Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Dollármilliárdokat pazarolt el a Fehér Ház az afganisztáni konfliktusra: 2008 óta az adófizetők pénzéből mintegy nyolcmilliárd dollárt költöttek el olyan épületekre és járművekre, melyek nagy részét lerombolták, illetve elhagyták
– írja az AP hírügynökség az Afganisztán újjáépítését felügyelő hatóság (SIGAR) hétfőn közzétett jelentésére hivatkozva.
A kormányjelentés szerint az elmúlt tizenhárom év kiadásaiból csupán 343,2 millió dollár értékben maradt fenn olyan épület és jármű, amelyet karbantartanak. A nyolcmilliárdos összegből továbbá csak 1,2 milliárd dollárt költöttek épületek és járművek vásárlására, illetve építésére. John F. Sopko, a SIGAR vezetője szerint az afganisztáni újjáépítést finanszírozó hivataloknak nem lett volna szabad szemet hunyniuk afölött, hogy a vagyontárgyak nagy része tönkrement. Bill Roggio, a The Long War Journal amerikai híroldal elemzője elmondta, hogy a pénzügyi veszteségek hátterében főleg a tálibok támadásai állnak, melyek nagyon sok, amerikai kézen lévő épületet és járművet tönkretettek.
– Gondolkodás nélkül tömték a pénzt egy lyukas zsákba
– fűzte hozzá a kutató, hangsúlyozva, hogy a középületeket nemcsak felépíteni kell, hanem fenntartani is, valamint védeni a tálibok támadásaitól. Roggio továbbá az Afganisztánban uralkodó korrupcióra és a helyiek hozzá nem értésére is felhívta a figyelmet, s ezeket véleménye szerint a nyugati hatalmak – köztük Washington is – alábecsülték.
A SIGAR jelentése szerint az építkezésért felelős amerikai ügynökségek, mielőtt felépítettek volna bármilyen közintézményt – például klinikát vagy iskolát –, nem egyeztettek az afgánokkal arról, hogy az épületekre szükség van-e egyáltalán. Sopko elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom évben több olyan amerikai törvényt is megsértettek, melyek a gondos pénzköltésről szólnak. A SIGAR vezetője rámutatott, hogy az ügynökségeknek nem szabadott volna felhúzniuk az épületeket egészen addig, amíg nem volt biztos, hogy Afganisztán rendelkezik a fenntartásuk és védelmük biztosításához szükséges létszámmal.
Torek Farhádi, az afgán kormány egyik volt tanácsadója elmondta, hogy a beruházásoknál sokszor érvényesült az a mentalitás, miszerint az adományozó tudja a legjobban, mire van szükségük az adományozottaknak, és az amerikai hivatalok alig tárgyaltak az afgán kormánnyal terveikről. A szakértő példaként az iskolaépületeket említette, melyeket sokszor már meglévő, más adományozók pénzéből finanszírozott tanintézmények mellé építettek. Farhádi szerint a pénz elherdálásának mértékét tovább fokozta, hogy a különböző amerikai hivatalok sem hangolták össze munkájukat, a pénzbőség pedig csak növelte a korrupciót az amerikai kivitelezők és az afgánok körében is.
– Felügyelni kell a programok előrehaladását és végrehajtását, valamint ellenőrizni kell a kiadások minden egyes rétegét
– jelentette ki Farhádi a jövőbeni projektekre vonatkozóan.
Roggio úgy véli, hogy a jövőben inkább a kisebb, könnyebben kezelhető projektekre kell helyezni a hangsúlyt, és nem azokra, melyekhez Afganisztán sem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.
Felmérések szerint már az amerikai társadalmat is kimerítette a közel húsz éve tartó háború. Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke tavaly februárban megállapodást kötött a tálib lázadókkal, miszerint 2021. május elsejéig kivonják az amerikai erőket. Noha a csapatkivonás megkezdődött, Joe Biden amerikai elnök leállította azokat, arra hivatkozva, hogy a tálibok nem tartják be az egyezmény rájuk vonatkozó pontjait. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő korábban elmondta lapunknak, hogy az új adminisztráció újragondolja a lehetőségeket, így egyelőre kérdéses marad, hogy a katonák hazatérhetnek-e idén tavasszal. Időközben az afgán kormány és a tálib vezetők között is megindultak a tárgyalások, bár még nagyon messzinek tűnik az a békemegállapodás, mely lezárná az 1980-as szovjet megszállással kezdődött, mintegy negyven éve tartó háborút.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
David Pressman bejelentette lemondását
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Olvasóink többsége a görögök ellen küldené harcba a válogatottat
Magyarellenes rágalmak régen és most
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
K...rva nagy következmények
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Úgy tesznek, mintha mi sem történt volna.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Gyurcsányék nyerhetnek Magyar botrányain
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
