Dacos koszovói vezetéssel kell szembenéznie Brüsszelnek

Az Önrendelkezésre a szavazópolgárok 48 százaléka adta a voksát az előre hozott választásokon.

Pristina, 2021. február 14. Albin Kurti, az ellenzéki koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetõje és miniszterelnök-jelöltje regisztrál, mielõtt leadja voksát egy pristinai szavazóhelyiségben 2021. február 14-én. Koszovóban ezen a napon tartják az elõrehozott választásokat, miután 2020. decemberében a koszovói legfelsõbb bíróság kimondta, hogy a parlament illegálisan választott új kormányt júniusban. MTI/AP/Visar Kryeziu Fotó: Visar Kryeziu

A baloldali Önrendelkezés nyerte meg a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokat Koszovóban – derült ki a választási bizottság legfrissebb, a szavazatok 96 százalékának feldolgozottsága alapján közölt adatokból hétfőn.

Az Önrendelkezésre a szavazópolgárok 48 százaléka adta a voksát. A második helyen a korábban Hashim Thaçi volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 17,42 százalékával, a harmadik pedig az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség lett 13,2 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű pártja és koalíciós partnerei 7,44 százalékot szereztek. A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek.

A baloldali Önrendelkezés párt támogatói ünnepelnek Pristinában 2021. február 14-én éjjel
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

A várakozások szerint hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani.

Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig ötvennapos kormányfősége idején pedig kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.

Albin Kurti, az ellenzéki koszovói Önrendelkezés párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje regisztrál, mielőtt leadja voksát egy pristinai szavazóhelyiségben 2021. február 14-én
Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu

Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője sajtótájékoztatón köszönte meg a támogatást. Mint mondta: a koszovóiak bebizonyították, hogy bármit elérhetnek, ha összefognak. Szerinte pártja győzelme azt bizonyítja, hogy a koszovói állampolgárok a változásra, és a korábbi vezetők menesztésére, a korrupció és a stagnálás ellen szavaztak.

Koszovó legnagyobb gondja a magas munkanélküliség, a korrupció és rendezetlen államjogi státus, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindezen gondokat tetézi a koronavírus-járvány, illetve a következtében kialakult súlyos gazdasági válság, valamint az, hogy a koszovói állampolgárok egyre elégedetlenebbek az Európai Unióval, ugyanis Brüsszel évek óta halogatja a koszovóiak vízumliberalizációját.

Az Önrendelkezés ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiához fűződő viszony rendezését.

Üzenet Brüsszelből

Az Európai Unió továbbra is együttműködik és támogatja Koszovót, hogy kézzelfogható előrelépést érjen el az európai integráció útján – jelentette ki közös nyilatkozatában Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos a Koszóvóban tartott hétvégi előre hozott parlamenti választásokat követően hétfőn. Az uniós bizottság két tagja a nyilatkozatban közölte: az európai integráció érdekében Koszovónak elő kell mozdítania a szükséges reformokat a stabilizációs és társulási megállapodásban rögzítettek, valamint az európai reformmenetrend szerint, illetve előremutató lépéseket kell tennie a regionális együttműködés irányába. Kiemelték: Koszovó európai integrációs útja a Szerbiával fenntartott kapcsolatok átfogó normalizálásán át vezet. Az EU ezért elvárja, hogy az új pristinai hatóságok konstruktív módon vegyenek részt az unió által támogatott párbeszédben, és megragadják az előttük álló lehetőséget az átfogó megállapodás elérésére – tették hozzá. (MTI)