Elemér 2024. február 28.
logo

„Otthon tegyen rendet Amerika!”

Kottász Zoltán
2021.04.29. 05:50
„Otthon tegyen rendet Amerika!”

Kína határozottan ellenzi azt az arroganciát, amellyel az Egyesült Államok beavatkozik Kína belügyeibe, és követeli, hogy változtasson ezen a régi rossz szokásán – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Csi Ta-jü (Qi Dayu), Kína budapesti nagykövete. A kérdéseinkre írásban megküldött válaszában Csi Ta-jü elítélte az Európai Uniót is, amely szerinte durván beavatkozott Kína belügyeibe. A nagykövet a koronavírus-járvány elleni küzdelemről, a Magyarországnak nyújtott segítségről és a magyar baloldal által bírált Fudan Egyetemről is nyilatkozott lapunknak.

– Nagykövet úr, az elmúlt évek eseményei alapján úgy tűnik, egyre feszültebb a viszony a nagyhatalmak, különösen Kína és az Egyesült Államok között. Mire vezethető vissza ez az ellenségeskedés?

– Kína mindig is elkötelezett volt a nagyhatalmak közötti koordináció és az együttműködés elősegítése mellett. Olyan új típusú nagyhatalmi kapcsolatok kiépítésére törekszik, amely konfliktusmentes, nem konfrontatív, kölcsönös tiszteleten és mindenki számára előnyös együttműködésen alapul. Különösen most, hogy a globális kormányzás egy sor súlyos problémával szembesül, még nagyobb szükség van arra, hogy a nagyhatalmak a világ javát tartsák szem előtt, ne csak magukkal törődjenek, hanem felelősségteljes, párbeszéden és együttműködésen alapuló hozzáállást tanúsítsanak. Az elmúlt néhány évben Kína jogos érdekeinek indokolatlan elnyomása miatt

a kínai–amerikai kapcsolatok példátlanul súlyos nehézségekbe ütköztek,

ami nemcsak a két ország népének érdekeit sértette, de káros volt a világ stabilitása és fejlődése szempontjából is. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök úr idén februárban telefonon beszélt Biden elnökkel, és egyetértettek abban, hogy a két félnek javítania kell a kommunikációján, kezelnie kell a nézeteltéréseket, és ki kell terjesztenie az együttműködését. Ez fontos, irányadó jelentőségű a kétoldalú kapcsolatok jövőbeni fejlődése szempontjából. A márciusban megtartott kínai-amerikai magas szintű stratégiai párbeszéd összességében konstruktív és hasznos volt. A világnak különös felelősséggel tartozó nagy országként mind Kínának, mind pedig az Egyesült Államoknak

mindent meg kell tennie a konfrontáció, különösen a mesterségesen gerjesztett konfrontáció elkerülése érdekében.

Ugyanakkor amennyire csak lehetséges, ki kell bővíteni az együttműködést, mert ebből mindkét fél csak profitálhat. Persze az együttműködésnek kétoldalúnak, egyenlőnek és kölcsönösen előnyösnek kell lennie, nem pedig egyoldalúnak és önös érdekűnek. Hiszem, hogy ha mindkét fél elkötelezi magát a béke és az együttműködés mellett, a kínai–amerikai kapcsolatok visszatérnek az egészséges és stabil fejlődés helyes pályájára, ami a nemzetközi közösség elvárásainak is megfelel.

Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásai az alaszkai Anchorage-ben március 18-án.
MTI/AP/AFP/Frederic J. Brown

– Az előző amerikai elnök, Donald Trump és adminisztrációja számtalan alkalommal bírálta Kínát. Kifogásolták többek között a kereskedelempolitikai gyakorlatát, az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni bánásmódot, Kína Hongkonggal és Tajvannal kapcsolatos fellépését, de még azt is a szemére vetették, hogy információkat titkolt el a Kínából eredő koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Az új elnök, Joe Biden és kormánya tagjainak eddigi nyilatkozatai alapján nem úgy tűnik, hogy változna az amerikai álláspont. Ön inkább bizakodóan vagy borúlátóan tekint a kapcsolatok jövőjére?

– A március közepén Alaszkában megtartott kínai–amerikai stratégiai párbeszéd volt az első magas szintű párbeszéd a Biden-kormány hivatalba lépése óta a két ország között. Kína bizonyos kérdések kapcsán egyértelműen tisztázta az elvi álláspontját az Egyesült Államokkal, rámutatva arra, hogy az USA-ban is sok emberi jogi probléma merült fel.

Az Egyesült Államoknak inkább a saját imázsán kellene változtatnia, a maga háza táján kellene rendet tennie.

Nem a problémákat kell a világra áthárítani, a figyelmet elterelni, és nem a kínai emberi jogi kérdésekről és a demokráciáról kellene felelőtlen kijelentéseket tenni, hanem otthon rendet teremteni.

Kína határozottan ellenzi azt az arroganciát, amellyel az Egyesült Államok beavatkozik a belügyeibe, és követeli, hogy változtasson ezen a régi rossz szokásán.

A tények teljes mértékben igazolják, hogy ki az, aki a valódi multilateralizmust támogatja, és ki az, aki egyoldalúan megfélemlít másokat; ki az, aki elősegíti a szabad kereskedelmet, míg a másik csak egy szűk körben hajlandó mozogni. És vajon ki az, aki az emberek egészségét és biztonságát helyezi az első helyre a járvány elleni küzdelemben, melyik az az ország, amelyik elsőként jelentette a Covid-járványt az Egészségügyi Világszervezetnek, és melyik az, amelyik feladta az együttműködést és kilépett a WHO-ból. A tények magukért beszélnek.

A kínai–amerikai kapcsolatok lényege a kölcsönös előny és nyereség, nem pedig a másik kárán való nyerészkedés.

A két ország együttműködhet a nemzetközi közösség legsürgetőbb aktuális feladataiban, így a pandémia és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a világgazdaság fellendülésének elősegítésében, és a jelentős nemzetközi és regionális kérdésekben is erősítheti a kommunikációt és koordinációt. Kína Egyesült Államokkal szembeni politikája folytonos és nagyon stabil. Reméljük, hogy az Egyesült Államok is közelít felénk. A két ország elég felelősségteljes és bölcs, képes leküzdeni a különbségeket, megtalálni a módját, hogy jól összeférjen az eltérő politikai rendszerű nagyhatalmakkal, és hozzájáruljon a világ együttműködéséhez, stabilitásához és jólétéhez.

– Nemrég az Európai Unió is arról határozott, hogy négy magas rangú kínai hivatalnokot sújt korlátozó intézkedésekkel, akik az EU szerint felelősök az ujgurokkal szembeni „elnyomó” bánásmódért. A lépésre Kína ellenszankciókkal válaszolt. Ön szerint ez rossz előjel a kínai–uniós kapcsolatok jövőjére nézve?

– A szavaknál hangosabban beszélnek a tettek. Az elmúlt években Hszincsiang társadalma stabil volt, folyamatosan jó irányba fejlődött, az emberek békében élnek és dolgoznak. A hszincsiangi etnikai kisebbségek nyelve, írása, szokásai és vallása védelmet élvez. Adatok bizonyítják, hogy 2010 és 2018 között Hszincsiangban az ujgur nemzetiség 25,04 százalékkal, a teljes hszincsiangi lakosságnak a kétszeresével, a han nemzetiségű lakosságnak a 12,5-szeresével növekedett. Az ujgurok száma meghaladja a 12 milliót, ez a teljes régió lakosságának közel 50 százaléka. Az utóbbi hatvan évben a hszincsiangi lakosság átlagos várható élettartama 30-ról 72 évre emelkedett. A bruttó nemzeti termék több mint kétszázszorosára, míg az egy főre jutó GDP közel negyvenszeresére nőtt. Hszincsiangban jelenleg 24 ezer mecset található, ami tízszerese a 40 évvel ezelőttinek. Átlagosan 530 muszlim hívőre jut egy mecset, ami több, mint sok iszlám országban.

Ilyen tények ismeretében érthetetlen, hogy honnan jöttek az „ujgurok elnyomásáról” szóló állítások.

Egy ideje egyes Kína-ellenes erők áljelentéseket gyártanak, kelet-turkesztáni elemek kitalált sztorikat fabrikálnak, és néhány nyugati média álhíreket terjeszt. Ha ezt nem kérdőjelezzük meg, a csalás gyökeret ver. Nemrég az Európai Unió ezekre a hamis hírekre alapozva, az állítólagos hszincsiangi emberijog-sértések okán egyoldalú szankciókat vezetett be egyes kínai magánszemélyek és szervezetek ellen.

Ez durva beavatkozás Kína belügyeibe, a tények ignorálása, kiforgatása.

Közülük néhányan elismerték, hogy a hszincsiangi kérdést arra használják, hogy instabilitást teremtsenek Kínában. Kína mindig is az emberiség közös értékeit, így a békét, a fejlődést, a tisztességet, az igazságosságot, a demokráciát és a szabadságot szorgalmazta. A Kínát kritizáló uniós országoknak maguknak is sok problémája van, többek között az emberi jogok terén. Fel kellene idézniük a saját történelmükben az általuk elkövetett dicstelen emberi jogi cselekedeteiket, és arra kellene koncentrálniuk, hogy az előttük álló emberi jogi kérdéseket megoldják. Nem létezik egy kaptafára készült egyetemes megoldás az emberi jogok fejlesztésére, és az emberi jogok védelmére is csak jó megoldás van, nincs legjobb. Először minden országnak a maga háza táján kellene sepregetnie.

Kína sohasem fogadta el az emberi jogi megmondóembereket, és ellenzi a kettős mércét.

Hazám a kölcsönös tisztelet elve alapján kész párbeszédet és eszmecserét folytatni Európával, és közösen előrelépni.

Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök a német kancellárral, a francia elnökkel és az Európai Bizottság akkroi elnökével Franciaországban 2019-ben.
Fotó: REUTERS / Philippe Wojazer

– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: „Magyarország értelmetlennek, magamutogatónak és károsnak tartja a Kína elleni uniós szankciókat, ugyanis azok tovább fogják mérgezni az unió és Kína együttműködését.” Magyarország és Kína együttműködése viszont egyértelműen szorosabbá vált az elmúlt években, ami abban is megnyilvánult, hogy Kínától lélegeztetőgépeket és koronavírus elleni vakcinákat is vásárolt Magyarország. Hogyan értékelné kétoldalú kapcsolatainkat?

– A nemzetközi közösség most sokkal sürgetőbb kérdésekre összpontosítja a figyelmét. Ilyen a járvány elleni közös küzdelem, a gazdasági fejlődés helyreállítása, és a méltányosság és az igazságosság védelme. Ehhez Kínának és az EU-nak a békés együttéléshez, a nyílt együttműködéshez, a multilateralizmushoz, a párbeszédhez és a konzultációhoz kell tartania magát a regionális és globális kihívások hatékonyabb kezelése érdekében. Szijjártó külügyminiszter úr racionálisan értékeli a Kína és az EU közötti szolidaritás és együttműködés általános irányának fenntartását és a Kína–EU-kapcsolatok egészséges fejlődésének előmozdítását.

A járvány idején Kína és Magyarország is egy hajóban evez, kölcsönösen figyeljük, segítjük egymást, hathatós támogatást nyújtunk egymásnak.

Hiszem, hogy a kínai–magyar átfogó stratégiai partnerség és a különböző területeken folytatott gyakorlati együttműködés még jobban megszilárdul, és a két ország népének barátsága is tovább erősödik.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) Csi Ta-jü kínai nagykövet (k) társaságában fogadja a Magyarországra eddig érkezett legnagyobb, hatszázezer adagnyi Sinopharm-vakcinaszállítmányt a Liszt Ferenc-repülõtéren 2021. április 24-én.

Fotó: Borsos Mátyás / MTI/KKM/

– Februárban rendezték meg a kilencedik Kína–Kelet-Közép-Európa-csúcstalálkozót, videókonferencia formájában. Ezen Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a járvány „mindent megváltoztatott, kiszakított bennünket a komfortzónánkból, elindította a világgazdaság és a globális politika egy teljesen új időszakát, és kettős kihívás elé állította az államokat. Egyszerre kell megvédenünk polgáraink életét és munkahelyét.” A járvány hogyan változtathatja meg a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok dinamikáját?

– A Kína és kelet-közép-európai országok közötti együttműködés kilenc évre nyúlik vissza, ezalatt az időszak alatt komoly eredményeket értünk el. A Magyarország keleti nyitás politikájának bevezetése óta eltelt tíz évben a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok újabb és újabb sikereket értek el. 2020-ban, bár érezhető volt a járvány hatása, a kétoldalú kereskedelem és a beruházások is jelentősen növekedtek. Az idei első negyedévben Kína és Magyarország kereskedelmi forgalma tavalyhoz képest erőteljesen nőtt, elérte a 3,73 milliárd dollárt. Ez a jó lendület azt jelzi, hogy a járvány után a két fél a gyakorlati együttműködés, így például a gazdaság, a kereskedelem és a beruházások terén új és nagyobb előrelépést fog elérni.

Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti egyeztetésen a Karmelita kolostorban február 9-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

– Magyarország a kínai Sinopharm oltóanyagát is alkalmazza a koronavírus ellen. Ennek révén is gyorsabban zajlik nálunk az oltási kampány, mint a kínai vakcinákat elutasító többi EU-tagállamban. Mit gondol, az elutasításnak köze lehet a nagyhatalmi versengés kiéleződéséhez és az ezzel kapcsolatos diplomáciai csatározáshoz?

– A védőoltásokat a betegségek megelőzésére, az emberek megmentésére használják, ez a járvány elleni védekezés kulcsa. A vakcinák átpolitizálása és a vakcinanacionalizmus terjesztése csak hátráltatja a járvány elleni küzdelem tempóját, és kihat az emberek életére és egészségére.

A vakcinákat globális közkinccsé kell tenni.

Ezt mondtuk, és ezt meg is tesszük. Kína a járvány elleni küzdelemben eddig több mint 160 országnak és nemzetközi szervezetnek nyújtott védőeszközökkel segítséget szerte a világon. Több mint száz országnak és nemzetközi szervezetnek biztosítja különböző módon az égetően szükséges oltásokat, hatalmas lendületet ad a pandémia elleni védekezésnek. Kína és Magyarország az emberek életéhez és biztonságához való felelősségteljes hozzáállása mellett aktívan támogatja az immunizálási folyamatot. Kína teljes mértékben latba veti a kapacitásait, fenntartja a járvány elleni védőeszközök globális ellátási láncának stabilitását, aktív a humanitárius segítségnyújtásban, támogatja a rászoruló országokat, szilárdan kitart amellett, hogy a vakcinák elsődlegesen közkincsek, és fontos, hogy még több fejlődő ország számára megfizethető, biztonságos és megbízható vakcina álljon rendelkezésre. Ragaszkodunk a szolidaritáshoz, a kölcsönös segítségnyújtáshoz, és más országokkal karöltve dolgozunk a járvány legyőzésén.

– A járvánnyal kapcsolatban milyen további megállapodások, esetleg vakcinabeszerzésekről szóló szerződések várhatók Kína és Magyarország között?

– A kínai-magyar oltóanyag-együttműködés nagyon gördülékenyen halad. Eddig 1,7 millió adag Sinopharm vakcina érkezett meg a megadott határidő előtt Magyarországra, amellyel már folyik is az oltás, és további 400 ezer várható még e hónap vége előtt. Ahogy a mondás is tartja, „ahol nagy a szükség, közel a segítség”. Reméljük, hogy a kínai vakcinák rövid úton enyhítik a járvány harmadik hullámát Magyarországon, és segítenek, hogy az emberek élete visszatérjen a rendes kerékvágásba.

– A WHO szakértői nemrég Kínában jártak, hogy megvizsgálják a koronavírus eredetét. Megállapították, hogy a vírus feltehetően denevérből egy egyelőre meg nem határozott köztes állat révén került az emberi szervezetbe. További vizsgálatot szorgalmaztak arról az elméletről, amely szerint a vírus egy kínai laboratóriumból szabadult ki. Kína milyen saját vizsgálatokat folytat ezen a téren, s milyen megállapításokra jutott?

– Kína mindig is támogatta a külföldi tudósokat a vírus eredetének és terjedési útjának globális tudományos kutatásában. A hazai járványmegelőzés és -ellenőrzés legnehezebb időszakában kétszer hívtuk a WHO szakértőit Kínába és megadtuk a szükséges segítséget. Kína teljes mértékben nyílt, átlátható és felelősségteljes hozzáállást tanúsított. Nemrégiben a WHO amerikai, brit, francia, ausztrál és más nemzetiségű szakértőkből álló csoportja a kínai kollégáikkal szoros együttműködésben bejárást tartottak a Hubei Tartományi Betegség- és Járványmegelőzési Központban, a Vuhan Városi Betegség- és Járványmegelőzési Központban, valamint a Vuhani Víruskutató Központban és egyéb intézményekben, ellátogattak különböző biológiai biztonsági laboratóriumokba, és az illetékes szakemberekkel mélyreható és őszinte tudományos eszmecserét folytattak. A 28 napos intenzív és mélyreható közös kutatás végén

a szakértői csoport egyetértett abban, hogy „a laboratóriumból kiszökött vírus” hipotézise rendkívül valószínűtlen,

és ezt a fontos tudományos következtetést a közös kutatási jelentésükben is világossá tették.

A vírus nyomon követhetősége tudományos kérdés, amit nem szabad átpolitizálni,

de egyes országok nem tisztelik a tudományt, saját erejükből nem tudják legyőzni a járványt, inkább a vírus eredetével politikai manipulációba kezdenek és megpróbálják másra hárítani a felelősséget. Ez a gyakorlat rendkívül etikátlan, és csak hátráltatja a globális eredetkutatási együttműködést, aláássa a világ járvány elleni erőfeszítéseit, több emberi élet elvesztéséhez vezethet. Ez szembemegy a nemzetközi közösség azon óhajával, hogy összefogással küzdjön a járvány ellen. A WHO szakértői csoportja ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a vírus a korai szakaszban Kínán kívül terjedhetett, és hogy az eredetkutatási munkának globális perspektíván kell alapulnia. A jelentés több országra és régióra kiterjedően meghatározta az eredetkutatási feladatokat is. Felszólítjuk az érintett országokat, hogy vállalják a felelősséget, tegyenek eleget a kötelezettségeiknek, Kínához hasonló nyitott és átlátható hozzáállással hívják meg a WHO szakértőit a vírus eredetének kutatására.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértői január 28-án Vuhanban.
Fotó: Roman Pilipej / MTI/EPA/

– A Kínához tartozó, de nagy fokú autonómiát élvező Hongkonggal kapcsolatban számos bírálat éri a nyugati államok részéről Kínát. Az utóbbi években tömegtüntetések voltak Hongkongban, amiért Kína különböző törvények révén igyekszik szorosabban ellenőrzése alá vonni Hongkongot. Mit gondol ezekről a bírálatokról?

– A Hongkongi Különleges Közigazgatási Terület választási rendszere Kína helyhatósági választási rendszere. A központi hatóságoknak jogában áll a Hongkongi Különleges Közigazgatási Terület választási rendszerének fejlesztése. Hogy a tervezés, fejlesztés és tökéletesítés hogyan zajlik, az Kína belügye. Ebbe semmilyen más ország kormányának, szervezetének vagy magánszemélynek sincs joga beavatkozni. A Hongkongi Különleges Közigazgatási Terület választási rendszerének fejlesztése során ragaszkodni kell a „hazafiak igazgassák Hongkongot” elvhez.

Arra kérjük tehát azt a néhány országot, hogy ne ártsa bele magát Hongkong ügyeibe és Kína belügyeibe.

Jó modorú úriember nem dugdossa bele a saját evőeszközét mások tányérjába. Arra kellene koncentrálniuk inkább, hogy a saját feladataikat jól megoldják.

– Tajvan pedig azt sérelmezte a napokban, hogy Kína az elmúlt hónapokban rendszeresen megsértette a légterét. A nyugati elemzések gyakran szólnak arról, hogy a Dél-kínai-tenger térségében eszkalálódik a feszültség, ráadásul egyre hangsúlyosabb az amerikai katonai jelenlét is az indiai–csendes óceáni térségben. Mit gondol ezekről a tendenciákról?

– Tajvan eredendően Kína felségterülete. Hazám eltökélt és megingathatatlan szándéka, hogy a nemzeti szuverenitását és területi integritását megvédje. A Dél-kínai-tenger szigetei Kína felségterületéhez tartoznak. Kína szuverenitása a Dél-kínai-tengeri szigetek felett a történelem során jött létre. Az elmúlt években Kína diplomáciai csatornákon keresztül tárgyalásokat folytatott a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége, az ASEAN érintett országaival a „Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódexről”, amelyben pozitív előrelépést sikerült elérni. Kína együttműködik a szomszédos országokkal a regionális biztonság és stabilitás fenntartásában. Az indiai-csendes-óceáni régió túl messze van az Egyesült Államoktól.

Ennek a régiónak nem amerikai hadihajókra van szüksége, hanem békére és jólétre.

Kína határozottan támogatja az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit. A kizárólagosság, a megosztottság és a zárt csoportosulások ellenében kiáll a toleranciára és együttműködésre összpontosító valódi multilateralizmus mellett, elutasítja a dzsungel törvényeibe és a hidegháborús gondolkodásba való kapaszkodást.

– A magyar ellenzék össztűz alá vette a kínai Fudan Egyetem Budapestre tervezett campusát, mert az szerintük súlyosan sértheti Magyarország szuverenitását. Nemzetközi példák támasztják alá azonban azt, hogy Kína a világ számos részén alakított ki nemzetközi oktatási együttműködéseket. Milyen nemzetközi oktatási projektek vannak?

– Hazám minden területen nyit a külvilág felé, ebben az oktatás egy fontos területnek számít. Kína a szimpla külföldi tanulástól eljutott olyan nemzetközi együttműködési formákig, mint a tanulmányok kölcsönös elismerése, a közös oktatási intézmények alapítása, a tanár- és diákcsereprogramok, a tanulmányi kreditpontok kölcsönös elismerése, a tudományos fokozatok kölcsönös elismerése és a közös diplomák kiadása. Mindez az oktatás átfogó, többszintű és széles körű nyitását jelenti. 2020 végére Kínában 2332 kínai–külföldi oktatási intézmény és projekt működött, amelyből 1230 nyújtott felsőfokú alapfokozatnál (bachelor) magasabb szintű képzést. Több mint 130 együttműködő intézmény kínál bachelor fokozatnál magasabb szintű képzést.

36 ország és régió – például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország – számos neves egyeteme indított oktatási együttműködést Kínában.

Ilyen többek között a New York University Shanghai, a Xi’an Jiaotong – Liverpool University, az École centrale de Pékin (Pekingi Repülési és Asztronautikai Egyetem Kínai–Francia Mérnöki Kara), a Chinesisch-Deutsche Hochschule für Angewandte Wissenschaften (a Tongji Egyetem Kínai–Német Mérnöki Kara) vagy a Shenzhen MSU-BIT University. Manapság az országok közötti oktatási együttműködés a nemzetközi együttműködés egyetemes eszköze is. A különböző kultúrák a sokféleségük miatt folytatnak egymással párbeszédet. A párbeszéd miatt tudnak kölcsönösen tanulni, és a kölcsönös tanulás által fejlődni. Hisszük, hogy az oktatási együttműködés hídként és kapocsként szolgál a különböző kultúrák és emberek kapcsolatában.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.