Iráni nagykövet: „Nekünk csak a tettek számítanak”

Egy héttel ezelőtt Teherán közelében fényes nappal meggyilkolták Mohszen Farizadét, Irán vezető atomtudósát. A támadás mögött az iráni vezetés az izraeli titkosszolgálatot sejti, és megtorlást ígért kutatója haláláért. A merénylet lehetséges következményeiről, az iráni nukleáris programról, az úgynevezett atomalku jövőjéről Nafez Arefi Hamid Reza iráni nagykövetet kérdeztük.

Nafez Arefi Hamid Reza iráni nagykövet. Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

Mohszen Farizade iráni atomtudóst temetése.
Fotó: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium

– Miért késlekednek a bíráló szavak?

– A támadás péntek késő délután történt, amelyet a hétvége követett. Megszokott, hogy ilyenkor lelassul a diplomácia. Azóta így is számos ország, köztük Oroszország, Kína, több szomszédunk, valamint Josep Borell, az unió külügyi és biztonsági főképviselője is szót emelt. Elvárjuk, hogy mások is kövessék őket. Szerintünk ugyanis nincs „jó terrorizmus” és „rossz terrorizmus”.

– Nem ez volt az első célzott gyilkosság egy iráni ellen, januárban Kászem Szolejmani tábornokkal végeztek.

– Így van, közel egy évvel ezelőtt az Egyesült Államok elnöke az egyik vezető tábornokunkat ölette meg Bagdadban. A Daesh (az Iszlám Állam – a szerk.) első számú ellenségét. Az embert, aki legyőzte a terrorszervezetet, aki ezreket mentett meg a szélsőségesektől. És ezzel a gyilkossággal a jelenlegi amerikai elnök rendkívül veszélyes örökséget hagyott maga után a Közel-Keleten.

Tüntetők amerikai és rit zászlókat égetnek Kászem Szolejmani tábornok meggyikolása után Teheránban. Veszélyes örökség.
Fotó: Nazanin Tabatabaee / WANA via REUTERS

– Milyen várakozásokkal tekintenek Joe Bidenre?

– A nemzetközi elemzők általánosságban azt várják, hogy az új elnök visszavezetheti az országát a diplomáciához. De nekünk csak a tettek, nem a szavak számítanak. Ha Washington feloldja az Iránt sújtó szankciókat, akkor készek vagyunk maradéktalanul teljesíteni a JCPOA-ben (az úgynevezett atomalku – a szerk.) foglaltakat, és visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Látok esélyt a megegyezés megmentésére. A geopolitikai logika is ezt diktálja, hiszen a közel-keleti stabilitás az egész világnak érdeke. Nem véletlen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja felsorakozott a megállapodás mögött.

– Mennyire viselik meg Iránt a szankciók és a világjárvány?

– Sajnos a jelenlegi amerikai adminisztráció szankciói miatt a népem rengeteget szenved. Ezek miatt hiány van bizonyos ételekből, gyógyszerekből, aminek leginkább a szegények, a betegek isszák meg a levét.

– Fenyegeti Iránt, hogy több arab ország rendezte a kapcsolatát Izraellel?

– Nem vagyunk ellene, ha a Perzsa-öböl államai közelednek Izrael felé. Ugyanakkor megvan a saját véleményünk. Mi úgy gondoljuk, hogy a Közel-Kelet legnagyobb problémája, minden gond gyökere az izraeli megszállás és az ennek nyomában járó palesztin menekültek milliói. Minden megegyezésnek ennek rendezésével kellene kezdődnie.