Kína napokban bejelentett új ötéves terve azt sugallja, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök már nekigyürkőzik a következő fél évtized gazdasági és geopolitikai harcainak, hazája megerősítése és a világpiactól való függőség lazítása érdekében – s mindebbe belefér a fegyverkezési verseny is. A Reuters brit hírügynökség szerint a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának ötödik plénumán, zárt ajtók mögött elhatározott tervről kiadott hivatalos közlemény meglehetősen szűkszavú, s hangulata egyáltalán nem tükrözi a 2015-ben még jellemző hurráoptimizmust.
Még úgy sem, hogy Kína már kezd kilábalni a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből.
Pekingnek minden oka megvan rá, hogy az eddigieknél valamivel sötétebben lássa a jövőt, s hangoztassa a „nemzetközi erőegyensúly alapvető kiigazításának” szükségességét. Az Egyesült Államok – s nyomására a vele szövetséges fejlett országok – sorra hozták a korlátozó és büntető intézkedéseiket Kína vélt vagy valós versenykorlátozó intézkedései ellen, a hongkongi demokratikus mozgalmak elnyomása okán vagy a Covid–19-világjárvány kitöréséért.
A szankciók olyan nagyvállalatokat sújtottak vagy fenyegetnek, mint a Huawei távközlési társaság, a videómegosztó alkalmazásáról ismert TikTok és a még fejlődése elején álló SMIC csipgyártó cég.
A pekingi vezetés azt a nézetet vallja, hogy a helyzet romlani fog, mielőtt javulna. Ezért a külföldi függőség megszüntetése érdekében nemzeti stratégiai céllá tették a hazai technológiai ipar fejlesztését, elkerülendő a nemzetközi importkorlátozásokat. Mindez a gyakorlatban a kutatás-fejlesztési támogatások növelését, továbbá a pénzforrások minőségi gyártásra való átcsoportosítását jelenti az ingatlanpiaci finanszírozások rovására. E törekvésnek egyébként már mutatkozik eredménye: helyi médiajelentések szerint idén harmadával nőtt a megalapított félvezetőipari cégek száma.
Az új irányvonalra utal az új ötéves terv azon bekezdése is, amely Kína fegyveres erejének kiképzésének erősítését és a háborúra való felkészülést szorgalmazza.
Megfigyelők szerint ez Hszi Csin-ping Tajvannal szembeni, valamint a Dél-kínai-tenger vitatott vizeivel kapcsolatos keményedő álláspontját tükrözi.
Ez pedig előrevetíti a védelmi költségvetés növelését is a következő években, miután az idei katonai büdzsét mindössze 6,6 százalékkal emelték – évtizedek óta a legalacsonyabb mértékben.
Nem esik viszont szó – legalábbis egyelőre – a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének célszámairól, erről részleteket talán jövő tavasszal lehet majd megtudni. 2011 és 2015 között évi átlag hét százalék volt a bővülés üteme, az ezt követő fél évtizedben pedig 6,5 százalék. Azonban Kína most már inkább a minőségre, nem pedig a mennyiségre összpontosít, ami annak a burkolt elismerése, hogy az eddig a termelésbe tolt óriási összegek pazarló és felesleges beruházásokhoz vezettek. Szakértők úgy vélik, ezt ma már kevésbé lehet megengedni, mivel kemény gazdasági harcok vannak kilátásban.
Kína a vakcinagyártásban is versenyben van a világgal, sőt piacvezető is, mivel a globálisan fejlesztés alatt álló tizenegy reménybeli ellenanyag közül négyet a távol-keleti országban fejlesztenek.
