időjárás 13°C Petra 2022. október 2.
logo

Bürokraták kezében a székelyek sorsa

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.02.03. 06:30
Bürokraták kezében a székelyek sorsa

– A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét – mondta a Magyar Nemzetnek Johan ­Häggman, a kisebbségi jogok szakértője, Leonard­ ­­Orban többnyelvűségért felelős uniós exbiztos egykori munkatársa az EU-ban immár sorozatos kisebbségvédelmi kezdeményezésekkel kapcsolatosan. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója jelenlegi irányelvi tanácsadója lapunknak arról is beszélt, hogy a brüsszeli bürokratamentalitás szép lassan elidegenítheti a polgárokat az uniótól.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a napokban a nyolcadik EU-államban is összegyűjthette a szükséges támogatói nyilatkozatokat, így a kisebbségvédelmi kezdeményezés szervezői jó úton haladnak afelé, hogy az unió hetedik sikeres európai polgári kezdeményezése legyen az övék. A székelyek által indított akció célja az, hogy az EU egyik legnagyobb támogatási kerete, a kohéziós politika kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől.

Miután a tematikájában hasonló Minority SafePacket az Európai Bizottság január közepén elutasította, adódik a kérdés, hogy az unió mit tud tenni egyáltalán a nyelvi-kulturális sokszínűség megőrzéséért. Brüsszelnek pontosan milyen feladatai vannak a kisebbségvédelem terén? Erről Johan ­Häggmant, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) irányelvi tanácsadóját (képünkön) kérdeztük, aki maga is jól ismeri az Európai Bizottság működését, korábban ugyanis Leonard­ ­­Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos kabinetjében dolgozott. – Az Írd­alá.hu és a Minority SafePack kezdeményezések számomra azt is bizonyítják, hogy

a székelyek elképesztően kemény nemzetközi küzdelmet folytatnak a jogvédelem terén.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy Vincze Loránt személyében magyar az őshonos kisebbségeket tömörítő legnagyobb euró­pai szervezet elnöke, de jelenleg az ifjúsági szervezet élén is székely fiatal áll. A székelyek élharcosok, húzzák maguk után a kontinens többi nemzeti és nyelvi kisebbségét – magyarázza Hägg­man az SZNT és a FUEN menetelésére reagálva.

A kép árnyalódik, amikor a kisebbségi jogok szakértőjét az uniós érdekérvényesítés lehetőségeiről kérdezzük. – Manapság már a bürokraták hatalma a meghatározó az uniós döntéshozatalban. Erre a Minority SafePack elutasítása is rávilágított, hiszen a döntés nyilvánvalóan olyan emberek kezében volt, akiknek halvány fogalmuk sincs az ügy gyakorlati jelentőségéről, a mindennapok kihívásairól – mondja, azt hangoztatva: amikor látta a kisebbségvédelmi kezdeményezést elgáncsoló bizottsági közleményt, rögtön eszébe jutottak az uniós bizottságban eltöltött munkaévek. A testület jogi szolgálatának, mintsem a vezető politikusok munkáját látta a szövegben.

– Ez a fajta bürokratamentalitás szép lassan elidegeníti a polgárokat az EU-tól

– teszi hozzá. Johan ­Häggman szerint a kisebbségvédelem ügyét nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ezt mutatja az SZNT aláírásgyűjtése, illetve a Minority SafePack ­miatti zúgolódás, ám a politikai megfontolások folyamatos háttérbe szorulása „aggasztó”.

A Magyar Nemzet hasábjain is sokat cikkeztünk arról, hogy egyes ügyekben igenis megvannak az emlegetett politikai megfontolások. Az Európai Bizottság például a rasszista tendenciák megfordítására, az LMBT-közösség jogaival kapcsolatban is nyilvánosságra hozott egy-egy cselekvési tervet tavaly, de hasonlóképp nagy visszhangot kapott itthon a migránsok befogadásáról és integrációjáról szóló brüsszeli dokumentum. Felvetésünkre a szakember nem véleményezi e terveket, viszont a kisebbségvédelemmel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: elméleti síkon, pusztán a szerződések alapján igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal érvel, hogy tagállami hatáskörről van szó. – Viszont ennyi erővel mindössze pár területen léteznek kizárólagos uniós hatáskörök, ilyen például az egységes belső piac szabályozása vagy a versenypolitika – vélekedik Häggman, aki szerint a demokratikus deficit szempontjából is veszélyes az említett bürokratamentalitás. – Az európai uniós polgárok okkal mondhatják, hogy fenébe az EU-val, ha nem hallgat ránk! A Minority SafePack egy újabb sikeres európai polgári kezdeményezés volt, amit ráadásul a közvetlenül az európaiak által megválasztott Európai Parlament is teljes mellszélességgel támogatott.

Brüsszelben miért nem tanulunk a hibákból?

– teszi fel a kérdést az egykori bizottsági alkalmazott a brexittel példálózva.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.