– teszi hozzá. Johan Häggman szerint a kisebbségvédelem ügyét nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ezt mutatja az SZNT aláírásgyűjtése, illetve a Minority SafePack miatti zúgolódás, ám a politikai megfontolások folyamatos háttérbe szorulása „aggasztó”.
A Magyar Nemzet hasábjain is sokat cikkeztünk arról, hogy egyes ügyekben igenis megvannak az emlegetett politikai megfontolások. Az Európai Bizottság például a rasszista tendenciák megfordítására, az LMBT-közösség jogaival kapcsolatban is nyilvánosságra hozott egy-egy cselekvési tervet tavaly, de hasonlóképp nagy visszhangot kapott itthon a migránsok befogadásáról és integrációjáról szóló brüsszeli dokumentum. Felvetésünkre a szakember nem véleményezi e terveket, viszont a kisebbségvédelemmel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: elméleti síkon, pusztán a szerződések alapján igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal érvel, hogy tagállami hatáskörről van szó. – Viszont ennyi erővel mindössze pár területen léteznek kizárólagos uniós hatáskörök, ilyen például az egységes belső piac szabályozása vagy a versenypolitika – vélekedik Häggman, aki szerint a demokratikus deficit szempontjából is veszélyes az említett bürokratamentalitás. – Az európai uniós polgárok okkal mondhatják, hogy fenébe az EU-val, ha nem hallgat ránk! A Minority SafePack egy újabb sikeres európai polgári kezdeményezés volt, amit ráadásul a közvetlenül az európaiak által megválasztott Európai Parlament is teljes mellszélességgel támogatott.
Brüsszelben miért nem tanulunk a hibákból?
– teszi fel a kérdést az egykori bizottsági alkalmazott a brexittel példálózva.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!