Örményország soha nem vállalta hivatalosan a felelősséget, és vitatja az áldozatok számát. Általában azzal védekeznek, hogy az azeri erők véletlenül saját civiljeikre lőhettek, vagy hogy fegyveresek vegyültek a menekülők közé, ezért kerültek célkeresztbe, és lejárató propagandával vádolják az azerieket. Egyébként az örményeknek is megvan a maguk harca: ők Törökországot vádolják népirtással az I. világháborúban meghalt örmények miatt.
De a nemzetközi küzdelem a tavalyi háborút követően is kiújult. Februárban mindkét fél az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt vádolta meg a másikat háborús bűncselekményekkel, elsősorban azzal, hogy szándékosan támadtak civil célpontokra. Baku felhánytorgatta, hogy 1991 óta majd négyezer azerbajdzsáni sorsa ismeretlen, de állításuk szerint 2020 júliusát – a konfliktus kiújulását – követően is 101 civil veszítette életét. Azerbajdzsán múlt év végén közölte, hogy részükről kivizsgálják a gyanús eseteket, két katonájuk ellen például vádat emeltek, amiért a vád szerint meggyalázták az ellenségek holttestét.
Fotó: MTI/AP/Azerbajdzsáni elnöki sajtóiroda/Vugar Amrullayev
Örményország közben a vereség után inkább saját problémáival van elfoglalva: Nikol Pasinján csütörtökön puccskísérletről beszélt, miután a hadsereg vezetői lemondásra szólították fel. Az örmény miniszterelnök visszautasította a követelést, leváltotta a vezérkari főnököt és helyettesét, és az utcára szólította híveit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!