Iráni nagykövet: „Nekünk csak a tettek számítanak”

Egy héttel ezelőtt Teherán közelében fényes nappal meggyilkolták Mohszen Farizadét, Irán vezető atomtudósát. A támadás mögött az iráni vezetés az izraeli titkosszolgálatot sejti, és megtorlást ígért kutatója haláláért. A merénylet lehetséges következményeiről, az iráni nukleáris programról, az úgynevezett atomalku jövőjéről Nafez Arefi Hamid Reza iráni nagykövetet kérdeztük.

Nafez Arefi Hamid Reza iráni nagykövet. Fotó: Mirkó István Forrás: Magyar Nemzet

– Mohszen Farizadét múlt pénteken gyilkolták meg. Miért ölne meg valaki egy tudóst?

– Emlékeztetnék rá, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy ilyen történt. Tíz évvel ezelőtt, 2010 és 2012 között már megpróbáltak végezni több tudósunkkal, akik nukleáris programunkon dolgoztak. Miért? Mert Iránt még abban is megpróbálják meggátolni, hogy békés nukleáris fejlesztéseket végezzen.

– Nyugati tisztségviselők úgy írták le őt, mint az „iráni Robert Oppenheimert”, az „iráni nukleáris program atyját”. Helytálló a párhuzam?

– A nukleáris programunk kizárólag békés célokat szolgál. Szándékunk, hogy húsz év múlva teljes energiafelhasználásunk húsz százalékát atomenergiával fedezzük. Mohszen Farizade ezen a terven dolgozott, főként nukleáris-kémiai passzív védelmen. Korábban a Forradalmi Gárda tagja volt, de már évekkel ezelőtt váltott a civil szférába. Sőt az elmúlt időben a koronavírus elleni szer kifejlesztésén munkálkodott.

Nafez Arefi Hamid Reza iráni nagykövet.
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

– Hogyan lehetséges, hogy külföldi ügynökök iráni területen végeznek egy jól védett tudóssal?

– Úgy, hogy állami terrorizmusról van szó. Nagyon is lehetséges: vannak olyan külföldi titkosszolgálatok, amelyek képesek effajta merényletekre. Még akkor is, ha az elhárításunk kiváló, és keményen dolgozik azon, hogy megakadályozza ezeket.

– Mire alapozzák a gyanújukat, hogy Izrael követte el a támadást?

– A legfőbb bizonyíték Izrael ellen, hogy a miniszterelnökük néhány éve élő adásban, a világ szeme láttára figyelmeztetett: „Mohszen Farizade, jegyezzék meg ezt a nevet!” Kell ennél több bizonyíték? És ez csak a politikai szál. A merénylet körülményeit jelenleg is vizsgálják a hatóságok, így a hivatalos eredmények előtt diplomataként én sem nyilatkozhatok a részletekről.

– Teherán megtorlást ígért. Mit jelenthet ez?

– Senkit nem fenyegetünk, mi békés nép vagyunk. Az elmúlt 250 évben soha nem támadtunk meg senkit. Mi mindig a párbeszédet támogattuk, legyen szó Irakról, Jemenről, Szíriáról, Afganisztánról vagy legújabban az azeri–örmény konfliktusról. Soha nem viselkedtünk ellenségesen egyik szomszédunkkal sem, országunk a stabilitás szigete a térségben. Nem véletlen, hogy számos állam elítélte a terrortámadást. Az Európai Uniótól is ezt várnánk el.

Mohszen Farizade iráni atomtudóst temetése.
Fotó: MTI/EPA/Iráni védelmi minisztérium

– Miért késlekednek a bíráló szavak?

– A támadás péntek késő délután történt, amelyet a hétvége követett. Megszokott, hogy ilyenkor lelassul a diplomácia. Azóta így is számos ország, köztük Oroszország, Kína, több szomszédunk, valamint Josep Borell, az unió külügyi és biztonsági főképviselője is szót emelt. Elvárjuk, hogy mások is kövessék őket. Szerintünk ugyanis nincs „jó terrorizmus” és „rossz terrorizmus”.

– Nem ez volt az első célzott gyilkosság egy iráni ellen, januárban Kászem Szolejmani tábornokkal végeztek.

– Így van, közel egy évvel ezelőtt az Egyesült Államok elnöke az egyik vezető tábornokunkat ölette meg Bagdadban. A Daesh (az Iszlám Állam – a szerk.) első számú ellenségét. Az embert, aki legyőzte a terrorszervezetet, aki ezreket mentett meg a szélsőségesektől. És ezzel a gyilkossággal a jelenlegi amerikai elnök rendkívül veszélyes örökséget hagyott maga után a Közel-Keleten.

Tüntetők amerikai és rit zászlókat égetnek Kászem Szolejmani tábornok meggyikolása után Teheránban. Veszélyes örökség.
Fotó: Nazanin Tabatabaee / WANA via REUTERS

– Milyen várakozásokkal tekintenek Joe Bidenre?

– A nemzetközi elemzők általánosságban azt várják, hogy az új elnök visszavezetheti az országát a diplomáciához. De nekünk csak a tettek, nem a szavak számítanak. Ha Washington feloldja az Iránt sújtó szankciókat, akkor készek vagyunk maradéktalanul teljesíteni a JCPOA-ben (az úgynevezett atomalku – a szerk.) foglaltakat, és visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Látok esélyt a megegyezés megmentésére. A geopolitikai logika is ezt diktálja, hiszen a közel-keleti stabilitás az egész világnak érdeke. Nem véletlen, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja felsorakozott a megállapodás mögött.

– Mennyire viselik meg Iránt a szankciók és a világjárvány?

– Sajnos a jelenlegi amerikai adminisztráció szankciói miatt a népem rengeteget szenved. Ezek miatt hiány van bizonyos ételekből, gyógyszerekből, aminek leginkább a szegények, a betegek isszák meg a levét.

– Fenyegeti Iránt, hogy több arab ország rendezte a kapcsolatát Izraellel?

– Nem vagyunk ellene, ha a Perzsa-öböl államai közelednek Izrael felé. Ugyanakkor megvan a saját véleményünk. Mi úgy gondoljuk, hogy a Közel-Kelet legnagyobb problémája, minden gond gyökere az izraeli megszállás és az ennek nyomában járó palesztin menekültek milliói. Minden megegyezésnek ennek rendezésével kellene kezdődnie.