A jogállamiság fogalma bármely más európai értékre kicserélhető

Listázás, hivatali visszaélés, az uniós szerződések semmibe vétele – mindez csak néhány példa arra, ami felett szemet hunyt az EU. A V4NA Hírügynökség a magyar Alapjogokért Központ és a lengyel Ordo Iuris intézet szakértőit kérdezte a magyar-lengyel vétóról és arról, hogy miért csak egyes tagállamokat támadnak jogállamiságra hivatkozva.

Négy évvel ezelőtt ugyanis éppen arról ment a vita az EU-ban, hogy hogyan lehetne a legjobban betartani a fiskális szabályokat. Ide tartozik például a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása GDP-arányosan. Ezzel a maastrichti kritériummal az évek során több tagállamnak is meggyűlt már a baja, köztük Franciaországnak, mondta el a V4NA-nak a szakértő. A franciák 2015-ben két évet kaptak arra, hogy a határérték alá vigyék le a hiányt, ebben azonban az első évben nem történt előrelépés.

Ráadásul később is akadt gondja Franciaországnak a pénzügyi szabályokkal. A jelenleg elérhető, 2019-re vonatkozó adatok szerint a költségvetési hiányt illetően két országgal volt probléma, emlékeztetett Zych. Az egyik Franciaország volt, ahol tavaly éppen 3 százalék volt a költségvetési hiány. A másik ország Románia volt, ott meg is haladta a kritériumértéket a hiány, 4,3 százalék volt.

Államadósság szintjén is akadtak problémák. 2019 végén 11 uniós tagállamban volt az államadósság a 60 százalékos kritérium fölött, GDP-arányosan. Ezen országok között az élen volt Franciaország, Belgium, Olaszország és Spanyolország is.

Zych arra is rámutat, hogy a könnyen kimutatható költségvetési kettős mérce mellett vannak nyílt politikai támadások is, ami a hatalmi ágak szétválasztását illeti. A szakértő elmondta, hogy a jogállamiság egyik gyakran emlegetett kritériuma a törvényhozó és a bírói ágak független működése, azonban Hollandiában például alkotmánybíróság sincs, Írországban pedig nincs egyértelmű határ a bírói jogértelmezés és a törvényhozás között az angolszász precedensjog hagyománya miatt.

Arról is beszélt, hogy egyes országokban nyíltan beleszólnak a bírók megválasztásába.

Spanyolországban például hosszú ideig 3/5-ös többséggel választották a bírói tanács tagjait, ami a parlamentet alsó házát mindig konszenzusra kényszerítette. A spanyol kormány ezt eltörölte és most már elég 50 százalék és egy szavazat a kinevezésekhez.

– Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány választja a bírókat – mutat rá Zych.

A lengyel-magyar költségvetési vétó kapcsán elmondta, a legrosszabb az, hogy be akarják vezetni a jogállamisági mechanizmust anélkül, hogy bármilyen definíciót adnának neki.

– Ezen a ponton már bármilyen tisztázási kísérlet jobb lenne, mert így a politikusok ki tudják használni a tág értelmezést – szögezte le. Hozzátette, mivel több jogrendszer van Európában, nem nagyon lát arra esélyt, hogy valaha is konszenzus lesz az ügyben, és ez nem is érdeke az EU-nak sem, mert így könnyen tudnak politikai támadásokat intézni a velük egyet nem értő államokkal szemben.

– A jogállamiság fogalmát igazából bármilyen más európai értékre ki lehetne cserélni. Szabadság. Emberi jogok. Ugyanott tartanánk – zárta gondolatait.