban állomásozó katonák száma. – Az Egyesült Államok a ­NATO-t próbálja betolni a maga helyére azért, hogy a NATO-partnerek vegyék át a terheket – magyarázta a szakértő. Wagner Péter úgy véli, hogy ha a novemberi amerikai elnökválasztáson Trump győz, akkor a Fehér Ház megpróbálja olyan alacsonyan tartani az Irakban állomásozó katonák létszámát, amennyire csak lehet, ha addig nem sikerül teljesen kivonni őket. – Iraki Kurdisztánra nem vonatkoznak a kivonások, ott marad valamilyen jelenlét, mert az iraki kurdokkal sokkal jobb az együttműködés – tette hozzá a szakértő.

Többféle forgatókönyv született az amerikai diplomáciai misszió Mike Pompeo által emlegetett befejezésének lehetséges következményeire. Fuád Huszein iraki külügyminiszter szerint ez más államok kivonulását vonná maga után, valamint több politikus hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a lépés destabilizálhatja a Musztafa al-Kadimí vezette kormányt, mely idén májusban kezdte meg munkáját.

– Ennél nagyobb káoszt már csak akkor tudnánk elképzelni, ha megint összeomolna az iraki hadsereg és az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek újraszerveződnének. Ennek a következő két-három évben kicsi az esélye – mondta Wagner Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint amennyiben az amerikai csapatok kivonulnak Irakból, az ország nem destabilizálódna jobban, mint amennyire jelenleg instabil. Utalt a tavaly októberben a korrupció, az alacsony bérek, a munkanélküliség és az alacsony színvonalú közszolgáltatások miatt kitört kormányellenes tüntetésekre.