A baloldali Önrendelkezés nyerte meg a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat Koszovóban – derült ki a választási bizottság legfrissebb, a szavazatok 96 százalékának feldolgozottsága alapján közölt adatokból hétfőn.
Az Önrendelkezésre a szavazópolgárok 48 százaléka adta a voksát. A második helyen a korábban Hashim Thaçi volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 17,42 százalékával, a harmadik pedig az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség lett 13,2 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű pártja és koalíciós partnerei 7,44 százalékot szereztek. A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek.
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj
A várakozások szerint hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.
Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig ötvennapos kormányfősége idején pedig kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.
Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu
Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője sajtótájékoztatón köszönte meg a támogatást. Mint mondta: a koszovóiak bebizonyították, hogy bármit elérhetnek, ha összefognak. Szerinte pártja győzelme azt bizonyítja, hogy a koszovói állampolgárok a változásra, és a korábbi vezetők menesztésére, a korrupció és a stagnálás ellen szavaztak.
Koszovó legnagyobb gondja a magas munkanélküliség, a korrupció és rendezetlen államjogi státus, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindezen gondokat tetézi a koronavírus-járvány, illetve a következtében kialakult súlyos gazdasági válság, valamint az, hogy a koszovói állampolgárok egyre elégedetlenebbek az Európai Unióval, ugyanis Brüsszel évek óta halogatja a koszovóiak vízumliberalizációját.
Az Önrendelkezés ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiához fűződő viszony rendezését.
Üzenet Brüsszelből
Az Európai Unió továbbra is együttműködik és támogatja Koszovót, hogy kézzelfogható előrelépést érjen el az európai integráció útján – jelentette ki közös nyilatkozatában Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos a Koszóvóban tartott hétvégi előre hozott parlamenti választásokat követően hétfőn. Az uniós bizottság két tagja a nyilatkozatban közölte: az európai integráció érdekében Koszovónak elő kell mozdítania a szükséges reformokat a stabilizációs és társulási megállapodásban rögzítettek, valamint az európai reformmenetrend szerint, illetve előremutató lépéseket kell tennie a regionális együttműködés irányába. Kiemelték: Koszovó európai integrációs útja a Szerbiával fenntartott kapcsolatok átfogó normalizálásán át vezet. Az EU ezért elvárja, hogy az új pristinai hatóságok konstruktív módon vegyenek részt az unió által támogatott párbeszédben, és megragadják az előttük álló lehetőséget az átfogó megállapodás elérésére – tették hozzá. (MTI)
