Tizenegy francia nagyvárost érintő felvonulásokat szerveztek a Riporterek határok nélkül, az Amnesty International és az újságírókat tömörítő szakszervezetek, hogy ismételt nemtetszésüket fejezzék ki a kormány által előterjesztett törvénytervezet ellen, amely alapján – s annak elfogadása esetén – ezentúl bűncselekménynek minősül majd a szolgálatban intézkedő rendfenntartók arcának a közzététele a médiában, beleértve a közösségi oldalakat is.
A demonstrációt a szervezők az országos karantén és kijárási tilalom jól ismert szabályai ellenére szervezték meg: jelenleg Franciaországban minden csoportosulás tilos.
A felvonulók egy része nem viselt egészségügyi maszkot, és a tömegben figyelmen kívül hagyta a kötelező távolságtartásra vonatkozó előírásokat is. A békésen induló tüntetést a francia rendőrség nagy erőkkel biztosította, de sötétedéskor elszabadultak az indulatok, a felvonulók szemeteskukákat gyújtogattak, üvegpalackokat és a kezük ügyébe akadó tárgyakat dobáltak a rendőrök felé. A rendőrség eleinte tartózkodott a beavatkozástól, de később vízágyúval válaszoltak az erősödő provokációra.
A törvénytervezet ellen már hetek óta tiltakozók álláspontja az, hogy az új rendelkezés elfogadhatatlanul sérti a sajtószabadságot, ugyanakkor – véleményük szerint – korlátlan teret nyit a rendőri brutalitásnak. A sajtó képviselői, valamint a Facebookon „élőző” járókelők különösen azt nehezményezik:
amennyiben olyan felvételt publikálnak a sajtóban vagy a közösségi hálón, amelyen a rendfenntartó erők képviselőjének az arca felismerhetően megjelenik, akkor őket egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 45 ezer euró pénzbüntetéssel sújthatják az új törvény rendelkezései szerint.
A francia Nemzetgyűlés által pénteken elfogadott javaslatot a szenátus jövő héten várhatóan szintén jóváhagyja. Jean Castex francia miniszterelnök a tüntetésekre úgy reagált, hogy az új törvény nem fogja korlátozni a hírközlés jogát, mert csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az újságírók vagy a magánemberek kizárólag és szándékosan az intézkedő rendőrök arcát filmezik. A filmezés továbbra sem tilos, de a felvételeket ezentúl csak akkor szabad nyilvánosságra hozni, ha előtte a szolgálatát teljesítő rendőr arcát a felvétel készítői kitakarják.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a törvénytervezet ötlete még a korábbi belügyminiszter, Christophe Castaner személyéhez fűződik. A sárgamellényes tüntetések idején ugyanis egymást érték azok a helyszíni tudósítások, amelyekben számos alkalommal előfordult, hogy a riporterek, sőt a tüntetők is az erőszakos utcai megmozdulások megfékezésével bajlódó rendőröket és a rendőrök arcát filmezték csak, semmi mást.
Majd miután ezek a felvételek felkerültek a világhálóra, illetve bekerültek a televíziós híradásokba, a képsorokról beazonosított rendőrök és családjaik életveszélyes fenyegetéseket kaptak, sokan még az otthonukban is.
