Dollármilliárdokat pazarolt el a Fehér Ház az afganisztáni konfliktusra: 2008 óta az adófizetők pénzéből mintegy nyolcmilliárd dollárt költöttek el olyan épületekre és járművekre, melyek nagy részét lerombolták, illetve elhagyták
– írja az AP hírügynökség az Afganisztán újjáépítését felügyelő hatóság (SIGAR) hétfőn közzétett jelentésére hivatkozva.
A kormányjelentés szerint az elmúlt tizenhárom év kiadásaiból csupán 343,2 millió dollár értékben maradt fenn olyan épület és jármű, amelyet karbantartanak. A nyolcmilliárdos összegből továbbá csak 1,2 milliárd dollárt költöttek épületek és járművek vásárlására, illetve építésére. John F. Sopko, a SIGAR vezetője szerint az afganisztáni újjáépítést finanszírozó hivataloknak nem lett volna szabad szemet hunyniuk afölött, hogy a vagyontárgyak nagy része tönkrement. Bill Roggio, a The Long War Journal amerikai híroldal elemzője elmondta, hogy a pénzügyi veszteségek hátterében főleg a tálibok támadásai állnak, melyek nagyon sok, amerikai kézen lévő épületet és járművet tönkretettek.
– Gondolkodás nélkül tömték a pénzt egy lyukas zsákba
– fűzte hozzá a kutató, hangsúlyozva, hogy a középületeket nemcsak felépíteni kell, hanem fenntartani is, valamint védeni a tálibok támadásaitól. Roggio továbbá az Afganisztánban uralkodó korrupcióra és a helyiek hozzá nem értésére is felhívta a figyelmet, s ezeket véleménye szerint a nyugati hatalmak – köztük Washington is – alábecsülték.
A SIGAR jelentése szerint az építkezésért felelős amerikai ügynökségek, mielőtt felépítettek volna bármilyen közintézményt – például klinikát vagy iskolát –, nem egyeztettek az afgánokkal arról, hogy az épületekre szükség van-e egyáltalán. Sopko elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom évben több olyan amerikai törvényt is megsértettek, melyek a gondos pénzköltésről szólnak. A SIGAR vezetője rámutatott, hogy az ügynökségeknek nem szabadott volna felhúzniuk az épületeket egészen addig, amíg nem volt biztos, hogy Afganisztán rendelkezik a fenntartásuk és védelmük biztosításához szükséges létszámmal.
Torek Farhádi, az afgán kormány egyik volt tanácsadója elmondta, hogy a beruházásoknál sokszor érvényesült az a mentalitás, miszerint az adományozó tudja a legjobban, mire van szükségük az adományozottaknak, és az amerikai hivatalok alig tárgyaltak az afgán kormánnyal terveikről. A szakértő példaként az iskolaépületeket említette, melyeket sokszor már meglévő, más adományozók pénzéből finanszírozott tanintézmények mellé építettek. Farhádi szerint a pénz elherdálásának mértékét tovább fokozta, hogy a különböző amerikai hivatalok sem hangolták össze munkájukat, a pénzbőség pedig csak növelte a korrupciót az amerikai kivitelezők és az afgánok körében is.
