December utolsó napjaiban napi mintegy 1200-2000 koronavírustesztet végeztek el, és azok 25-30 százaléka adott pozitív eredményt, a betegség következményei miatt pedig napi negyven-ötven áldozatról szólnak a hivatalos statisztikák. A betegségben elhunytak száma nemrég haladta meg a háromezret. Kórházban közel tízezer embert kezelnek, közülük közel háromszázan szorulnak mesterséges lélegeztetésre. A halálozási arányszám 0,9 százalék körül alakul.
Az országos válságtörzs tagjai úgy értékelik, hogy ezzel lényegében sikerült kiegyenesíteni a járványgörbét, de az ünnepek nagy kockázatot jelentenek. A szerb kormány pedig megerősítette a válságstáb szilveszterre vonatkozó döntéseit: ennek értelmében december 31-én és január 1-jén az éttermek és kávézók 18 óráig, az élelmiszerboltok pedig 20 óráig tarthatnának nyitva.
Nem lesznek szervezett szilveszteri programok, illetve pótszilveszterezés sem engedélyezett másnap.
Mindezek ellenére, mivel lehetetlen mindenkit ellenőrizni és betartatni azt a rendelkezést, hogy zárt térben öt személynél többen nem lehetnek egy időben, a szakemberek attól tartanak, hogy a kisebb és lényegében illegális szilveszteri összejövetelek azt eredményezhetik, hogy január közepére ismét megugrik a fertőzöttek száma.
Kockázati tényező még, hogy a szerbek ortodox vallásúak, és így a karácsonyt január 7-én ünneplik, ami állami ünnep, munkaszüneti nap, de egyben a családi, rokoni, baráti összejövetelek ideje is.
Szintén kockázati tényezőnek számít, hogy nagyon sok szerbiai dolgozik külföldön, és közülük több mint háromszázezren hazatértek december közepén. A rendelkezések értelmében december 21-től ugyan csakis negatív PCR-teszt felmutatásával léphetnek Szerbia területére a külföldi állampolgárok, és a hazatérő szerbiaiaknak szintén negatív tesztre van szükségük, vagy tíznapos karantén vár rájuk, a rendelkezés hatálybalépését megelőző napokban rengetegen utaztak haza, torlódás volt a határátkelőkön. Egyelőre nem tudni, ennek a közeljövőben lesznek-e következményei, ahogyan azt is nehéz megítélni, hogy mi jelent nagyobb kockázatot:
az, hogy a hazatérők behozzák a vírust, vagy pedig hogy majd otthon fertőződnek meg.

Fotó: MTI/EPA/A szerb kormány sajtóhivatala
Közben a napokban hivatalosan is megkezdődött Szerbiában a koronavírus elleni védőoltások beadása. Elsőként a szerb kormányfő kapta meg a Covid–19 elleni vakcinát. A helyi lapok szerint Ana Brnabics ezzel az első személy Szerbiában, és az első miniszterelnök Európában, akit beoltottak a koronavírus ellen. A Pfizer által kifejlesztett vakcina első szállítmánya december 22-én érkezett meg, a kontingens 4875 adag oltóanyagból állt. A miniszterelnök és a válságtörzs néhány tagjának beoltása után a többivel idősotthonok lakóit immunizálták. A tervek szerint utánuk az egészségügyi dolgozók kerülnek sorra – legelőször azok, akik a leginkább ki vannak téve a fertőzésnek. A további menetrend szerint a 65 év felettiek kerülnek sorra, majd a krónikus betegek és azok, akik munkájuk során sok emberrel találkoznak. A válságtörzs tagjainak nyilatkozatai alapján, ha minden a tervek szerint halad, februárra az oltásoknak köszönhetően 40-50 százalékra emelhetik a kollektív immunitás szintjét, ami egy hatalmas lépés lenne az úgynevezett nyájimmunitás eléréséhez Szerbiában.