Negyedik választási győzelmére készül Bassár el-Aszad

Egy hónappal a választások előtt szankciókkal sújtotta Szíriát a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet.

Bassár el-Aszad jelenlegi elnök is indul a jövő hónapban tartandó szíriai elnökválasztáson

– jelentette szerdán a szíriai állami média a parlamenti szóvivő közlésére hivatkozva. Az elnökkel szemben indulók névsora egyelőre még nem teljes, azonban a SANA szíriai hírügynökség értesülései szerint az ötvenéves Faten Ali Nahar is pályázik az elnöki posztra, aki egyébként az első nő, aki elnökválasztáson indul Szíriában. Az országban május 26-án voksolnak. Az elnökválasztás kimenetele kevéssé kétséges a megfigyelők szerint: szinte biztos, hogy Bassár el-Aszad negyedik hétéves megbízatását kezdheti majd meg.

Hammúd Szabbak parlamenti elnök április 18-án jelentette be, hogy május 26-án elnökválasztást tartanak Szíriában
Fotó: MTI/EPA/Juszef Badaui

Az Egyesült Államok és a szíriai ellenzék a választásokat színjátéknak minősítette, amelynek a célja csupán a 2000 júliusa óta hatalmon levő Aszad uralmának a bebetonozása. Az Egyesült Államok már a múlt hónapban jelezte, hogy nem fogja elismerni a szíriai elnökválasztás eredményét, kivéve, ha a voksolást az ENSZ fogja felügyelni, és a választás szabad és tisztességes lesz, amelyben a szíriai társadalom minden csoportja képviseltetheti magát.

Az elnök családja és a kormányon lévő Baasz párt öt évtizede irányítja Szíriát, ahol 2011-ben polgárháború tört ki. A konfliktusba – amely eddig több mint 380 ezer ember életét követelte – terrorszervezetek és külföldi hatalmak is beavatkoztak, az Oroszország és Irán által támogatott Aszad-kormány mostanra visszaszerezte az irányítást az ország nagy része felett. A parlament bejelentése szerint a választásokon csak az indulhat, aki az utóbbi tíz évben Szíriában élt, ez pedig automatikusan kizárja a külföldre menekült ellenzékieket.

Az elmúlt időszakban egyre több politikus sürgette, hogy vonják felelősségre a szíriai kormányt, melyet vegyi fegyverek a lakosság elleni bevetésével vádolnak. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőinek a vizsgálata szerint az ország több alkalommal is vegyi fegyvereket vetett be a harcokban, így szerdán megfosztották Szíriát a szavazati jogától. Az OPCW államainak a többsége támogatta azt a döntést is, hogy Szíria ne tölthessen be semmilyen tisztséget a szervezetben.

Ez az első alkalom, hogy a szervezet egyik tagországát ilyen szankcióval sújtották.

A szervezet 193 tagállamának megküldött határozattervezetet 46 ország kezdeményezte, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. A Szíriát érintő szankciókat végül 87 igen szavazattal, 15 ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az információk szerint Irán, Oroszország és Szíria azon országok között volt, amelyek az intézkedés ellen szavaztak. Elemzők úgy vélik, a határozat szimbolikus jelentőségű, a lépés azonban fontos a szíriai kormány háborús bűncselekmények miatti elszámoltatásának a folyamatában.

Szíriai katonák Damaszkusz romjai között.
Fotó: Reuters/Omar Sanadiki

– Itt az ideje, hogy felelősségre vonjuk a szíriai kormányt

– jelentette ki korábban Nicolas de Rivière, Franciaország ENSZ nagykövete.

Az OPCW 2018 februárjában indított vizsgálatot a nemzetközi egyezmények által tiltott vegyi fegyverek állítólagos szíriai bevetésének az ügyében. Az ENSZ és az OPCW közös tényfeltáró missziója tavaly áprilisban közzétett vizsgálati jelentésében azt közölte, Damaszkusz katonai repülőgépeken és helikoptereken több alkalommal is klór-, illetve szaringázzal töltött bombákkal intézett támadást civilek ellen az idlíbi Szarakib, a kelet-gútai Dúma településeken, valamint Hama tartomány nyugati részén a tíz éve tartó polgárháborúban. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pedig mustárgázt használt az ellenségei ellen.

A támadásoknak száznál is több áldozata volt, a légibombázásokban egy kórházat is találat ért.

Bassár el-Aszad kormányzata, valamint az őt támogató Oroszország többször is határozottan tagadta, hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek volna be. Állításuk szerint a szervezet szíriai kormányerőket elmarasztaló jelentése hiányosságokat tartalmaz és hiteltelen. Szíria 2013-ban csatlakozott a szervezethez, miután az ország fővárosának a külterületén történt vegyifegyver-támadás elkövetésével vádolták meg. A szír kormány tagadta és elítélte a vegyi fegyverek használatát, és azt állította: a felkelők megrendezték a támadást, hogy Damaszkuszt bűnbakká tegyék.