Nehéz helyzetbe hozta Moszkvát Pasinján

Továbbra is feszült a helyzet Örményország és Azerbajdzsán között: a tavaly ősszel megújuló hegyi-karabahi konfliktus másfél hónap alatt több mint hétezer halottat eredményezett, és végül Baku győzelmével zárult. Az örmény határokhoz került azeri haderő azóta kóstolgatja a szomszédját – múlt szerdán például több kilométeren benyomultak az ország területére, mire Nikol Pasinján örmény kormányfő Moszkvától kért katonai segítséget.

Hegyi-Karabah, 2020. szeptember 30. Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütõ örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan Fotó: Sipan Gyulumyan

HEGYI-KARABAH

Nagyszabású hadgyakorlatokba kezdett tegnap Azerbajdzsán: az ország védelmi minisztériumának közleménye szerint a több mint tizenötezer katona részvételével zajló gyakorlatok május 20-ig tartanak majd. Baku ezzel emeli a tétet az Örményország és Azerbajdzsán között az elmúlt hetekben ismét kiéleződött helyzetben. Múlt szerdán az azeri haderő „határvédelemre” hivatkozva átlépte a határt, és három és fél kilométerre benyomult az örmény területekre Szevlics-tó környékén. Jereván válaszul orosz katonai segítségért folyamodott pénteken. A hivatalos segítségnyújtásról szóló kérést benyújtották a Moszkva által irányított katonai szövetséghez, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (KBSZSZ) is.

Nincs hivatalos határ

Az újabb feszültségek mögött a két ország között megoldatlan határkérdések húzódnak. A hegyi-karabahi konfliktus 1987-es kirobbanása még a Szovjetunió kötelékében találta az ellenfeleket, azonban mire Hegyi-Karabah és a mellette fekvő azeri területek örmény megszállás alá kerültek 1994-ben, Örményország és Azerbajdzsán is immár független, szuverén állam volt. Hegyi-Karabah helyzete így évtizedekre ellehetetlenítette a felek közötti kapcsolatokat, és ezért nem került sor a határok megfelelő demarkációjára sem.

Amikor tavaly szeptember 27-én az azeri csapatok offenzívába kezdtek a de jure Azerbajdzsánhoz tartozó, de 26 éve örmény irányítás alatt álló Hegyi-Karabahi régióban, a hadművelet másfél hónap alatt sikerrel zárult. November 10-én Örményország kapitulációra kényszerült, a régió pedig orosz békefenntartók ellenőrzése alá került. A hivatalos adatok szerint a 44 napos konfliktus 2895 azeri és 4005 örmény katona halálával zárult, ehhez jöttek hozzá a civil áldozatok.

Így nézett ki a hegyi-karabahi helyzet a tavaly szeptemberi események előtt Forrás: Magyar Nemzet

A konfliktus Baku szájíze szerinti rendezése után elindult a határok demarkációja, amely újabb feszültségeket eredményezett: a győztes jogán Azerbajdzsán láthatóan a maga számára kedvezőbb irányba tolta a határokat, ami tetézte a politikai válságot Örményországban. A vesztes békekötés után már így is kicsúszott a talaj Nikol Pasinján lábai alól, de a kedvezőtlen határrendezési folyamat újabb indokot adott arra, hogy az ellenzék hazaárulással vádolja a kormányt. Pasinján végül április 25-én lemondott, de a június 20-ra kiírt előrehozott választásokig ideiglenes megbízásban maradt a kormány élén.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök katonai vezetőkkel tanácskozik a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 5-én
Fotó: MTI/EPA/Az örmény miniszterelnök sajtóhivatala

Oroszország nehéz helyzetben

Az örmény kérés egészen új helyzetet teremthet, és nehéz helyzetbe hozza Moszkvát. Örményország számára Oroszország számít az egyik legfontosabb szövetségesnek, amit jól példázza, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat félretéve végül beléptek az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Gazdasági Unióba, és tagjai a már említett katonai szövetségnek, a KBSZSZ-nek is. Az őszi fegyveres összecsapások során azonban nem kértek katonai segítséget a szövetségestől, aminek egyszerű oka van:

a közöttük lévő egyezmények szerint ugyanis Moszkva és a KBSZSZ csak akkor segíthet, ha közvetlenül az örmény területeket fenyegeti veszély, Hegyi-Karabah pedig de jure nem tartozott Örményországhoz.

Most azonban egészen más helyzet állt elő: az azeri csapatok örményországi jelenlétét nem lehet letagadni, Moszkvának muszáj lesz reagálnia. A Kremlnek fájhat is a feje miatta: egy újabb katonai konfliktusban való részvétel nem hiányzik az orosz vezetésnek, ráadásul évek óta próbálják megőrizni a jó viszonyt az egyre inkább Törökország felé húzó Azerbajdzsánnal is. Ugyanakkor ha nem reagálnak Baku segítségkérésére, azzal nemcsak az oroszellenes hangok erősödését kockáztatják a júniusi örmény választások előestéjén, de alááshatják az egész szövetségi rendszerükbe vetett bizalmat is.