A Minority SafePack elkaszálása a könnyebb út volt

– Úgy gondolom, az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az unió alapértékeiről van szó – mondta a Magyar Nemzetnek Vincze Loránt azzal kapcsolatosan, hogy csütörtökön az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságában került terítékre a Minority SafePack ügye, ám az Európai Bizottság képviselői ezúttal is a régi, sok esetben hibás érveket hozták fel a kisebbségvédelmi kezdeményezés ellenében. Az EP képviselők – gyakorlatilag politikai hovatartozástól függetlenül – most is keményen bírálták a bizottságot, és a továbbiakban is választ várnak az őshonos kisebbségek aggályaira.

Csíkszereda, 2018. július 7. Résztvevõk az ezer székely leány napján az erdélyi Csíkszereda fõterén 2018. július 7-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Csütörtök délelőtt az Európai Parlament kulturális szakbizottságában tartottak eszmecserét az Európai Bizottság a Minority SafePackkel kapcsolatos elutasító döntéséről. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők hivatalosan véleményt mondhattak az Európa-szerte negatív visszhangot kiváltó határozatról, noha több tucat politikus korábban már levélben is kifejezte ellenérzését az uniós bizottság irányába a nemzeti és nyelvi kisebbségek ügyének félresöprése miatt. A több szakbizottság részvételével zajló ülésen is ez a tendencia uralkodott:

az uniós parlament tagjai – gyakorlatilag politikai hovatartozástól függetlenül – keményen bírálták a kisebbségi ügyben a hatáskörök hiányára hivatkozó Európai Bizottságot.

Árulkodó, hogy a biztosi testületet egyébként sem az európai polgári kezdeményezések felelőse, Věra Jourová bizottsági alelnök képviselte az ülésen, hanem az illetékes főigazgatóságok tagjai válaszolták meg a képviselők kérdéseit. (Jourová tegnap a Central European University [CEU] budapesti székhelyű Demokrácia Intézetének szervezésében tartott videokonferencián még részt vett, itt ismét betegnek nevezte a magyar demokráciát – a szerk.)

Az őshonos kisebbségek nem migránsok

A bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, Vivienne Hoffmann az EP-ben gyakorlatilag megismételte a januári bizottsági közlemény érveit, miszerint az EB-nek nincs kizárólagos jogalkotási hatásköre a kisebbségvédelmi kérdésben, ám ami az uniós szerződések alapján tőle telik, azt már megtette. – Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kérdésben nincs szükség további jogi aktusokra – mondta, felsorolva, hogy az EU milyen területeken mozdítja elő a kulturális és nyelvi sokszínűséget, s segíti a társadalmi, így szociális integrációt.

Példaként a romák, illetve migránsok ügyét említette, majd többek között az EP-képviselők figyelmébe ajánlotta az uniós testület Migránsok az európai iskolákban című jelentését, valamint az Erasmus+ és a Kreatív Európa programokat mint a nyelvi sokszínűség előmozdítóit.

Felszólalásában Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője csalódottságának adott hangot a bizottsági döntés miatt. – 1,2 millió európai polgár úgy gondolta, hogy ez a polgári kezdeményezés igenis kell a jogaik védelméhez. Nem beszélve arról, hogy a Minority SafePack elsősorban az ötvenmillió, őshonos kisebbséghez tartozó európai nyelvi és kulturális jogait szeretné védeni. Nem feltétlenül az új kisebbségre gondolt a kezdeményezés – fogalmazott az EP-képviselő, egyúttal

elfogadhatatlannak nevezve az Európai Bizottság érveit.

Az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában gyűjtött aláírásainak egy részét tartalmazó doboz a román országos népesség-nyilvántartó hivatalnál, Bukarestben 2018. április 11-én. A hivatalban az RMDSZ képviselői és szenátorai jelenlétében iktatták a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában gyűjtött, több mint háromszázezer aláírását Fotó: MTI/Baranyi Ildikó

Hidvéghi Balázs, az EP állampolgári jogi bizottságának részéről szintén elégedetlenségét fejezte ki. – Az Európai Bizottság szereti magát a demokrácia legfőbb védelmezőjeként feltüntetni, amikor azonban állampolgárok milliói fordulnak hozzá konkrét lépéseket követelve a nemzeti kisebbségek védelmében, akkor hátat fordít nekik. Ez a kezdeményezés a demokrácia ünnepe lehetett volna – húzta alá a Fidesz politikusa.

Vincze Loránt: az EB A könnyebb utat választotta

– A könnyebb utat választották-e az elutasítással? Ez itt a kérdés – ezt már Vincze Loránt, az európai polgári kezdeményezések jelentéstevője, az RMDSZ EP-képviselője mondta az ülésen, kijelentve, hogy

a bizottság által érvként felsorolt projektek egy része köszönőviszonyban sincs a Minority SafePack javaslataival.

Az EP-képviselő a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában később kifejtette: az Európai Bizottság valóban a könnyebb utat választotta, ahelyett, hogy intézkedéseket javasolt volna az Európai Unió kulturális és nyelvi sokféleségének védelmében, hogy elindított volna egy valódi párbeszédet a kisebbségi jogokról mint alapvető emberi jogokról, hogy vitába szállt volna a kisebbségi kérdésben vonakodó tagállamokkal. – A kulturális bizottság ülése még egyértelműbbé tette, hogy a képviselők elhibázottnak és megalapozatlannak tartják az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack elutasításáról – fogalmazott lapunk kérdésére válaszolva. A bizottsági érvek felületességéről így nyilatkozott: – Felszólalásomban a Minoroty SafePack által kért Nyelvi Sokféleség Központ létrehozását hoztam fel, ez a legkisebb és legveszélyeztetettebb nyelvekre fókuszálna. Az EB válasza szerint ezzel az Európai Modern Nyelvek Központja is foglalkozhatna. Utóbbi, az Európa Tanács által működtetett központnak azonban nincs illetékessége a kisebbségi és regionális nyelvek terén, és 26 éves története során soha nem is foglalkozott velük.

Úgy gondolom, az ilyen típusú hibák és felületes megközelítések megbocsáthatatlanok, amikor az unió alapértékeiről van szó.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint egész egyszerűen a könnyebb utat választották a Minority SafePack elutasításakor Fotó: Európai Parlament