Nehéz helyzetbe hozta Moszkvát Pasinján

Továbbra is feszült a helyzet Örményország és Azerbajdzsán között: a tavaly ősszel megújuló hegyi-karabahi konfliktus másfél hónap alatt több mint hétezer halottat eredményezett, és végül Baku győzelmével zárult. Az örmény határokhoz került azeri haderő azóta kóstolgatja a szomszédját – múlt szerdán például több kilométeren benyomultak az ország területére, mire Nikol Pasinján örmény kormányfő Moszkvától kért katonai segítséget.

Hegyi-Karabah, 2020. szeptember 30. Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütõ örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan Fotó: Sipan Gyulumyan

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök katonai vezetőkkel tanácskozik a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 5-én
Fotó: MTI/EPA/Az örmény miniszterelnök sajtóhivatala

Oroszország nehéz helyzetben

Az örmény kérés egészen új helyzetet teremthet, és nehéz helyzetbe hozza Moszkvát. Örményország számára Oroszország számít az egyik legfontosabb szövetségesnek, amit jól példázza, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat félretéve végül beléptek az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Gazdasági Unióba, és tagjai a már említett katonai szövetségnek, a KBSZSZ-nek is. Az őszi fegyveres összecsapások során azonban nem kértek katonai segítséget a szövetségestől, aminek egyszerű oka van:

a közöttük lévő egyezmények szerint ugyanis Moszkva és a KBSZSZ csak akkor segíthet, ha közvetlenül az örmény területeket fenyegeti veszély, Hegyi-Karabah pedig de jure nem tartozott Örményországhoz.

Most azonban egészen más helyzet állt elő: az azeri csapatok örményországi jelenlétét nem lehet letagadni, Moszkvának muszáj lesz reagálnia. A Kremlnek fájhat is a feje miatta: egy újabb katonai konfliktusban való részvétel nem hiányzik az orosz vezetésnek, ráadásul évek óta próbálják megőrizni a jó viszonyt az egyre inkább Törökország felé húzó Azerbajdzsánnal is. Ugyanakkor ha nem reagálnak Baku segítségkérésére, azzal nemcsak az oroszellenes hangok erősödését kockáztatják a júniusi örmény választások előestéjén, de alááshatják az egész szövetségi rendszerükbe vetett bizalmat is.