Feneketlen pénznyelő az afganisztáni háború

Egy amerikai jelentés szerint közel nyolcmilliárd dollár veszett kárba 2008 óta.

Soldiers attached to the 101st Resolute Support Sustainment Brigade, Iowa National Guard and 10th Mountain, 2-14 Infantry Battalion, load onto a Chinook helicopter to head out on a mission in Afghanistan, January 15, 2019. 1st Lt. Verniccia Ford/U.S. Army/Handout via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. - RC110D3B25B0 Fotó: US ARMY

Dollármilliárdokat pazarolt el a Fehér Ház az afganisztáni konfliktusra: 2008 óta az adófizetők pénzéből mintegy nyolcmilliárd dollárt költöttek el olyan épületekre és járművekre, melyek nagy részét lerombolták, illetve elhagyták

– írja az AP hírügynökség az Afganisztán újjáépítését felügyelő hatóság (SIGAR) hétfőn közzétett jelentésére hivatkozva.

A kormányjelentés szerint az elmúlt tizenhárom év kiadásaiból csupán 343,2 millió dollár értékben maradt fenn olyan épület és jármű, amelyet karbantartanak. A nyolcmilliárdos összegből továbbá csak 1,2 milliárd dollárt költöttek épületek és járművek vásárlására, illetve építésére. John F. Sopko, a SIGAR vezetője szerint az afganisztáni újjáépítést finanszírozó hivataloknak nem lett volna szabad szemet hunyniuk afölött, hogy a vagyontárgyak nagy része tönkrement. Bill Roggio, a The Long War Journal amerikai híroldal elemzője elmondta, hogy a pénzügyi veszteségek hátterében főleg a tálibok támadásai állnak, melyek nagyon sok, amerikai kézen lévő épületet és járművet tönkretettek.

– Gondolkodás nélkül tömték a pénzt egy lyukas zsákba

– fűzte hozzá a kutató, hangsúlyozva, hogy a középületeket nemcsak felépíteni kell, hanem fenntartani is, valamint védeni a tálibok támadásaitól. Roggio továbbá az Afganisztánban uralkodó korrupcióra és a helyiek hozzá nem értésére is felhívta a figyelmet, s ezeket véleménye szerint a nyugati hatalmak – köztük Washington is – alábecsülték.

A SIGAR jelentése szerint az építkezésért felelős amerikai ügynökségek, mielőtt felépítettek volna bármilyen közintézményt – például klinikát vagy iskolát –, nem egyeztettek az afgánokkal arról, hogy az épületekre szükség van-e egyáltalán. Sopko elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom évben több olyan amerikai törvényt is megsértettek, melyek a gondos pénzköltésről szólnak. A SIGAR vezetője rámutatott, hogy az ügynökségeknek nem szabadott volna felhúzniuk az épületeket egészen addig, amíg nem volt biztos, hogy Afganisztán rendelkezik a fenntartásuk és védelmük biztosításához szükséges létszámmal.

Torek Farhádi, az afgán kormány egyik volt tanácsadója elmondta, hogy a beruházásoknál sokszor érvényesült az a mentalitás, miszerint az adományozó tudja a legjobban, mire van szükségük az adományozottaknak, és az amerikai hivatalok alig tárgyaltak az afgán kormánnyal terveikről. A szakértő példaként az iskolaépületeket említette, melyeket sokszor már meglévő, más adományozók pénzéből finanszírozott tanintézmények mellé építettek. Farhádi szerint a pénz elherdálásának mértékét tovább fokozta, hogy a különböző amerikai hivatalok sem hangolták össze munkájukat, a pénzbőség pedig csak növelte a korrupciót az amerikai kivitelezők és az afgánok körében is.

Amerikai katonák egy Chinook típusú katonai helikopterre szállnak Afganisztánban 2019. január 15-én. 1st Lt. Verniccia Ford/U.S. Army/Handout via Reuters

– Felügyelni kell a programok előrehaladását és végrehajtását, valamint ellenőrizni kell a kiadások minden egyes rétegét

– jelentette ki Farhádi a jövőbeni projektekre vonatkozóan.

Roggio úgy véli, hogy a jövőben inkább a kisebb, könnyebben kezelhető projektekre kell helyezni a hangsúlyt, és nem azokra, melyekhez Afganisztán sem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.

Felmérések szerint már az amerikai társadalmat is kimerítette a közel húsz éve tartó háború. Donald Trump, az Egyesült Államok előző elnöke tavaly februárban megállapodást kötött a tálib lázadókkal, miszerint 2021. május elsejéig kivonják az amerikai erőket. Noha a csapatkivonás megkezdődött, Joe Biden amerikai elnök leállította azokat, arra hivatkozva, hogy a tálibok nem tartják be az egyezmény rájuk vonatkozó pontjait. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő korábban elmondta lapunknak, hogy az új adminisztráció újragondolja a lehetőségeket, így egyelőre kérdéses marad, hogy a katonák hazatérhetnek-e idén tavasszal. Időközben az afgán kormány és a tálib vezetők között is megindultak a tárgyalások, bár még nagyon messzinek tűnik az a békemegállapodás, mely lezárná az 1980-as szovjet megszállással kezdődött, mintegy negyven éve tartó háborút.