Bassár el-Aszad jelenlegi elnök is indul a jövő hónapban tartandó szíriai elnökválasztáson

Dánia elkezdett leszámolni az iszlámmal
Dánia egy 2018-ban életbe lépett törvényt bővít ki.
Bassár el-Aszad jelenlegi elnök is indul a jövő hónapban tartandó szíriai elnökválasztáson
– jelentette szerdán a szíriai állami média a parlamenti szóvivő közlésére hivatkozva. Az elnökkel szemben indulók névsora egyelőre még nem teljes, azonban a SANA szíriai hírügynökség értesülései szerint az ötvenéves Faten Ali Nahar is pályázik az elnöki posztra, aki egyébként az első nő, aki elnökválasztáson indul Szíriában. Az országban május 26-án voksolnak. Az elnökválasztás kimenetele kevéssé kétséges a megfigyelők szerint: szinte biztos, hogy Bassár el-Aszad negyedik hétéves megbízatását kezdheti majd meg.
Az Egyesült Államok és a szíriai ellenzék a választásokat színjátéknak minősítette, amelynek a célja csupán a 2000 júliusa óta hatalmon levő Aszad uralmának a bebetonozása. Az Egyesült Államok már a múlt hónapban jelezte, hogy nem fogja elismerni a szíriai elnökválasztás eredményét, kivéve, ha a voksolást az ENSZ fogja felügyelni, és a választás szabad és tisztességes lesz, amelyben a szíriai társadalom minden csoportja képviseltetheti magát.
Az elnök családja és a kormányon lévő Baasz párt öt évtizede irányítja Szíriát, ahol 2011-ben polgárháború tört ki. A konfliktusba – amely eddig több mint 380 ezer ember életét követelte – terrorszervezetek és külföldi hatalmak is beavatkoztak, az Oroszország és Irán által támogatott Aszad-kormány mostanra visszaszerezte az irányítást az ország nagy része felett. A parlament bejelentése szerint a választásokon csak az indulhat, aki az utóbbi tíz évben Szíriában élt, ez pedig automatikusan kizárja a külföldre menekült ellenzékieket.
Az elmúlt időszakban egyre több politikus sürgette, hogy vonják felelősségre a szíriai kormányt, melyet vegyi fegyverek a lakosság elleni bevetésével vádolnak. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőinek a vizsgálata szerint az ország több alkalommal is vegyi fegyvereket vetett be a harcokban, így szerdán megfosztották Szíriát a szavazati jogától. Az OPCW államainak a többsége támogatta azt a döntést is, hogy Szíria ne tölthessen be semmilyen tisztséget a szervezetben.
Ez az első alkalom, hogy a szervezet egyik tagországát ilyen szankcióval sújtották.
A szervezet 193 tagállamának megküldött határozattervezetet 46 ország kezdeményezte, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. A Szíriát érintő szankciókat végül 87 igen szavazattal, 15 ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az információk szerint Irán, Oroszország és Szíria azon országok között volt, amelyek az intézkedés ellen szavaztak. Elemzők úgy vélik, a határozat szimbolikus jelentőségű, a lépés azonban fontos a szíriai kormány háborús bűncselekmények miatti elszámoltatásának a folyamatában.
– Itt az ideje, hogy felelősségre vonjuk a szíriai kormányt
– jelentette ki korábban Nicolas de Rivière, Franciaország ENSZ nagykövete.
Az OPCW 2018 februárjában indított vizsgálatot a nemzetközi egyezmények által tiltott vegyi fegyverek állítólagos szíriai bevetésének az ügyében. Az ENSZ és az OPCW közös tényfeltáró missziója tavaly áprilisban közzétett vizsgálati jelentésében azt közölte, Damaszkusz katonai repülőgépeken és helikoptereken több alkalommal is klór-, illetve szaringázzal töltött bombákkal intézett támadást civilek ellen az idlíbi Szarakib, a kelet-gútai Dúma településeken, valamint Hama tartomány nyugati részén a tíz éve tartó polgárháborúban. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pedig mustárgázt használt az ellenségei ellen.
A támadásoknak száznál is több áldozata volt, a légibombázásokban egy kórházat is találat ért.
Bassár el-Aszad kormányzata, valamint az őt támogató Oroszország többször is határozottan tagadta, hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek volna be. Állításuk szerint a szervezet szíriai kormányerőket elmarasztaló jelentése hiányosságokat tartalmaz és hiteltelen. Szíria 2013-ban csatlakozott a szervezethez, miután az ország fővárosának a külterületén történt vegyifegyver-támadás elkövetésével vádolták meg. A szír kormány tagadta és elítélte a vegyi fegyverek használatát, és azt állította: a felkelők megrendezték a támadást, hogy Damaszkuszt bűnbakká tegyék.
Dánia egy 2018-ban életbe lépett törvényt bővít ki.
Ma éjszaka is célponttá válhatnak ukrán létesítmények.
Befolyásos üzletember tett javaslatot a német kormánynak.
Egy Iljusin Il–10-es típusú orosz felderítő repülőgép miatt riasztották a Balti-tenger térségében csütörtökön a német légierő készenléti gépeit.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Dánia egy 2018-ban életbe lépett törvényt bővít ki.
Ma éjszaka is célponttá válhatnak ukrán létesítmények.
Befolyásos üzletember tett javaslatot a német kormánynak.
Egy Iljusin Il–10-es típusú orosz felderítő repülőgép miatt riasztották a Balti-tenger térségében csütörtökön a német légierő készenléti gépeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.