A portugál EU-elnökség is felveszi a harcot a vírussal

Szociális Európa, jogállamiság, járvány utáni újjáépítés – a január elsejével kezdődő portugál EU-elnökség gyakorlatilag ugyanazon jelszavak mentén működik majd, mint az előző fél év német elnöksége. Lisszabon egyik – saját szempontból sem elhanyagolható – érdeke, hogy a nyár elejéig döntés szülessen a 750 milliárd eurós mentőalap első részleteinek kifizetéséről.

Ursula von der Leyen Brüsszelben fogadja Antonio Costa portugál miniszterelnököt. Forrás: Associated Press

Január elsejével Portugália vette át Németországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

2007–2008-ban Németország, Portugália és Szlovénia első alkalommal alkottak EU-elnökségi triót, ám több mint tíz évvel később egészen más feladatok várnak az uniós trojkára. Már Berlin is jelezte az elnöki feladatok tavaly nyári megkezdésekor, hogy

a trió gyakorlatilag egyetlen, nagyívű programot hajt végre: úgy akarja kivezetni a koronavírus-válságból az uniót, hogy megerősödjön, és gazdaságai fenntarthatóbbá váljanak.

Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter nemrég egy interjúban maga is megerősítette, hogy miután az elmúlt hónapokban kulcsfontosságú döntések születtek az EU-ban, Lisszabonnak az elnöki fél év alatt elsősorban ezek végrehajtásával kell foglalkoznia. Silva nem konkretizálta, hogy pontosan melyik döntésre gondol: valószínűleg ugyanúgy kihívást jelent a brit–uniós megállapodás gyakorlati végrehajtása, mint az új költségvetési ciklushoz csatolt rekordméretű mentőalap beindítása.

A 750 milliárd eurós járványalappal összefüggésben a portugál elnökség azt reméli, hogy már június végéig sikerül megegyezésre jutni a tagállami helyreállítási tervekről, így a pénzek folyósításáról szóló döntés is meglehet a nyár elején.

Lisszabonnak is érdeke, hogy ennek megfelelő gyorsasággal alakítsa a Tanács napirendjét, ugyanis a déli állam turizmustól függő gazdasága mintegy hét százalékponttal zsugorodott a múlt év végére. A portugálok márpedig 28,6 milliárd eurót kaphatnak az uniós alapból vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában.

Ursula von der Leyen Brüsszelben fogadja António Costa portugál miniszterelnököt
Fotó: Associated Press

Szociális Európa, jogállamiság

A baloldali kormány vezette Portugália uniós programjában egyébként is kiemelt súllyal szerepelnek szociális és gazdasági természetű kérdések: a tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbér ügye mellett a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem is mind hangsúlyosabban lehetnek terítéken a tagállamok között a következő fél évben. Ha a koronavírus-helyzet engedi, májusban Portóban szociális csúcstalálkozót is rendeznének.

A portugál EU-elnökség a hivatalos tájékoztatása szerint egyébként fel van készülve arra az esetre is, hogy online csúcstalálkozók, virtuális miniszteri egyeztetések formájában folytassák a munkát, ahogy az javarészt a német elnökség idején is volt.

Hazánk szempontjából pedig kiemelt jelentőségű, hogy a portugálok is terítéken tartanák a jogállamiság kérdését: mint azt programfüzetükben jelezték, a cél, hogy az uniós alapértékek védelme és erősítése egyre inkább megvalósuljon 2021 első felében.

Uniós berkekben tehát egyelőre nincs szó a hetes cikkely szerinti eljárások lezárásáról – a Magyarországgal szembeni, úgynevezett jogállamisági mechanizmus eredményre vezetését tavaly nyáron még a német elnökséget irányító Angela Merkel helyezte kilátásba.

Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke egy friss német lapinterjúban nemrég kifejtette, hogy Brüsszel idén januártól mindinkább Magyarországra és Lengyelországra fókuszál majd, a hetes cikkely szerinti eljárások pedig folytatódnak a tagállamokat tömörítő Tanácsban. (Ezzel egy időben hatályba lép az új jogállamisági rendelet is – a szerk.)

Mit csinál az EU-elnökség?

A tagállamokat tömörítő uniós Tanács elnökségét félévente más-más EU-ország tölti be. A hat hónapos időszak során a soros elnökség szervezi és vezeti a tanácsi üléseket, így lényegében ő felel az EU-s napirend alakításáért. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A hármas tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, közös programot készítenek, s meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozik majd. A jelenlegi triót a német, a portugál és a szlovén elnökség alkotja. Magyarország 2011. január 1-jétől töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amely megbízatás 2011. június 30-án ért véget. A következő magyar EU-elnökség 2024 második felében lesz.